A kérelem vagy bejelentés benyújtásával egyidejűleg a képző intézmény 3 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. A felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv a Pest Megyei Kormányhivatal. Az ügyfél a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A Pest Megyei Kormányhivatal felügyeleti szerve – a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő ügyekben – az innovációs és technológiai miniszter. Jogszerű működés – Felnőttképzés – szolgáltatások képző intézményeknek. Az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére – az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg. Kiknek adható engedély?
A Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke ismertette, hogy az információs rendszerben többi között OKJ-s képzések, nyelvi képzések, egyéb képzők által ajánlott programok szerepelnek, feltüntetik a felnőttképzéshez kapcsolódó támogatásokat is, a képzési kínálathoz online is lehet kapcsolódni. Palkovics Imre elmondta, hogy a JóKépzé témában a kormányhivatalokkal való együttműködést szeretnék az egész ország területére kiterjeszteni.
§ alapján a SZIR-ben a köznevelés információs rendszere részeként kell nyilvántartani a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásának az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. melléklet II. pont a), d)–e) és g)–j) pontja alapján kezelt adatait.
A FINY, FIR és PREFER összevonásából keletkezett új szoftver, a MER (Minerva Egységes Rendszer) a kormányhivatal szerint már kijavításra került, és megfelelően működik. Újdonság, hogy a képzések ütemezését "prózában" kell kifejteni vagy a MER felületén vagy külön dokumentumban, amelyet aláírva kell feltölteni a rendszerbe. Az új felnőttképzési információs rendszer, a MER | Felnőttképzési Figyelő. A teljes cikk elolvasásához kérjük fizessen elő vagy lépjen be. © Minden jog fenntartva! A FeFi cikkeinek, anyagainak részben vagy egészben történő másolása nem megengedett, és törvényt sért.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője írásbeli beadványban kérdezett rá, hogy Völner Pál államtitkár lemondása után ki az, aki most engedélyt adhat titkosszolgálati megfigyelésekre. Válaszában Répássy Róbert államtitkár úgy fogalmazott: a "titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, (…) akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár helyettesíti. " Erre hivatkozva írja azt Kocsis-Cake: a döntéshozói jogkör Varga Judit igazságügyi miniszterhez került vissza. Az ellenzéki képviselő azt is kiemelte, hogy a jogszabályok szerint egyébként is az igazságügyi miniszterhez tartozik a lehallgatások engedélyezése, a fordított felállás csak Varga "akadályoztatása esetén" képzelhető el. Kocsis-Cake hozzáfűzte: "érdemes figyelni arra a szempontra is, hogy ezek szerint a korábbi gyakorlat jogszerűtlen volt, hiszen a feladat Völner Pálnak való "kiszervezését" nem indokolta semmiféle akadályoztatás, hacsak a Soros-ügynökök elleni brüsszeli harc annak nem számít.
Ám novemberben még teljes titokban zajlott az ekkor már ügyészségi nyomozás. A titkosítás egyetlen célja az lehetett, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az ügy, bár az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva titkosított mindent. Csakhogy elsősorban a Fidesszel szimpatizáló végrehajtói körökben így is gyorsan elterjedt Schadl és a többiek őrizetbe vételének híre, ezért csak idő kérdése volt, hogy az újságírók mikor kezdenek el kérdezősködni a hatóságoknál. Ettől kezdve már nem lett volna értelme titkolózni. Kiszállt a rendőrség Völner Pál nyergesújfalui házához Hétfőn Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött a mentelmi bizottság, kedden pedig a parlament is megszavazta a fideszes politikus mentelmi jogának a kiadatását, kevesebb mint 24 órával később pedig már egy rendőrautó érkezett Varga Judit bukott bizalmasának nyergesújfalui háza elé - írja egy olvasói fotó alapján az Alfahír. A lap úgy értesült, hogy a titkos felderítés során nagyjából körvonalazódott, hogy az érintett körben ki a leggyengébb láncszem, így már az őrizetbe vételek előtt született egy vallomás, ami elég erős ütőkártya lehet az ügyészség kezében.
Köszönöm szépen. Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát hallották. Völner Pál: Köszönöm szépen.
A hatóságnál a lap azt követően érdeklődött, hogy szerdán kihallgatták a fideszes politikust, aki nem tett beismerő vallomást és tagadta az ellene felhozott tényállást. A titkos felderítés idén nyáron már javában zajlott, így Schadlon keresztül éppen akkor is hallgatta Völnert az NVSZ, amikor a Pegasus-botrány kirobbant. Az a Pegasus-ügy, amelyben kiderült, hogy a lehallgatásokra vonatkozó engedélyeket Varga Judit felhatalmazása alapján a helyettese, Völner Pál írta alá. Az NVSZ végül ősszel tett feljelentést az ügyészségen, ezután kezdődött a nyílt nyomozás. Schadl Györgyöt november közepén kapcsolták le, nem sokkal később pedig sorra vették őrizetbe a végrehajtókat is. Ekkor kezdődtek a házkutatások, amelynek során a nyomozók olyan dokumentumokat, köztük Excel-táblázatokat foglaltak le, amelyek a gyanújukat erősítették és igazolták azokat az információkat, amelyeket a lehallgatások alapján szereztek a felderítők. Ezeket a dokumentumokat az ügyészek – a titkos felderítés során megszerzett információk alapján – a házkutatások során már célzottan keresték.
Éppen ez az oka annak, hogy bennfentesek egy, a kormányzaton belül zajló belviszály egyik melléktermékének tulajdonítják a Völner-ügy kipattanását, de persze ez utóbbi vélekedés egyelőre pusztán teória. Mindenesetre, ha igaz, hogy egy belső villongás is hozzájárult Völner bukásához, akkor az sincs kizárva, hogy a belviszály még jobban eszkalálódik majd, újabb meglepetéseket okozva a NER háza tájékán. Szólj hozzá!
Amennyiben ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, az óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Mindebből az következik, hogy a bírósági végrehajtás intézményrendszerének megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál – jelezte Völner 2017-ben. "Az igazságügyi tárca azonban sosem tévesztheti szem elől, hogy bármilyen jogszabályt készít elő, annak végső célja az igazságszolgáltatással, a jogi hivatásrendekkel szembeni közbizalom erősítése, megóvása" – zárta akkori előadását az államtitkár, akit most azzal gyanúsítanak, hogy a végrehajtók vezetőjétől fogadott el nagy összegű kenőpénzeket. Szólj hozzá!