A fekete himlő, vagy régi nevén egyszerűen csak himlő (variola), már az ókori Egyiptomban is pusztított, de az emberiségnek végül sikerült legyőznie: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1980-ban jelentette ki, hogy az utolsó száz évében körülbelül 500 millió halálesetet okozó fertőző betegség végleg eltűnt a Föld színéről. Az ismerős tünetekkel (láz, izomfájdalom, fáradtság) kezdődő, súlyos esetekben két hét után kiütésekkel társuló, majd napokon belül halállal végződő himlőnek számos történelmi személy áldozatául esett (köztük XV. Lajos francia király, II. Péter orosz cár vagy I. Lajos spanyol király), de VIII. Henrik és Sztálin is élete végéig viselte a betegség okozta sebhelyeket, Kölcsey Ferenc pedig a jobb szemére megvakult a fertőzéstől. A himlő elleni védekezés legkorábbi feljegyzései a 10. századi Kínából származnak, de feltételezések szerint Indiában és Afrika egyes részein már korábban is alkalmazták a variolációnak nevezett módszert. Ez tulajdonképpen mesterséges fertőzés volt: a bőr alá juttatták az egyébként cseppfertőzéssel terjedő kórokozó (Variola virus) enyhébb változatát, amely így kevésbé volt veszélyes.
A most az amerikai államnak hatalmas tételben szállítandó fekete himlő elleni szer kísérleteit eleve több tízmillió dolláros támogatások felvétele után kezdték el; később a cég további 2, 8 milliárd dollárt kasszírozott a kísérletek folytatására és a gyártás beindítására.
A biztonsági előírásokat meglehetősen lazán kezelő labornak épp a WHO küldte a kórokozót tesztelésre, és az elszabadult vírus Parkeren kívül két másik embert is megfertőzött. A kór nem terjedt tovább, Parker pedig a fekete himlő utolsó feljegyzett áldozata lett. A majmokat és a nyulakat biztosan gyógyítja A feketehimlő-gyógyszer iránti mostani amerikai kereslet azért is meglepő, mert a szert kizárólag állatokon, majmokon és nyulakon tesztelték. A himlővírussal előzőleg megfertőzött állatokat két-két hétig kezelték a kísérleti szerrel. Ennek alapján a gyógyszercég még optimális adagolást is javasol egy esetleges emberi fertőzés esetére: a szerből napi kétszer 600 milligramm bevétele javasolt, két héten át. Csakhogy a szóban forgó emlősöket támadó vírusvariáns korántsem ugyanolyan, mint az embert megbetegítő változat. A most engedélyezett hatóanyag mindenesetre az állati sejtekben több mint 90 százalékos hatékonysággal gátolta a vírus szaporodását. Az is igaz, hogy a vakcina felfedezője, Edward Jenner angol orvos a 18. század végén ugyancsak az emberénél enyhébb betegséget okozó tehénhimlővel kísérletezett a fekete himlő elleni első vakcinációs próbálkozások során.
Az angol orvos tehát tulajdonképpen azt gyanította, hogy ha a tehénhimlővel való fertőződés véd a fekete himlőtől, akkor az is védelmet jelent, ha valamilyen módon szándékosan létre lehet hozni tehénhimlős megbetegedést. Korábban a vírus egy-egy nagyobb járvány során emberek millióit fertőzte meg, és előfordultak olyan helyi kitörések, amelyekben a betegeknek akár a háromnegyede is meghalt. A lázzal és hányással kezdődő, szörnyű bőrelváltozásokkal járó, 3-4 hetes lefolyású, az esetek harmadában vakságot okozó feketehimlő-fertőzés Európában a 18. században évente 400 000 ember halálát okozta, köztük több uralkodóét, II. Péter orosz cártól XV. Lajos francia királyig. Kölcsey Ferenc azok között volt, akik túlélték ugyan a fertőzést, de szemük világát elveszítették (a költő viszonylag szerencsésen megúszta a gyerekkori fertőzést, csak a jobb szemére vakult meg). Kölcsey Ferenc Anton Einsle festményén Janet Parker 1978-as esete már akkor is furcsaságszámba ment, hiszen természetes úton a nyugati világban akkoriban már senki nem kapta el az évszázadokon át rettegett kórt.
Ilyenkor ugyanis megváltozik a bemeneti kapu, a vírus nem aerogen úton (belélegezve), hanem a bőrbe skarifikálva jut be a szervezetbe. Lényeges azonban, hogy a variolált beteg éppúgy továbbadhatja a fertőzést, mint a természetes módon fertőzött társai, ezért gyógyulásáig jelentős veszélyt jelent. Több ezer éve azonban Afrika és Ázsia népei már alkalmazták az ún. inokulációt, amikor fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe vagy porított himlővart szívtak fel az orrukon át ("egy csík himlőt kérnék" mondták). Ezzel egy enyhébb lefolyású megbetegedést idéztek elő, elkerülve a súlyos, sokszor halálos kimenetelű fertőzést. Az ilyen betegek azonban terjesztették a kórokozót és segítették az újabb és újabb járványok kialakulását. Az eljárást már az ókori Kínában is alkalmazták, azonban egy szerencsétlen haláleset és az orvos súlyos büntetése elfeledtette a megelőzésnek ezt a módját. Európában az inokuláció bevezetésében kiemelkedő jelentőségű szerepe volt a konstantinápolyi brit nagykövet feleségének, Lady Mary Wortley Montagou-nak, aki hazatérve Angliába, személyes példamutatásával bátorította hazája lakosságát, főleg a nőket, az ily módon történő megelőzésre.
