Főoldal Háztartás, Otthon & Lámpa Beépíthető készülékek Főzőlap Elektromos főzőlap Bosch PIF675FC1E indukciós főzőlap. Bosch PIF675FC1E indukciós főzőlap Garancia: 2 év - garancia Teljesítmény: 7 400 W Főzőfelületek száma: 4 Üvegkerámia felület Részletes leírás » 183 990 Ft Termék ár: 183 990 Ft Hasonló népszerű termékek Bosch PIF675FC1E indukciós főzőlap jellemzői: Indukciós főzőlap PerfectFry szenzorral: érjen el még jobb eredmény az automat hőmérsékletszabályozó segítségével. DirectSelect: közvetlen, egyszerű kiválasztása a kívánt főzőzónának, valamint a kiegészítő funkcióknak. PerfectFry: 4 teljesítményszinttel, hogy a sültek színe is mindig tökéletes legyen. Sütőzóna: egy extra főzőzóna, melyet a nagyméretű (pl sütőedények) edényekhez használhat. Komfort profil: elegéns, esztétikus kialakítású csiszot első oldal és fém csíkok az oldaléleken. Időzítő kikapcsolás funkcióval: kikapcsolja a megadott főzőzónát a megadott idő után. PowerBoost: hozzáadott többlet teljesítmény! Hozzáadott többlet teljesítmény!
Indukciós főzőlapjainkban a továbbfejlesztett PowerBoost funkció a főzési folyamat felgyorsításához megnöveli a teljesítményt. Például két liter vizet csaknem háromszor olyan gyorsan tud felforralni, mint egy üveg-kerámia főzőlapon. DirectSelect: könnyű megérteni, és még könnyebb kezelni. Az intuitív kezelőpanelnek köszönhetően, közvetlenül és gyorsan választhatja ki a főzőzónákat és állíthatja be az igényének megfelelő, konkrét teljesítményszintet. Jellemzője még a praktikus Elektromos energiafogyasztás kijelző valamint a QuickStart és ReStart-funkció. Süssön mint egy profi a FryingSensor Plus segítségével. A FryingSensor Plus segítségével a kör alakú főzőzónákon a tökéletességig piríthatja sült ételeit. Az érzékelő 4 sütőszintre illetve 9 programra alapozva szabályozza a hőmérsékletet, és automatikusan vezérli a sütési folyamatot. Minden szelet tökéletesen sikerül. Gyorsabb főzés, csökkentett energiafogyasztás. Ez az indukció. Az indukciós főzőlapok csak ott generálnak hőt, ahol arra szükség van – a lábas aljánál.
8 kW Főzőzóna fajtája: Indukciós fűtés Fűtőelem energiafogyasztása: 170, 0 2. főzőzóna 2. főzőzóna helye: Középen baloldalt 3. főzőzóna 3. főzőzóna méretei (mm): 180; 280 mm 3. főzőzóna helye: Hátul baloldalt 3. főzőzóna teljesítménye (kW): 1. 8; 2 kW 3. főzőzóna fajtája: Indukciós fűtés 4. főzőzóna 4. főzőzóna helye: Hátul középen 5. főzőzóna 5. főzőzóna méretei (mm): 145 mm 5. főzőzóna helye: Hátul jobboldalt 5. 4 kW 5. főzőzóna fajtája: Indukció 6. főzőzóna 6. főzőzóna helye: Középen jobbra 7. főzőzóna 7. főzőzóna méretei (mm): 210 mm 7. fozozóna helye: Elöl jobboldalt 7. főzőzóna teljesítménye (kW): 2.
Az 1737-39-es Habsburg-török háborúban a császári csapatok egyik fővezéreként is szolgált. Mivel azonban nem bizonyult nagy hadvezéri tehetségnek, leginkább jelentések írásával foglalkozott. 1735-ben hosszú diplomáciai manőverek után Ferenc elcserélte az időközben megörökölt Lotharingiát az észak-itáliai Toszkánai Nagyhercegségért, ahol lehetősége volt megcsillogtatni államszervező képességeit. Reformjai révén újdonsült hercegsége felvirágzott, amelynek igazi gyümölcseit majd másodszülött fia arathatta le, aki mielőtt II. Lipót néven magyar királlyá vált volna 1790-ben, maga kormányozta Toszkánát. A konferencia zárásaként előbb Soós István beszélt a hallgatóságnak a magyarországi cigányság helyzetének rendezésére irányuló kísérletekről Mária Terézia uralkodása idején, majd végül Krász Lilla tartott előadást a magyarországi egészségügyi szervezetrendszer kialakításáról a 18. században. A királynő és Magyarország Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Barta János hangsúlyozta: anya és fia világnézete alapvetően különbözött, hiszen míg Mária Terézia a hagyományos világ védelmezője volt, addig II. József a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként drasztikus változásokat sürgetett. Vajnági Márta Mária Terézia férjét, Lotaringiai Ferencet méltatva azt mondta, mindenképpen többre kell értékelni, mint pusztán egy férjet egy nagy uralkodónő oldalán. Mint fogalmazott, a Habsburgok gyakorlatilag "a túlélésüket köszönhették" Lotaringiai Ferencnek, hiszen feleségével számos gyermeket neveltek, és gazdasági szempontból korának kiváló szakembere volt; ő volt az, aki megteremtette azt a monumentális családi magánvagyont, amelyből gyakorlatilag a Habsburg-Lotaringiai ház tagjai 1918-ig éltek. A történész felidézte, Lotaringiai Ferenc számos saját birtokot halmozott fel Magyarországon és az osztrák örökös tartományokban, egészen Itáliáig. Manufaktúrákat, udvarházakat hozott létre és fejlesztett fel, jelentősen gyarapítva ezzel az uralkodóház vagyonát.
Soós István a Mária Terézia-korabeli cigányság helyzetéről értekezett. Az előadásból kiderült, a magyarországi cigányság első intézményesített integrációs kísérletére Mária Terézia korában került sor. Ennek jegyében történt meg az állami összesírás, amely a számba vett 30-35 ezer személy "neveléssel, jó szigorral" való átformálásának alapját jelentette. Az állami intézkedések elsősorban azt célozták, hogy a cigányok felhagyjanak vándorló, "társadalomra veszélyes életmódjukkal", és beilleszkedjenek az adófizető magyar jobbágyság sorába. Soós István elmondta, 1780-ig összesen 78 cigányokat érintő rendelet született, melyekben többek között a ruházkodásukat is szabályozták. Krász Lilla kiemelte, Mária Terézia birodalmának egyik szegletkövévé a lépcsőzetesen építkező állami közegészségügyi rendszer vált. A királynő egészségügyi reformsorozatában kiemelt szerepet kaptak az úgynevezett hivatalnok-orvosok, akik az alsó- és középszintű lokalitások, illetve a központi szakigazgatás fórumai között a mediátor szerepet mindvégig betöltötték.
Amikor bátyja, II. József gond nélkül meghalt, utódja lett a császári trónon, egy olyan irodában, amelyet csak két évig tartott., két lány követte, akik mindketten fiatalon haltak meg: az 1748-ban született Maria Karoline röviddel a születés után halt meg, míg az 1750-ben született Johanna tizenkét éves korában halt meg himlőben. egy másik himlő áldozat Maria Josepha (1751-1767) volt, aki röviddel azelőtt halt meg, hogy feleségül vette volna a Nápolyi trónörököst. helyét a következő legidősebb lánya, Mária Karolina (1752-1814) vette át, aki Nápoly és Szicília királynőjeként Mária Terézia igazi leánya lett. Még termékenyebb volt, mint az anyja, összesen tizennyolc gyermeket szült., Ferdinand Karl Anton (1754-1806) meglehetősen jellegtelen karakter volt. Feleségül vette az örökösnőt a D ' Este-dinasztiához, amely az észak-olasz Modenai hercegség felett uralkodott, és megalapította a Habsburg-Modena vonalat. Mária Terézia legismertebb leánya Mária Antonia (1755-1793) volt, aki Marie Antoinette-ként Franciaország királynőjévé vált, és végül a guillotine pengéje alatt találkozott vele.
3. Maria Christina Johanna Josepha Antonia "Mimi" (1742. május 13. – 1798. június 24. ) Maria Christina volt az anyja kedvence, és ugyanazon a születésnapon osztoztak. Hideg és visszafogott volt, nagyon nem tetszett neki a testvérei, nem is beszélve arról, hogy felfedte titkait az anyjának., Gyönyörű, intelligens és művészileg tehetséges volt; a fent látható festmény az auto portréja. Tudva, hogyan kell manipulálni az anyját, ő volt az egyetlen, aki testvéreit megengedte, hogy feleségül vegye, akit szeret. 4. Maria Elisabeth Josepha osztrák főherceg (1743. augusztus 13. -1808. szeptember 22. ) Maria Elisabeth volt a legszebb lány, de minden szépség rövid életű, húszas éveiben pedig túlélte a himlőt, amely hegekkel hagyta., Mielőtt a betegség, Liesl, ahogy hívták, volt ismert, mint egy "kacér" a bíróság; valamit, ami tette a parancsolgató anya dühös. Az éles nyelvéről is ismert, a betegség után még pimaszabb lett, mert hiú volt, hiányzott a szépsége és a figyelme. Ki hibáztatná? Soha nem ment férjhez, és nővérével, Maria Annával élt együtt.
Ezekkel az intézkedésekkel gyakorlatilag megszüntette az örökös jobbágyságot. Meg akarta adóztatni a nemességet is, de a halál közbeszólt. Halálos ágyán minden rendeletet visszavont, kivéve a türelmi és jobbágyrendeletet. II. József hibája az volt, hogy nem volt tekintettel az egyes tartományok fejlettségére. Mindent egységesen akart látni, túl gyorsan és erőszakosan próbálta megreformálni az országot. Halála után újjáéledtek a megyék, nőtt a nemzeti öntudat és terjedtek a forradalmi eszmék.