A rájuk vonatkozó szabály pedig, mint azt már fentebb említettük, hogy csak közeli hozzátartozó lehet (ebbe beletartozik az örökbefogadó-, a mostoha- vagy a nevelőszülő is). A kedvezményezettekkel kapcsolatban az is kitétel, hogy nem szerepelhetnek egyszerre két lakástakarék szerződés kedvezményezettjeként. Hogyan lehet többszörös állami támogatást szerezni? Hitel egyedülálló adós részére? - Hitelnet. Egy lakástakarékba a havonta maximálisan befizethető összeg 20 ezer forint. Ha Ön ennél többet szeretne havonta megtakarítani, több lakástakarékot kell kötnie, más-más kedvezményezettek megjelölésével. A futamidő lejárata után a kedvezményezett döntheti el, hogy mire használja fel a pénzt. Ezt felhasználhatja saját lakáscélra, de felajánlhatja egy közeli hozzátartozójának is, persze kizárólag lakáscélra. Tehát, ha Ön fizeti az összes lakástakarékot, így a családtagok, akiket kedvezményezettként jelölt meg, felajánlhatják a megtakarítást Önnek. Így nem csak egyszer kaphatja meg az évi 72 ezer forintot, hanem annyiszor, ahány szerződése van.
Ezek költsége igen magas (értékbecslés, szerződésmódosítás, közjegyzői díj, stb. ), nem úgy, mint a szabad felhasználású hitellel kombinált változatnál, ahol ezekre a költségekre nincs szükség. Fontos! Ha több fedezet is tartozik egy lakáscélú hitelhez, előfordulhat, hogy a hitelben maradó ingatlan értéke, esetleg nem fedezi a fennmaradó hitel összegét, így a hiteladó nem tudja kiengedni a pótingatlant, tehát Ön nem fogja tudni értékesíteni. Ilyen esetek lehetnek: deviza alapú hitelek ha a forintban számolt tartozás kevésbé csökken (hosszú futamidő, türelmi idő) mint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke általános ingatlan értékcsökkenés a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökken (megváltoznak körülményei) jogszabály változása bank belső szabályzatának változása
Ki lehet a tanú? – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
Persze, hogy lehet formálisan, és nincs is vele baj, ha soha senki nem vitatja az általuk igazolt dolgot. Baj majd akkor lehet, hogyha valaki meg akarja támadni az ilyen tanúk által igazolt jogügyletet. Azt azért senki ne mondja nekem, hogy ha valaki arra hivatkozik, hogy "hát de mindkét tanú az alperes rokona! ", akkor ezt majd a bíróság nem veszi figyelembe... Közokirat - magánokirat. A Ptk-ban erre van hasonló szabály, ami nem erre vonatkozik, de azért szerintem elég áthallásos ilyen esetekre is. Konkrétan ez: "203. § (2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn. "
Mivel mindkét védekezés nagyon körülményes lehet egy ilyen helyzetben (bár nem teljesen lehetetlen), ezért egy teljes bizonyító erejű magánokirat a bizonyítási rendszerben mindenképpen egy komoly elem, és kiemelt szerepe lehet követeléskezelés, követelések érvényesítése során is. Fontos ezen kívül megjegyezni, hogy számos jogszabály előrja, hogy egyes hatósági eljárásokban a feleknek teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell beadniuk nyilatkozataikat, szerződéseiket (pl. cégeljárásban tipikus egyes okirat típusoknál, vagy közbeszerzési eljárásokban). Készülhet-e tanúk nélkül is teljes bizonyító erejű magánokirat? Természetesen igen. Nagyon leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy jogi személyek esetében a cégszerű aláírás már önmagában is elegendő, illetve ügyvédi ellenjegyzés is helyettesítheti a két tanút. A gazdasági életben a két tanú alkalmazása akkor szükséges, ha a szerződő felek egyike természetes személy, az ő esetében ugyanis cégszerű aláírás fogalmilag nem létezik. Ki lehet tanú okiraton hai. Ilyenkor a természetese személy aláírását kell a két tanúnak igazolnia.
Kell-e tartanom attól, ha felkérnek tanúnak? - Érthető Jog Kihagyás Kell-e tartanom attól, ha felkérnek tanúnak? Te is írtál már alá valamilyen iratot tanúként? Kértél már meg mást, hogy legyen tanú egy szerződésen, vagy meghatalmazáson? Elég gyakran előfordul, hogy valamilyen "hivatalos" iratot két tanúval is aláíratnak. Mit igazol egy tanú? Hogyan csináljuk ezt szabályosan? Milyen előírás változott 2018-ban a tanúzással kapcsolatban? Miért kellenek a tanúk? A jog különböző bizonyító erővel ruházza fel az okiratokat. Anélkül, hogy a részletekbe most belemennénk, annyit érdemes tudni, hogy általánosságban a két tanúval ellátott irat nagyobb bizonyító erővel rendelkezik, mintha azt csak az érintett fél írná alá. Az ilyen okiratot teljes bizonyító erejű magánokiratnak nevezzük. Persze több szabály is van a bizonyító erővel kapcsolatban. Mit igazol a tanú? Csak odaírjuk a két tanút, úgysincs jelentősége? Az ügyvéd óva int ettől, bajba kerülhetsz - Blikk Rúzs. Sokszor találkoztam már olyan kérdéssel vagy félelemmel egy iratot tanúként aláíró személynél, hogy "Mit is tanúsítok? Mihez járulok hozzá? "
Az okirat az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja. Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb. ). A közokirat olyan dokumentum, amit hatáskörében eljárva bíróság, közjegyző vagy más hatóság állított ki. Minden egyéb okmány magánokiratnak minősül. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez a jogszabályban meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő okirat eredeti példánya vagy bíróság (közjegyző) által hitelesített másolata szükséges. Fajtái [ szerkesztés] Az okirat – kiállítója szerint – lehet közokirat vagy magánokirat. Ki lehet tanú okiraton english. Az okirat bizonyító ereje szerint lehet teljes bizonyító erejű vagy egyszerű. Egyszerű magánokirat [ szerkesztés] A magánokirat egyszerű magánokiratnak minősül, ha nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek.