Az egyesület működése Magyarország egész területére kiterjed. Porsche Klub Hungária: Azt vallják, hogy a Porsche Klub olyan emberek közössége, akiket összeköt a közös értékrend, és életérzés, hangulat - és persze egy autó, a Porsche. A 2002-ben létrehozott szervezet alapító dokumentumában meghatározott misszió: Noblesse oblige, azaz a nemesség kötelez. Hisznek abban, hogy egy Porschét nem elég csupán birtokolni, de méltónak is kell lenni hozzá. Ezt az autót nem a mindennapos közlekedés során, a közutakon kell próbára tenni, hanem felelősen és biztonságos körülmények között. Ebben is szeretnénk segíteni egymásnak. Roykó család – Wikipédia. Legfontosabb céljuk azonban ennél lényegesen egyszerűbben megfogalmazható: jól szeretnénk érezni magukat együtt, legyen szó utazásról, versenyről, autós kirándulásról, vagy akár baráti beszélgetésről. MBRC 107SL-Club, Regio Hungaria: Angolszász rendszer szerinti zárt klubközösség, melybe kizárólagosan meghívásos alapon történhet a felvétel, 2 klubtag ajánlása, 1 év próbaidő és legalább 1 db 2+ állapotú vagy annál jobb Mercedes-Benz klasszikus SL bemutatásával.
Kiss Boáz református lelkész többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenünk folytatott harc nem hagyományos fegyverekkel, hanem szellemi síkon zajlik. Hangsúlyozta: ez nagy veszélyt jelent a keresztényekre, de a hit és a magyarokat jellemző vitézi bátorság erejével leküzdhető. Hasonló szellemben szólt az új vitézekhez Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő, spirituális székkapitány, aki ugyancsak hangsúlyozta a globalista, neoliberális eszmék kártékony hatásával szembeni fellépés fontosságát, a Vitézi Rend tagjainak személyes példamutatását, a keresztény gondolatok melletti elkötelezettségét. Ezután görögkatolikus szentmisére került sor, majd – a közös eskütétel után − megkezdődött az új vitézek avatása. Az ünnepségnek ez a része az első főkapitány, Horthy Miklós kormányzó korából megörökölt szertartás szerint ment végbe, s azon három, Chiléből érkezett vitéz is részt vett. Organizational Structure - Vitézi Rend. Ezt követte a kitüntetések átadása, a Himnusz, a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz eléneklése, végül néptáncosok tartottak színvonalas bemutatót a kegytemplom előtti téren.
Ha nagyon pikírtek akarunk lenni, akkor a LÉT (Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása) egyesület a Fidesz Összefogás Szegedért Egyesülete, de ez azért nem teljesen igaz, sőt! Éppen a korábbi szegedi fidesszel való nem éppen harmonikus viszony miatt alapították meg a szervezetet, hogy hatékonyabban lehessen érvényesíteni az egyes városrészek érdekeit a közgyűlésben. A lényeg az, hogy a volt LÉT-frakcióból is kettő, összesen négy egyéni képviselőjelölt csatlakozott Nemesihez: Kothencz János, Mihállfy Béla, Szente László és Kárpáti Zoltán. Roykó – Magyar Katolikus Lexikon. Nemesi Pál egyébként azt kérte a szegediektől, hogy kitartóan zaklassák, "ne hagyják élni" a képviselőjelölteket a kampány után sem, mert fontos, hogy minél több, friss, naprakész információjuk legyen az adott városrészekről. – Szegedért, a szegediek érdekében közös gondolkodásra és munkára van szükség. Rangon aluli, ami most a közéletben, a politikai életben tapasztalható. Nyitottnak kell lenni a szegedi emberek felé; mindig, és nem csak kampányidőszakban – hangsúlyozta Nemesi Pál.
© Technológia: Magyar Nemzet Nemrég az M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés műsorának vendége volt Szakály Sándor egyetemi tanár, Széchenyi-díjas történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Berniczei-Roykó Ádám orvos, a legitim Vitézi Rend főkapitány-helyettese, valamint e sorok írója. A műsor a Vitézi Rend fennállásának, illetve az első vitézavatásnak a századik évfordulója kapcsán foglalkozott a rend történetével, mai jelentőségével. A Horváth Szilárd által vezetett beszélgetés során az a kérdés is felmerült, hogy mi szükség van ma a Vitézi Rendre, amely 1920 és 1944 között élte fénykorát. A legéndi Centenáriumi Emlékmű, amelyet 2021. június 5-én avat fel a Vitézi Rend A Vitézi Rend létrehozásának gondolata egykor összefüggött azzal, hogy a vitézi tetteket Magyarország királyai nemességgel és földbirtokkal jutalmazták, viszont 1918 után, a király nélküli országban megszűnt a nemességadományozás lehetősége. A Vitézi Rend főként ennek az űrnek a betöltésére jött létre 1920-ban, és persze azért is, hogy életben tartsa azt a szellemiséget, amely a magyarokat ősidők óta képessé tette hazájuk megvédésére.
[…]" Horthy Miklós kormányzó, főkapitány vitézzé avatja fiát, Istvánt, 1922-ben. A Pesti Hírlap Képes Melléklete Az 1940-es évekre a vitézek tiszti és legénységi taglétszáma (körülbelül egyharmad-kétharmad arányban) meghaladta a tizenötezret, a várományosoké a nyolcezret. A Vitézi Rendet a II. világháború utáni kommunista rendszer megszüntette, de a nyugati magyar emigráció továbbra is igyekezett életben tartani. A rend első főkapitánya, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1957-ben elhunyt. A második főkapitány, a nádori ágból származó vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg 1962-ben elérte, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága (I. C. O. ) elismerje a Vitézi Rendet, amelynek jelenlegi főkapitánya vitéz József Károly királyi herceg. A Vitézi Rend mai szerepével, történelmi küldetésével kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy ennek a nagy múltú szerveződésnek van létjogosultsága. A rend tevékenységének nem az az értelme, hogy a tagjai magyar ruhákban, vitézi jelvénnyel a mellükön parádéznak − bár ez része a hagyományőrzésnek −, hanem mindenekelőtt az, hogy életben tartják a nemzet védelmével, megtartásával kapcsolatos hazafias szellemiséget.
A műsorban elhangzott, és ezzel magunk is mindig egyetértettünk, hogy "Vitézi Rend csak egy van". Az azonban valótlan állítás dr. Berniczei-Roykó Ádám részéről, hogy a "Rend nem tért haza, soha nem tért haza". Hol is van tehát valójában a Vitézi Rend? Münchenben volna? Vagy talán Svédországban? Vagy valahol az Európai Unióban? Alapvetésünk: ahol a Vitézi Szék folyamatosan működik és a tagság (túlnyomó többsége) él, ott van a Vitézi Rend. A Vitézi Szék utoljára 1996-ban ülésezett külhonban. Az elmúlt huszonnégy évben pedig minden évben Magyarországon. Megtartva külhoni szervezeteit - a hazai joghézag miatt ugyan be nem jegyezhetően - igenis itthon van a Vitézi Rend Magyarországon, habár nem köztestületként, mint 1945 előtt, hanem civil társaságként, de nem egyesületként, mert az egyesületek törvényben szabályozott szervezeti formája és működési módja nem feleltethető meg a hierarchikus jellegű Rendnek. A televízióban elhangzott az is, hogy a "tények makacs dolgok". A tényszerűséget a műsorban egyedül a szakértőként meghívott prof. dr. Szakály Sándor történész, a Veritas Intézet főigazgatója képviselte, aki szakszerűen és nagy felkészültséggel nyilatkozott Vitézi Rend történetének részleteiről és távol tartotta magát az "egyetlen és igazi" Habsburg Vitézi Rend mellett érvelő meghívottak ingatag okfejtéseitől.
A Zarándokház éttermében tartott díszebéd után Berniczei-Roykó Ádám főkapitány-helyettes kérdésünkre válaszolva elmondta: ezúttal negyvenként új tag lett avatva, és ez évben a rend külföldi törzskapitányságai is avatnak vitézeket. A spanyolországi Fatimában szeptemberben, Svédországban októberben, Máltán novemberben, Olaszországban decemberben lesz avatás. Idén összesen kilencvenkét új tag felvételére került, illetve kerül sor, ám reményét fejezte ki, hogy a századik évforduló évében az újonnan avatottak száma eléri a százat. A Vitézi Rend legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy idén, június 5-én felavatta Legénden azt az impozáns centenáriumi emlékművet, amely a Vitézi Rend száz éve történt megalakulásának és a trianoni békediktátumnak állít emléket. A Rend létrehozásának gondolata egykor összefüggött azzal, hogy a vitézi tetteket Magyarország királyai nemességgel és földbirtokkal jutalmazták, viszont 1918 után, a király nélküli országban megszűnt a nemességadományozás lehetősége.
Ennek megfelelően 1776-ban létrejött Kaposvár első "Keleti temetője", a mai Gróf Apponyi Albert utcában, de ez később (1843-ban) a város terjeszkedése miatt átköltözött a mai Hársfa utca környékére, majd 1860-ban már szinte a mai helyén létesült újra a temető. Ide már 1880-ban haranglábat is állítottak. A pontos mostani helyét 1890-ben foglalta el a Keleti temető, így ezt az évet tekinthetjük alapítási évének. Keleti Temető Kaposvár, Temetkezés Kaposváron, Somogy megye - Aranyoldalak. [2] 1892-ben "Kováts Imre kegyes alapitványából" emelték a temető kőkeresztjét, melynek ma már sajnos csak talapzata eredeti, a kereszt többi részét más stílusban később pótolták. [3] A ravatalozót 1928-ban emelték Lamping József tervei alapján, [2] ma építészeti értéke miatt önkormányzati védelem alatt áll. [4] 2021-ben avatták fel a temetőben a megfogant, de meg nem született gyermekek emlékművét. [5] A Szent Anna-kápolna [ szerkesztés] A Keleti temető kápolnája az 1902-ben épült Szent Anna-kápolna. Eredetileg már a 18. században is állt egy kápolna a városban (a mai Kodály iskola helyén), melyet 1840-es felújításakor Szent Annáról neveztek el, azonban ezt a kápolnát 1870-ben városépítészeti okokból le kellett bontani.
A város vezetése 1911-ben a temető kibővítéséről döntött. Ekkor csatolják a területhez a temető északi részét. Ebben az időben ez a temető a szegények, a kisemberek temetője volt. Szentjakabi Temető Kaposvár, Kaposszentjakab Toponári temető A török kiűzése után a Festetich-család birtokközpontot alakított ki Toponáron, amelynek működtetéséhez munkás kezekre volt szükség. A magyarok mellett jelentős számban települtek a faluba szlovákok és zsidók is. Ebben az időben létesült az úgynevezett Ó temető, amely ma is három részből áll. Először a tótok temetkeztek ide, majd a magyarok részére is szép síremlékek, kripták épültek. 1828-ban ez a temető betelt, ekkor nyitották meg a Szántód felé vezető út baloldalán a mai új temető mellett a Felső temetőt. Toponáron az 1800-as években jelentős zsidó közösség élt. Betelepülésüket a kaposvári letelepülés korlátozása, valamint az uradalom kereskedelmi tevékenységében betöltött szerepük segítette elő. Temetőjüket elkülönítve a kaposvári út mentén hozták létre.
Dél-dunántúli Temetkezési Egyesület ©2011