For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Kántorné Engelhardt Anna. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Kántorné Engelhardt Anna Életrajzi adatok Született 1791. Nagyszeben Elhunyt 1854. február 28. (62-63 évesen) [1] Marosvásárhely Házastársa Kántor Gerzson A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat. Anna Engelhardt ( Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28. ) magyar színésznő. Élete Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kísérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Kántorné engelhardt anna's blog. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon.
– Tizenkét nagyméretű rendezvényünk volt az idén. Februárban a Grand Szállóban megszerveztük a hagyományos Zsuzsanna-bált, melyen 168 személy vett részt, virágvasárnapján tojáskiállítással készültünk a feltámadás ünnepére. A Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Körrel közösen április 19-22. között Marosvásárhelyen, május második hetében pedig Kecskeméten rendeztük meg az Indulj el egy úton testvérvárosi vetélkedő döntőjét. Kántorné engelhardt anna frozen. Szintén májusban Illényi Katica koncertjére hívtuk a nagyérdeműt a Kultúrpalotába. A Marosvásárhelyi Napok idején két kiállítást szerveztünk: Lőrinc András Ernő: Tájak című tárlatát az unitáriusoknál, illetve egy népművészeti kiállítást egyesületünk székhelyén, az Apolló-palotában. Ugyanekkor az EMKE-vel közösen megszerveztük a hagyományos nótaestet, illetve az újszentesi Butykos néptáncegyüttest is meghívtuk Marosvásárhelyre. Június közepén a Sárospataki Művelődés Házával és Könyvtárával közösen megtartottuk a Ki tud többet Sárospatakról? című családi vetélkedő sárospataki döntőjét.
A Kelemen László által szervezett társulat Simai Kristóf "Igazházi egy kegyes jó atya" című ötfelvonásos "mulatságos játékát" adta. Nehezen és döcögve, a német színészek és az osztrák bürokrácia folytonos gáncsoskodásai közepette indult útjára az önálló magyar színészet ügye. Hat év múlva az első magyar társulat feloszlott és tizenhárom évet kellett várni addig, míg 1809-ben megjelent a színen egy újabb fantasztikus ember, fegyverneki-felsőpereci Vida László, aki már a Kelemen-féle társulatot is támogatta két később elveszett vitézi játékával. Bál és színház – Bóklászók – Erzsébetvárosi, VII. kerületi séták. 1807–1809 között tagja volt Pest vármegye játékszíni bizottságának, amely a pesti társulat pártolását szervezte. Miután felesége és kisfia meghaltak, elhagyta törteli birtokát és Pestre jött. 1809. szeptember 1-én átvette a magyar színészet feletti ügyeletet báró Wesselényi Miklóstól és ismervén a viszonyokat első dolga volt annak utánanézni, hol vethetné meg a lábát a második magyar társulat, hiszen a színjátékosoknak még mindig nem volt állandó otthona.
A világosi fegyverletétel után felesége bújtatta a veszélybe került írót, ő szerzett neki menlevelet, közben pedig folytatta karrierjét, és az ő fizetéséből éltek. Ezek hallatán Jókai anyja megenyhült, és újra közelebb került fiához, valamint menyéhez is. Az asszony mindent megtett azért, hogy férje nyugodtan dolgozhasson, és az írásra koncentrálhasson, Jókainak pedig felesége volt a legnagyobb múzsája, róla mintázta hősnői nagy részét. A realista magyar színjátszás úttörője Laborfalvi Róza a realista magyar színjátszás úttörője, valamint a kor legismertebb, legsikeresebb magyar színésznője lett. A történelmi tragédiák nagy hősnőit alakította a színpadon, és sokat tett azért, hogy a drámák még népszerűbbé váljanak. Kántorné Engelhardt Anna – Wikipédia. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával és Jókai beszédével nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház, 1859-től azonban csak ritkán, jótékonysági előadásokon lépett fel. 1869-ben vonult vissza teljesen a színészettől, utolsó fellépése 1869. március 7-én volt Predszláva szerepében Szigligeti Ede A trónkereső című darabjában.
Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott. Gerster Etelka operaénekes (1855–1920) A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett. Kántorné. Kántor Gerzsonné; Engelhardt Anna | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Hunyady Margit színész (1854–1906) 1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban.
Szőllősi Lajos és Szigligeti Ede példáját követve Benke Judit nemesi előnevével iratkozott fel a színlapra, és 1833. október 27-én Laborfalvi Rozáliaként lépett először a világot jelentő deszkákra. A Honművész folyóirat így emlékezett meg róla: "Szép alakja, tiszta organuma, és helyes szólejtése szép reményt nyujta jövendője felől. " Laborfalvi 1834-ben Győrött és Kassán játszott Komlóssy Ferenc színtársulatával, majd 1835-ben visszatért a Várszínházba, 1837-ben pedig az alakuló Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) társulatához csatlakozott. Kántorné engelhardt anna maria. Az augusztus 22-i megnyitón Eduard von Schenk Belizár című drámájában Antónia szerepét alakította kitörő sikerrel. Repertoárját a továbbiakban tragikus női szerepek alkották: játszotta Thisbét Victor Hugo Angelójában, a címszerepeket Szigligeti Rózsájában és Czakó Leonájában, Gertrudot a Hamletben, Kleopátrát, Stuart Máriát, valamint Bornemissza Annát is. 1848. március 15-én este a Nemzeti Színház a Bánk bánt játszotta, Laborfalvi Rózával Gertrudis szerepében.
A debreceni események megelőzték a pestieket, itt előbb vonultak fel a Simonyi úton át a Kossuth térre. A felvonulók közül még életben vannak néhányan, őket filmbetétekben szólaltatjuk meg. A cselekmény fő vonala Mensáros László '56-os szerepét idézi, ő volt a Forradalmi Bizottság elnöke. Óvta a társulatot a túlkapásoktól, a felesleges vérontástól, mérsékletre intett, később mégis perbe fogták és elítélték: kihallgatását és tárgyalását jegyzőkönyvek alapján dramatizáljuk. Kiszelyné mensáros zsuzsa melle. A börtönszínházi történeteket Tolnay Klári emlékezéseiből ismerjük: Mensáros a kultúrestek jeleneteit, sanzonjait, verseit börtönbeli társával, Darvas Ivánnal jelenítette meg. A színész életének fontos momentuma, hogy a börtönben gyónt az egyik börtöntársának, egy plébánosnak. Mensáros és Darvas története a 301. parcella avatásán ér véget. Ők olvasták fel a kivégzettek neveit.
író Apja: nagykereki Mensáros Zoltán [2] (1892 körül– Budapest, 1946. július 17. ) ügyvéd, honvédőrnagy Apai nagyapja: nagykereki Mensáros Zoltán Apai nagyapai dédapja: nagykereki Menszáros Dániel (1824–1893) 1848—49-es honvéd Apai nagyapai dédanyja: n. a. Apai nagyanyja: ekécsi Bereczk Izabella (? – 1946 után) Apai nagyanyai dédapja: ekécsi Bereczk Béla [3] (1835 körül– Budapest, 1877. 26. ) ügyvéd Apai nagyanyai dédanyja: Spuller Etelka Anyja: Springer Piroska [4] (1899 körül– Budapest, 1963. júl. 14. ) Anyai nagyapja: Springer Ferenc [5] (Pest, 1863. október 15. – Budapest, 1920. október 29. ) ügyvéd, politikus, az FTC alapító elnöke Anyai nagyapai dédapja: Springer Ferenc Anyai nagyapai dédanyja: Förster Anna Anyai nagyanyja: Bauer Mária [6] (Alcsút, 1877. máj. – Budapest, 1953. aug. ) Anyai nagyanyai dédapja: Dr. Bauer Antal [7] (1847 körül– Budapest, 1898. 1. ) főhercegi udvari- és margitszigeti fürdőorvos, róm. kat. Anyai nagyanyai dédanyja: Rosenbach Ida [8] (1854 körül– Budapest, 1933. Kiszelyné mensáros zsuzsa koncz. márc.
Könyvünk CD-melléklete tartalmazza a Hungaroton kiadásában 1989-ben megjelentetett, ma már ritkaságnak számító Mensáros László Arany János verseit mondja című lemez hanganyagát.