Valódi háborgó lélek - talán összeférhetetlensége, konfliktusos alkata, nehéz természete miatt nem kapta meg soha a Kossuth-díjat, ami amúgy évtizedek óta megilletné -, aki 2008-ban az egész színházi világgal szakított, méghozzá botrányos körülmények között: nem volt hajlandó elfogadni, hogy a Győri Nemzeti Színház vezetői fegyelmezetlenek, felelőtlenek, alkoholizálnak vagy épp a testi gyönyöröket hajszolják ahelyett, hogy a szakmájukra összpontosítanának. Tizenhárom éve drámai hangú beszéddel búcsúzott a társulattól, melyben kíméletlen őszinteséggel sorolta a teátrum vezetőségének bűneit, mulasztásait. Tíz esztendőn keresztül temetőgondnokként gondozott, mindeközben Menház Színpad néven kamaraszínházat hozott létre - neves budapesti művészek emlékezetes előadásait "költöztette" Győrbe, üde színfoltját teremtve meg a helyi kulturális életnek -, de egy ideje ezt is abbahagyta. Gáti Oszkár napjaink egyik legnagyobb magyar színésze. Óriási veszteség, hogy elhagyta a szakmát. Vagy a szakma hagyta el őt?
Amit eddig összespóroltam, azt tettem bele. Volt Pesten egy lakásom, azt eladtam, az ottani életemet teljesen felszámoltam. Az a pénz is a színházba ment. A családom pedig tudomásul veszi, hogy apának vannak hóbortjai – mondta nevetve Gáti. Elköltözött a temetőből Gáti Oszkár a győri temetőben dolgozott gondnokként, családjával a temető gondnoki házában is laktak, ám márciusban megszűnt az állás. – El is kellett költöznünk onnan, pedig szerettem ott lakni. Hiányzik a temető csendje. Most egy nagyon forgalmas utcában lakunk, nehezen viselem a zajt. Az éjszakáim nagy része azzal telik, hogy számolom az autókat, amelyek elmennek a ház előtt – tette hozzá a színész. Blikk extra színész színház Győr bemutató
"El is kellett költöznünk onnan, pedig szerettem ott lakni. Hiányzik a temető csendje. Most egy nagyon forgalmas utcában lakunk, nehezen viselem a zajt. Az éjszakáim nagy része azzal telik, hogy számolom az autókat, amelyek elmennek a ház előtt. " Gáti Oszkárnak búcsúznia kell a színházától és a másodállásától is Kénytelen volt bezárni győri színházát Gáti Oszkár, ám nemcsak ettől, de a másodállásától, a temetőgondnokságtól is búcsúznia kell.
Már nem hiányzik a színház, mert semmilyen pozitívum nem maradt benne – mondta keserűen Gáti Oszkár. – Életem során sok bukás volt, de meg kell tanulni a kudarcot is elviselni. (Ez is érdekelheti: Gáti Oszkár keményen beleállt Szörényibe: "Már öregecske, nem kell komolyan venni") Elfordult a színpadtól Gáti Oszkár több mint negyven évig volt hazánk egyik legkeresettebb színésze. Tagja volt a Nemzeti Színháznak, a Madách Színháznak, a Győri Nemzeti Színháznak és a Soproni Petőfi Színháznak is, szinkronhangként is sokat foglalkoztatták, egy idő után mégis megcsömörlött és hátat fordított a színpadnak, temetőgondnokként dolgozott. 2015 és 2018 Győrben a Menház Színházat igazgatta, két éve nyitotta saját kis teátrumát, amelyet idén számol fel. Gáti Oszkár színház bezárás bukás
Színházat csinált évekig a győri hitközség egyik kihasználatlan ingatlanában, nem lépett fel, mert nem a feltűnést, hanem a színházat szereti. Szégyenlős, szemérmes, nagy színész, az önmutogatás iránti viszolygó ellenszenvvel. Inkább jegypénztáros volt és ő állította össze a háttérben a műsortervet. Nem alkuszik, nem nyüzsög tehát, csak megy előre. Ha aztán a színház is elmúlik, a sokakat orientáló apró magánszínháza, hát elmúlik az is. Legfeljebb, mint mondja, majd nem a színházban, hanem a családjával ünnepel. De nem csak nagy családja van, Istennek hála, hanem közössége is, ha színháza éppen most nincsen. Együtt ünneplünk vele mind, akik a kitartást hallgatagságát tanultuk tőle, a színház igazságát, amelyet nem lehet feladni, akik egyaránt emlékezetükbe idézik bármikor az orgánumát Babits és Schwarzenegger vagy Belmondo hangjaként, akárcsak messzehangzó, beszédes, panasztalan némaságát. Isten éltesse a 70 éves Gáti Oszkárt, hála és köszönet.
2019. november 18. 13:57 Németh Máté 355 éve, 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst, a Szigeti veszedelem íróját, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusát. A török elleni sikerei miatt európai hírnévre szert tevő költő-hadvezér egy megsebzett vadkan után eredve vesztette életét, miután az ledöntötte üldözőjét a lábáról és halálos sebet ejtett rajta. Újkori történelmünk egyik legtöbbet emlegetett eseménye kapcsán a későbbiekben több összeesküvés-elmélet látott napvilágot, így például, hogy a Zrínyi Miklós oszmánok elleni eltökélt mozgalmát és szövetségkeresési politikáját rossz szemmel néző bécsi udvar volt a merénylet megrendelője, a hadvezérrel pedig egy orgyilkos végzett. Zrínyi törökpolitikáját, halálának körülményeit és az ezzel kapcsolatos verziók hátterét kíséreljük meg feltárni írásunkban. Zrínyi és a vadkan - Egy nemzeti tragédia kirakós játéka - Elérhető január 22-ig! | MédiaKlikk. Habsburg-apátia és a szégyenteljes béke Zrínyi Miklós 1620-ban egy horvát eredetű főnemesi családban született. Dédapja a nagy hírnévnek örvendő "szigetvári hős", Zrínyi Miklós volt, öccsével, a nála egy évvel fiatalabb Péterrel együtt történő neveltetését pedig szüleik korai halála miatt a kor egyik legbefolyásosabb magyarja, Pázmány Péter felügyelte.
A költő és hadvezér Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem írója birtokai fekvése okán szinte állandó hadakozásra kényszerült a végeken portyázó törökökkel szemben, de katonaként hűen szolgálta III. Ferdinánd királyt is, akinek egy alkalommal az életét is megmentette – írja a. Vitézsége folytán Zrínyi karrierje hamar magasra ívelt, 1646-ban, 26 évesen Horvátország főkapitánya lett, a következő évben pedig a báni méltóságot is elnyerte. Gyakori törökellenes akcióit azonban Bécsben egyre rosszabb szemmel nézték, mert azok veszélyeztették az Oszmán Birodalommal fennálló békét. Az óvatosság ellenére 1663-ban mégis kitört a háború, ahol Zrínyi, mint Lipót császár fővezére kitüntette magát, európai hírnévre tett szert. Zrinyi művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. A sikerek azonban kihasználatlanok maradtak, az 1664-es vasvári béke a törökök számára volt sokkal előnyösebb – Magyarország sorsa ekkoriban Ausztriából nézve nem volt elsődleges fontosságú. A Zrínyi által is érzett általános csalódottság a Wesselényi Ferenc nádor vezette főúri szervezkedésben nyert kifejezést, ám ebben Zrínyi Miklós már nem vállalhatott komoly szerepet.
A következő év elején - némi német segítséggel - a főkapitány mintegy 26 ezer fős hadsereget toborzott össze azzal a céllal, hogy a hódoltság területére betörve akadályozzák az ellenfél utánpótlásának biztosítását az erre alkalmazott eszéki híd lerombolásával. A nem egészen egy hónapig tartó téli hadjárat sikere nagy népszerűséget hozott a vezetőknek, a mintegy 500 km-es, ellenséges területeken megtett hadjárat elérte küldetését, kisebb török erősségek mellett megsemmisítették a hidat. Zrínyi eredményes útjával kivívta több európai méltóság elismerését, Lipót német-római császár mellett VII. Sándor pápa, XIV. Lajos francia király, II. János György szász fejedelem és IV. Fülöp spanyol király sem fogta vissza magát a dicsérő szavakat illetően. A magyar hadvezér ezután sem hagyott fel hódító terveivel, de Kanizsa sikertelen ostroma után a hadmozdulatok irányítása Raimondo Montecuccoli olasz származású császári hadvezér kezébe került, aki - Zrínyit kizárva a vár védelméből - háromhetes török ostrom után feladta Zrínyi-Újvárat.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!