Az egyiptomi múmiák igazolják, hogy a fáraók közül többen, köztük V. Ramszesz is himlőben halt meg. Ismereteink nem nyújtanak száz százalékban bizonyosságot arról, hogy az időnként pestisként leírt hatalmas járványok nem inkább himlő vírus okozta tömeges megbetegedések voltak-e (i. e. 430-ban az athéni pestis vagy a Bizáncot sújtó ún. Justitianus pestis). Európában csak a 6. század végén jelent meg a betegség. Az azték birodalmat második nekifutásra meghódító Cortés az első látogatásával "ajándékozta" meg az ott élő lakosságot a himlő kórokozójával, akik korábban még nem találkoztak ezzel a fertőzéssel. Ennek következtében rendkívül fogékonyak voltak a fertőzés iránt, a járvány évtizedek alatt milliók pusztulását hozta. Az így katonailag és gazdaságilag megroppant azték és inka birodalom legyőzése már nem okozott gondot a spanyol armadának. Ugyanez a járvány később, a 19. század első harmadában a préri-indiánok, "rézbőrűek" tömeges vesztét is jelentette. A mexikói őslakosok körében dúló járványt ábrázoló rajz (Firenzei Kódex, 16. század) A fertőzés elleni védekezés legmegbízhatóbb formája a Jenner által elindított védőoltás volt.
Kedden éjféltől a kormány kijárási tilalmat vezetett be este 8 óra és hajnali 5 óra között. Mukavégzés céljából (vagyis munkába és munkából) közlekedni azonban a kijárási tilalom időszaka alatt is lehetséges. A munkavégzésről szóló igazolás, amellyel ebben az idszakban közlekedni lehet innen letölthető:
Letölthető a kijárási tilalom alatti munkavégzésről szóló igazolás formanyomtatványa - közölte a szerda reggel. A dokumentum ezen a linken érhető el. Az igazolás mintája magában foglalja a minimálisan elvárt tartalmi követelményeket - írták. A koronavírus elleni védekezés érdekében november 11-től kijárási tilalom lép életbe este 8 és reggel 5 óra között. A korlátozás 30 napon keresztül tart, amit később a helyzet súlyosságához mérten meghosszabbíthatnak. A további részletekről korábbi cikkünkben bővebben is olvashatsz. Munkavégzés esetén lehetőség van a tilalom alóli mentességre, ezt azonban igazolni kell - tudatták a portálon. A minta a és a oldalon is megtalálható. Fotók: Getty Images Gyors eredményt szeretnél? Ha lehetséges, hogy megfertőződtél, de még nem mutatsz tüneteket, a 2 db-os Covid-19 Antigén gyorsteszttel 20 perc alatt tesztelheted magad és családod egyszerűen, kényelmesen mindössze 3 990 Ft- ért. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció Hol van a legnagyobb esélye, hogy elkapd a koronavírust?
17. A munkahelyen az utasítás hatályának ideje alatt vagy a munkáltató eltérő rendelkezéséig a személyes ügyfélfogadás szünetel. Erről a munkáltató honlapján közleményt kell közzé tenni és lehetőség szerint előzetesen értesíteni kell azokat, akik az ügyfélfogadást felkereshetik. 18. A munkáltató eltérő intézkedését kivéve a munkahelyre postán érkező küldemények feldolgozása csak 5 munkanapot követően történhet meg. 19. Egyebekben a távmunkára a Munka törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni. 20. Az utasítás 2020. március 16-án lép hatályba. 21. Az utasítás visszavonásig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig van hatályban. Budapest, 2020. március 15. Dr. Virág Rudolf, főtitkár
Még bizonytalan a kijevi helyzet Vitalij Klicsko arra kéri a kijevieket, akik elmenekültek a városból, hogy még ne menjenek vissza. Tisztul az ég csütörtökön Nyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet holnap. OECD: 31 éves csúcson az infláció A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7, 7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7, 2 százalék után – írja az MTI.
cím: 9400 Sopron, Deák tér 14. tel. : 99/523-570 e-mail: Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök 8-16 óráig, Pénteken 8-12 óráig
A kormányzati tájékoztató oldalon elérhető az a dokumentum, ami kitöltése után a kijárási tilalom alatti munkavégzésről ad igazolást. Mint ismert, a koronavírus elleni védekezés érdekében november 11-től kijárási tilalom lép életbe este 8 és reggel 5 óra között. Munkavégzés esetén lehetőség van az ez alóli mentességre, ezt azonban igazolni kell. Az alábbi linkeken letölthető az igazolás mintája, amely magában foglalja a minimálisan elvárt tartalmi követelményeket. igazolás - word dokumentumban igazolás - pdf formátumban Az igazolást továbbá innen és innen is letöltheti. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.