Soha nem hallott információk derültek ki Amália Katalin hercegnőről, a holland trón várományosáról egy frissen megjelent életrajzi könyvben. Szívesen elcserélné a koronát Katalin Amália hercegnő, a holland trón örököse december 7-én betölti a 18. életévét, ezzel pedig hivatalosan is nagykorú lesz. Vilmos Sándor holland király és felesége, Máxima hercegné legidősebb lánya nagy népszerűségnek örvend hazájában, de pár hónapja nemzetközileg is nagy szimpátiát váltott ki azzal a lépésével, hogy önként lemondott arról a pénzösszegről, ami felnőtté válásakor automatikusan járna neki, egyfajta zsebpénzként. Akkor azt mondta, kényelmetlenül érezné magát, ha lényegében a semmiért elfogadná a jelentős összeget, ezért amíg nem kezdi meg hivatalos teendőit, nem kér fizetséget sem. Mindez azonban reményei szerint még nem következik be egy ideig, egy újonnan megjelent, hivatalos biográfia alapján ugyanis Katalin Amália még egyáltalán nem érzi felkészültnek magát ahhoz, hogy uralkodó váljék belőle, noha elkötelezett az iránt, hogy élete végéig a hazája szolgálatába álljon.
[7] [8] A hercegnő születésnapján hagyományosan koncertet adnak a hágai Kloosterkerk templomban, amelyen részt vesznek a királyi család és az Államtanács tagjai, valamint a külföldi országok nagykövetei. [9] Katalin Amália hollandul, angolul és némileg spanyolul beszél. [10] A KLM légitársaság igazgatója, Peter Hartman a hercegnő hetedik születésnapján róla nevezte el azt a Douglas C–47 Skytrain típusú repülőgépet, amely valamikor Katalin Amália dédapjának, Bernhard von Biesterfeldnek a tulajdonában volt. A hercegnő iskolai kötelezettsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. [11] Katalin Amália 2010 júniusában koszorúslány volt keresztanyja, Viktória koronahercegnő és Daniel Westling stockholmi esküvőjén. [12] 2013. április 30-án Beatrix királynő lemondott a trónról, amelyet Katalin Amália apja örökölt. Egyúttal a trónörökösi cím a hercegnőre szállt, aki megkapta az Oránia hercegnője címet is. Nagykorúvá válásakor, 18 éves korában tagja lett az Államtanácsnak is. [13] Címei 2003.
Új!! : Katalin Amália orániai hercegnő és Hollandia · Többet látni » I. Julianna holland királynő I. Új!! : Katalin Amália orániai hercegnő és I. Julianna holland királynő · Többet látni » I. Vilma holland királynő I. Vilma holland királynő · Többet látni » KLM A KLM Királyi Légitársaság (hollandul: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij) holland légitársaság, mely tagja az Air France–KLM-nek. Új!! : Katalin Amália orániai hercegnő és KLM · Többet látni » Lippe–biesterfeldi Bernát holland herceg Lippe–biesterfeldi Bernát holland herceg (Jéna, 1911. június 28. /29., – Utrecht, 2004. december 1. Új!! : Katalin Amália orániai hercegnő és Lippe–biesterfeldi Bernát holland herceg · Többet látni » Mecklenburgi Henrik holland herceg Mecklenburgi Henrik holland herceg (Schwerin, 1876. április 19. – Hága, 1934. július 3. ), teljes neve hollandul: Hendrik Wladimir Albrecht Ernst, Prins der Nederlanden, Hertog van Mecklenburg, Hollandia hercege (Princeps Consors). Új!! : Katalin Amália orániai hercegnő és Mecklenburgi Henrik holland herceg · Többet látni » Oranjestad (Aruba) Oranjestad (a holland kifejezés am.
[7] [8] A hercegnő születésnapján hagyományosan koncertet adnak a hágai Kloosterkerk templomban, amelyen részt vesznek a királyi család és az Államtanács tagjai, valamint a külföldi országok nagykövetei. [9] Katalin Amália hollandul, angolul és némileg spanyolul beszél. [10] A KLM légitársaság igazgatója, Peter Hartman a hercegnő hetedik születésnapján róla nevezte el azt a Douglas C–47 Skytrain típusú repülőgépet, amely valamikor Katalin Amália dédapjának, Bernhard von Biesterfeldnek a tulajdonában volt. A hercegnő iskolai kötelezettsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. [11] Katalin Amália 2010 júniusában koszorúslány volt keresztanyja, Viktória koronahercegnő és Daniel Westling stockholmi esküvőjén. [12] 2013. április 30-án Beatrix királynő lemondott a trónról, amelyet Katalin Amália apja örökölt. Egyúttal a trónörökösi cím a hercegnőre szállt, aki megkapta az Oránia hercegnője címet is. Nagykorúvá válásakor, 18 éves korában tagja lett az Államtanácsnak is. [13] Címei [ szerkesztés] 2003.
Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő Csodagyereknek tartják, állítólag nagyon okos és már most négy nyelven beszél folyékonyan. Mi lesz itt később? Ingrid Alexandra norvég hercegnő A norvég királyi családról keveset hallani – egyelőre. Azért nem árt figyelni a 14 éves Indgrid Alexadrát, aki édesapját, Hakoon koronaherceget követi majd a trónon. Egyszer ő lesz Norvégia második női uralkodója. Erzsébet belga hercegnő Fülöp belga király után ő örökli majd a trónt, ő lesz Belgium első királynője egyszer.
Ám hiába törvény adta jog az azonos neműek házassága Hollandiában, nem lehet megkerülni az örökösödés problémáját, tekintve, hogy azonos nemű házasság esetén az utód vagy örökbe fogadott vagy spermadonor közbeiktatásával született gyermek lenne. Ráadásul a holland alkotmány kimondja, hogy a királynak vagy a királynénak csak törvényes leszármazott lehet az utódja. De történhetnek még csodák a holland parlamentben. Amália magánélete ugyan nem nyitott könyv a publikum előtt, az egyik pozitív jellemvonására viszont rávilágít az a Mark Rutte kormányfőnek még a nyáron, kézzel írt levél, amelyben az orániai hercegnő lemond a számára törvény által biztosított évi 1, 6 millió eurós (560 millió forint) adómentes hercegnői apanázsáról — ebből tanulmányi évei alatt fedezhette volna személyes és háztartási kiadásait. A lány azzal indokolta döntését, hogy a juttatás elfogadása kényelmetlen lett volna számára, s csak akkor fogadja majd el, ha már meg is dolgozik érte uralkodói feladatai ellátásával. Azt is tudatta, hogy vissza fogja fizetni azt az évi 300 ezer eurót, amelyet gimnazista évei alatt kapott kiadásaira.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2009. jan 21. 13:52 Budapest - A Blikk információi szerint két-három hónapos terhes Orbán Viktor volt miniszterelnök felesége. A Fidesz elnöke közvetlen politikustársainak már eldicsekedett a várható gyermekáldással, a rokonok után az egész vezérkarnak elújságolta a nagy hírt. Ha minden jól megy, jövő nyárra megszületik az exkormányfő ötödik gyermeke. Orbán Viktor és felesége hivatalosan még nem akarta bejelenteni, hogy újabb baba érkezik a családba, a hír azonban néhány hét alatt kitudódott. Lapunk faggatózását tegnap így már felkészülten fogadta. - A hír "igaz, de titok" - felelte mosolyogva munkatársunknak. A volt miniszterelnök előző gyermekét is szívesen eldugta volna a nyilvánosság elől, ám a nagy felhajtás miatt kénytelen volt a publikum elé tárni a tényt. A gyerekre sokan kíváncsiak voltak, magyar miniszterelnöknek ugyanis nem született hivatali ideje alatt csemetéje. A ma már hároméves Róza bemutatása így nagy sajtóesemény lett.
Szombaton tartja hagyományos évindító eseményét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvényen Parragh László kamarai elnök mellett előadást tart majd Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is. Az eseményről az M1 és a is élőben tudósít. Minden kampány szolgál valami újdonsággal, mostani elmossa a határvonalat a szórakoztatóipar és a politika között – kezdte előadását a miniszterelnök. A gazdaságról is kell beszélni, hiszen a tét komoly: 2010 után miután egy új alkotmányt fogadott el az országgyűlés, a gazdaságban is fundamentális változások indultak el. A mostani gazdaság már nem ugyan az a gazdaság, ami 2010 előtt volt. A választás tétje pedig, hogy az újban maradunk vagy visszamegyünk a régibe – folytatta. Orbán Viktor elmondta, hogy hogyan fog gondolkodni a kormány a magyar gazdaságról a következő években, amennyiben megkapják a felhatalmazást a választópolgároktól. A gazdaságpolitikában minden kommunista és szocialista megközelítést elutasítunk, hiszen azok tönkretették a gazdaságot, megölték a magántulajdont és annak kultúrateremtő oldalát is – hangsúlyozta.
A magyar faluért harcolni kell – mondta Orbán Viktor, aki úgy gondolja, hogy a Magyar Falu programot továbbra is támogatni kell. Az EU-s pénzekkel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy az országnak negatív profitegyenlege van, és az EU-s pénzek ezt nem kompenzálják. Vagyis ők tartoznak nekünk, és nem pedig fordítva – mutatott rá. A helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, ezt a pénzt a válságkezelésre kaptuk volna. Közben azonban az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ezért nem akarja az EU ezt a pénzt ideadni. A jogállami elvárásokat nem lehet összekötni a pénzügyi kérdésekkel – hangsúlyozta. Orbán Viktor kiemelte, hogy a fentiek nem szabnak gátat a fejlesztéseknek, hiszen minden fejlesztési programot elindított saját forrásból a kormány. A kormányfő úgy gondolja, hogy az év végéig a brüsszeli kifizetések részben, vagy egészben, de meg fognak érkezni.
Nagy összegű támogatási javaslattal áll elő kedden az Európai Unió, a humanitárius célokra és a menekültek ellátására szánt összeg Ukrajna mellett a háború által leginkább érintett tagállamoknak, így Magyarországnak is jár majd. Margaritisz Szhinasz a azt is elmondta: kötelező kvótáról akkor sem lehet szó, ha egyetlen tagállamba érkezik a menekülők többsége. Kicsit elhamarkodta Orbán Viktor azt a kijelentését, hogy ha cselekedni kell, akkor Brüsszelre nem, csak a nemzetállamokra lehet számítani – reagált a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújára Margarítisz Szhinasz. Az Európai Bizottság alelnöke magyarországi látogatása végén találkozott újságírókkal, köztük a tudósítójával, ekkor mondta el azt, hogy Brüsszel már kedden dönt arról a támogatási csomagról, amelyet Ukrajnának és a háború következményei által leginkább sújtott uniós tagállamoknak nyújt. A biztos összeget nem említett, a Népszavá nak azonban a testület egyik szóvivője 500 millió eurós nagyságrendről beszélt. Ezt a keretet ráadásul később, ha szükséges, növelni is lehet (bár ekkor már az Európai Parlament hozzájárulása is kell majd hozzá).
Egy esetleges kötelező kvóta azonban semmiképpen nem fog felmerülni. "Az önkéntes áthelyezés intézménye már évek óta működik. Ha ez a helyzet áll elő, és valamelyik tagállam ehhez segítséget kér majd, akkor tudunk nekik segíteni" – tette hozzá a biztos, aki nem gondolná, hogy Magyarország ezen országok közé tartozna. "De amikor még senki nem tud semmit arról, hogyan alakul a helyzet, egyébként is korai lenne erről beszélni" – mondta. Szhinasz elismerte azt is, hogy az Európai Uniónak jelenleg nincs működő közös menekültpolitikája, és ezzel magyarázható, hogy a 2015-ös menekültválság kezelését sokan elhibázottnak látják. "Olyanok vagyunk, mint a tűzoltók, akik egyik válságból a másikba futnak, ahelyett, hogy mérnökökként viselkednénk" – mondta a politikus, aki a megoldást a 2020-as menekültügyi paktumban látja. Arról, hogy ez pontosan mit takar, ebben a cikkünkben írtunk: Magyarország ezentúl választhat: befogad vagy hazatoloncol menekülteket Alapjaiban változtathatja meg a magyar kormány helyzetét az Európai Bizottság most bemutatott migrációs paktuma.
"Magyarország a történelem jó oldalán van, ez pedig megerősített abban, hogy a migrációnak Európában nem kell mérgező, megosztó témának lennie – mondta. Szhinasz történelmi jelentőségűnek nevezte azt a csütörtöki uniós döntést, amely állampolgárságtól függetlenül átmeneti védelmet ad mindenkinek, aki Ukrajnából menekül. (A kivételt csak azok jelentik, akik csak rövid távon éltek az országban, például külföldi diákok, de az EU az ő hazatérésükben is segít. ) A döntés alapján az átmeneti védelem automatikus, nincs szükség hosszadalmas menekültügyi eljárásra, de ettől még az érintettek folyamodhatnak menedékkérelemért is. Aki megkapja, az egy évre (majd egy újabb évre meghosszabbítva) tartózkodási és munkavállalási engedélyt, sőt egészségügyi hozzáférést is kap az unió teljes területén. © Veres Viktor Bár Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón még arról beszélt, hogy Magyarország nem szavazza meg a javaslatot, a döntést az uniós miniszterek mégis egyhangúlag fogadták el. A kormány szerint azért, mert "a Bel- és Igazságügyi Tanács elé azonban már a javaslat egy olyan változata került, ami mindenki számára elfogadható volt".