"Magáról az opera szépségeiről beszélve, hasztalan erőködnénk megfelelő szavakat találni. A szép zene olyan, mint a gyönyörü táj: ezt látni, amazt hallani kell, hogy bájait élvezhessük. Annál nagyobb örömmel jegyezhetjük fel, hogy "Bánk bán" zenéjét, hallva, s a kiállitás fényét, gazdagságát és izléssel párosult csinosságát látva, azon kellemes meggyőződésre jutunk, hogy szinházunk átalában, s különösen nemzeti operánk, a szinház megnyitása óta, a kornak megfelelő s az igényeket kielégitő nevezetes haladást tanusit. – Husz évvel ezelőtt ily előadásról, a hol a müvészi erők a látvány csillogó varázsával vetélkednek, fogalmunk sem lehetett. Erkel ferenc bánk bán. " (Vasárnapi Ujság, 1861) A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bán ból szinte "népdallá" vált a hazaszeretet himnusza, a Hazám, hazám.
Tébolyult látomásaiban egy kismadár képében sejlik fel előtte önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Altatódalt énekel kisfiának, majd vele együtt a háborgó folyóba veti magát. A palotában II. Endre és udvara Gertrud ravatalát állja körül. A királyi tiszt jelenti, hogy megölte Peturt, a királyné gyilkosát. Elmondja, hogy Gertrud asztalán két levelet talált, melyben az illír kormányzó, illetve Bánk bán figyelmezteti őt a pártütés veszélyére. A betoppanó Bánk Gertrud koporsójára veti hatalmi jelvényét és bevallja a gyilkosságot, de nem fogadja el, hogy a király ítélkezzen felette. Erkel bánk bán teljes film. Büntetését nem a király kezétől, hanem a Melinda és kisfia tetemével érkező Tiborc elbeszéléséből nyeri el: mindent elvesztett. Összeomlik, s önkezével vet véget életének.
Ezután Bánk és Ottó is Biberachtól kér tanácsot, aki Ottónak különféle porokat ad (hevítőt Melinda, és altatót Gertrud számára), Bánknak pedig elárulja, hogy Ottó útját maga a királyné egyengette idáig. Bánk elhatározza, hogy a királytól kér elégtételt, a lovag hiába próbálja meggyőzni, hogy itt csak vesztes lehet. Bánk fájó szívvel gondol Melindára, míg Biberach Gertrud feletti közelgő győzelmének örül. Lassan a mulatság is véget ér, Gertrud elbocsátja vendégeit. Operabeavató - Erkel: Bánk bán - Szentendrei teátrum. Melinda Bánk után vágyódik, hívei vigasztalják. Az asszony merész szavakkal adja a királyné tudtára, hogy nem kér az általa támogatott szabadosságból, amire Gertrud dühösen reagál. A Bánkot még távol tudó békétlenek bosszút esküsznek. II. felvonás Bánk érkezik: a haza gondja és saját megtiport becsületének fájdalma emészti. Eldönti, hogy Getrudhoz fordul, feltárja előtte az ország baját. Ekkor egy idős paraszt, Tiborc lép be, akit Bánk először útonállónak vél, de a férfi homlokán lévő sebnyom alapján ráismer: egy régi csatában ő mentette meg Bánk életét.
Életének 76. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, tudatta a Vígszínház október 23-án az MTI-vel. Három olyan filmes szereppel emlékezünk rá, ami még sokáig velünk marad. Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. Lehengerlő szépség volt fiatalon Venczel Vera: régi fotókon a nemrég elhunyt művésznő. A színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt. "Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez" - írta a Vígszínház méltatásában. Most három olyan irodalmi adaptációval emlékezünk Venczel Verára, amit nagyon szerettünk tőle és biztosan látjuk még.
A Vígszínház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy 2021. október 22-én, 75 éves korában elhunyt Venczel Vera, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A ragyogóan tehetséges színésznő több mint ötven éven át volt a Víg társulatának hűséges tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan kultikus magyar filmben tündökölt. Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez. Venczel Vera otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra. Venczel Vera három emlékezetes filmje, amit szívesen nézünk - Könyves magazin. A Vígszínház 125 éves történetének meghatározó színésznőjét, a magyar színház- és filmművészet felejthetetlen alakját a Vígszínház saját halottjának tekinti.
11. 09. A Vígszínház - Venczel Vera családjának kérésére - tudatja, hogy a művésznő temetését a család a legszűkebb körben, a sajtó és a nyilvánosság kizárásával kívánja megtartani. A művésznő végső nyugalomra helyezésével kapcsolatban semmilyen további információt nem szándékoznak közzétenni. Megértésüket és együttérzésüket Vera családjának nevében is köszönjük!
A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. Lehengerlő szépség volt fiatalon Venczel Vera: régi fotókon a nemrég elhunyt művésznő | Femcafe. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját. 5 / 6 Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán
A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját.
Olyan filmekben játszott, mint az Egy szerelem három éjszakája, vagy éppen a Tanulmány a nőkről. Az országos ismertséget azonban 1968-ban, az Egri csillagokban nyújtott alakítása hozta meg számára. A színészdiplomát ugyanebben az évben vette át. A korábbi színházi, és filmjeiben nyújtott színvonalas alakításainak köszönhetően Várkonyi azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz. Leginkább törékeny, romantikus női alakokat formált meg mind a színpadon, mind a filmvásznon. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megformált alakjait (Pillangó 1970, A fekete város 1971) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangóban mutatott színészi játékáért Monte Carlo-ban átvehette az Arany Nimfa-díjat. 1970-1980 között 36 televíziós alkotásban kapott többnyire főszerepet. 1975-ben elnyerte a fiatal, kiemelkedően teljesítő színművészeknek járó Jászai Mari-díjat. Más színházak is rendszeresen hívták vendégjátékra, így lett még gazdagabb színészi pályája. A színpadi és filmes szerepek mellett rádiós és szinkron feladatokat is vállalt.