Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya. Nevének eredete [ szerkesztés] Régi magyar neve Havaselve, ami tulajdonképpen az Erdélyből nézve a Déli-Kárpátok hóval fedett hegyein túl (havas + régi magyar elü, elv, azaz valamin túli terület) fekvő területet jelentette. Ez a név később a "tartomány" értelmű "föld" szóval egészült ki, eredeti értelme elhomályosult, és az újabb nyelvérzék a havas és az alföld szavak összetételének érzi. [1] Fekvése [ szerkesztés] Északon a Déli-Kárpátok, nyugaton, délen és keleten a Duna folyam határolja. Keleten, a Duna és a Fekete-tenger között terül el Dobrudzsa, amely időnként szintén Havasalföld része volt. Keleti, nagyobbik része Munténia. Nyugaton egy másik nagy tájegysége Olténia, amely a Duna, a Déli-Kárpátok és az Olt folyó között terül el. Lajos király testverm exceptionnel. Története [ szerkesztés] Havasalföld a 9 – 14. század között már létező több kis államalakulat ( kenézség és vajdaság) egyesítésével jött létre a 14. században.
Számos európai hatalom története rendkívül érdekes és informatív, hiszen az évszázadok során számos olyan esemény történt ezeken a részeken: a kíváncsiaktól a tragikusig. Ez utóbbi magában foglalja a Louis 16 kivégzését. Talán ettől a pillanattól kezdődik Franciaország történelme, mint az Ötödik Köztársaság. A király halála örökre véget vetett a francia polgári köztársaságnak. A király letartóztatása Mint tudjátok, Louis egészen elégséges király volt. Különösen tiszteletben tartotta a forradalmárok igényeit, lemondott a monarchia abszolút jellegéről, egyetértett a kormány alkotmányos formájának kialakításával. Ugyanakkor igyekezett nyomást gyakorolni a forradalmárokra, szemben a legradikálisabb reformokkal. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy hosszú ideig nem folytatódhatott. A 16. Lajos, a francia király letartóztatása és kivégzése. Persze, abban az időben senki sem gondolta, hogy a 16. Lajos kivégzése lehetséges, és a napja (1793. január 21. ) az a nap, amikor az európai uralkodók végre felismerték, hogy halálosak is. A királyi család úgy döntött, hogy elmenekül az országból.
Lajos több hadjáratot vezetett Szerbia, Bosznia, Moldva és Havasalföld ellen, az "igaz hit védelmében" északon a pogány litvánok, a Balkánon pedig az eretnekek ellen hadakozott. Lajos király testvére. Lajos nagybátyja, III. Kázmér 1370-ben meghalt, és a Károly Róberttel kötött egyezmény értelmében Lajos elfoglalta a lengyel trónt. Innentől kezdve a két királyság perszonáluniót ('személyes kapcsolat, egyesülés') alkotott, a két államot az uralkodó személye kötötte össze. Putnok munkaügyi központ tanfolyamok 2018
A jogelmélet területén belül elsősorban a jogi kényszer, a jogi kötelező erő, a jogerő, legitimitás, a nemzetközi jog struktúrájának kérdéseivel, az államelméleten belül alkotmánytannal, közigazgatástannal, az államhatalmi ágak elválasztásával, a közigazgatási reformmal és a területrendezéssel, a társadalomelméleten belül a társadalmi értékrendszerek, ideológiák, forradalmak, a szabadság és erőszak problémakörével foglalkozott. Az 1945 utáni Mo. legjelentősebb politikai gondolkodója volt. Bostonban Bibó-díjat alapítottak (1980). Bibó István, ifj. | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. – F. m. A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében (Szeged, 1935, Bp. reprint, 1989); Etika és büntetőjog (Bp., 1938); A magyar demokrácia válsága (Bp., 1945); A kelet-európai kisnépek nyomorúsága (Bp., 1946); Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (Bp., 1948); The paralysis of international institutions and the remedies (London, 1976); Válogatott írásai szemelvények (szerk. Kende Péter, Párizs, 1979); Összegyűjtött írásai I-IV. (sajtó alá rend.
A híres politikus utóda szerint Göncz Árpád közvetlensége nem póz volt, jelentőségét pedig nem sikerült kétségbe vonni. A mai elitet is kritizálta, amiből hiányzik a humorérzék és csak a sárdobálás maradt nekik. Göncz Árpád a nehéz helyzetekben is hiteles párbeszédre törekedett – mondta el az M1 szerdai műsorában ifjabb Bibó István művészettörténész. Hozzátette, a kedden elhunyt volt köztársasági elnök mindenkivel közvetlen tudott lenni, nem volt benne semmi szertartásos, mindez pedig nála nem póz volt, hanem személyiségének lényege. Gönczöt közjogi méltóságként 1956-os szerepvállalása, majd a börtönben eltöltött évek miatt szerte a világban szívesen fogadták a politikusok, ehhez hozzájárult személyisége és a rendszerváltás "euforikus" jellege is. Mint ifj. Bibó fogalmazott, Göncz jelentőségét megpróbálták kétségbe vonni, amikor "megkezdődött a párbeszéd-képtelenség felé való menetelés", azonban ez "igazából nem sikerülhetett". A művészettörténész szerint Árpád olyan hiteles személyiség volt, aki kritikus helyzetekben is tudott képviselni törvénybe nem foglalható értékeket.