Ez a szöveg bővült ki 2014. január 1-jétől a tőketartalék szóval, így a hatályos szöveg szerint jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén kell a szokásos piaci árat alkalmazni (ha kapcsolt felekről van szó). A tőkepótlás társasági jogi és számviteli kérdéseiről Kardos Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2014/03. számában megjelent cikkében. 2014. május 14. : Közösségi ügyletek áfája A külföldi vonatkozású ügyletek számlázását, áfarendszerbeli kezelését érintő szabályozás könnyebb értelmezése, az azok között történő hatékonyabb eligazodás érdekében 2014. május 14-én szakmai konferenciát és konzultációt szervezünk. Tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Sike Olgának, a NAV főosztályvezető-helyettesének, jöjjön el szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Ázsiós tőkeemelés. Bővebb információk és jelentkezés itt Kapcsolódó cikkek 2022. április 6. Közbenső mérleg szabályai A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell.
2021. 06. 25., 16:34 1766 0 Tisztelt Cím! Egy kft. -nek még nincs árbevétele, viszont a tevékenység elindításához beruházásokat végez. A tagok tagi kölcsönnel finanszírozzák a beruházást. A saját tőke a jegyzett tőke alá esett, a kft. a tagi kölcsönből szeretné rendezni a saját tőkét. Két megoldást találtunk, melyik a helyes? 1. Megoldás: pótbefizetés tagi kölcsönből úgy, hogy pénzmozgás nem történik, hanem taggyűlési határozat dönt arról, hogy a tagok a tagi kölcsönt mint nem pénzbeli apportot bocsátják a cég rendelkezésére, melyből pótbefizetést teljesítenek. (Társasági szerződésben szerepel a pótbefizetés, illetve a tagikölcsön-szerződésben a kölcsönnek van lejárata. ) Könyvelése: csökken a tagikölcsön-kötelezettség és nő a lekötött tartalék. Helyes-e ez így vagy feltétlen pénzmozgás kell, tagi kölcsön visszafizetés, illetve abból a pénzből a tagok pótbefizetést teljesítenek. Ebben az esetben ha a cég nyeresége a pótbefizetés a lekötött tartalékból visszaadható a tulajdonosoknak! 2.
A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben tehát a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen került sor, hiszen annak ellentételezéseként az érintett tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb. ) – üzletrészt – szerez a társaságban. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv. ) 11. paragrafus (1) bekezdésének c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén – egyebek között – a követelés. Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya (Itv. 18. § (2) bekezdés). Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőkeemelés esetén.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. D rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2021. törvény 4. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Munkajogi szempontból tehát a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül annak ellenére, hogy a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíj.
Kérdésem hogy a vállalkozás újraindítása után elveszítem-e az ellátást, ha nem veszítem el, milyen feltételek mellett tarthatom meg? Továbbá katás egyéni vállalkozóként folytathatom-e a vállalkozási tevékenységemet? Tisztelettel: SZM 2016. MUNKAVÉGZÉS ROKKANTSÁGI ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS MELLETT 2021. JANUÁR 01-TŐL | Kontroport Kft.. 03. Őstermelő – rokkantsági ellátás igénylése A rokkantsági ellátás iránti igény benyújtásakor meg kell-e szüntetni az őstermelői tevékenységet, vagy úgy lehet eljárni, mint az egyéni vállalkozók esetében a nyugdijigényléskor? Ha vissza kell adni az östermelői igazolványt, és a magánszemély később újra kiváltja, az milyen hátrányos következményekkel jár? {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Munka rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás mellett 2021: ezek a munkavégzés szabályai BRÉKING! Fontos változás a megváltozott munkaképességű személyek ellátása mellett végezhető munka feltételeiben:: NyugdíjGuru News A válasz erre a kérdésre egyértelműen az, hogy nem. Habár az ellátások összegeit ezután is a havi átlagjövedelem százalékában kell megállapítani, amit a jövedelem növekedése nyilvánvalóan befolyásolhat, azonban az ellátások alsó, illetve felső határa továbbra is fennmarad, amit viszont most is az alapösszeg százalékában rögzít a törvény. Példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy egy d) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátása akkor sem lehet magasabb az alapösszeg (2021-ben ez 107. 540 Ft) 150%-ánál (161. 310 Ft), ha keresete alapján az átlagjövedelme ezt egyébként jóval meghaladja. Rehabilitációs hozzájárulást érintő változások A rehabilitációs hozzájárulást az a munkaadó köteles megfizetni, aki 25 főnél több munkavállalót foglalkoztat, ugyanakkor közülük a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el a dolgozói létszám 5 százalékát (ez az ún.