1956-ban Budapest számos tere vérfürdők helyszínévé változott. A Corvin negyed, melyről ma elsősorban a plaza és a mozi jut az eszünkbe, 60 évvel ezelőtt komoly összecsapások színhelye volt. 1956-os emléksorozatunk 3. részét olvashatod. forrás: Fortepan Miután írtunk a véres csütörtök helyszínéről és a Széna téri eseményekről is írtunk, a Corvin tér 1956-os történéseit elevenítjük fel. A Corvin tér az 1956-os forradalom egyik legfontosabb helyszíne volt, amit a legtovább, egészen november 6-ig védtek a felfegyverzett civilek. Több szempontból is kedvező gócpontja volt a felkelőknek. A kis utcákba nehezen tudtak betörni az orosz katonák, a máig működő mozi épülete is jó menedéknek bizonyult, volt a benzinkút, a közeli Práter utcai iskola pincéjében található menzán pedig meleg étellel is el tudták látni a felkelőket, akik száma körülbelül 1 500 körül mozgott a Budapest elleni ostrom utolsó napján. A Corvin közzel egyszerre harcolt a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya, mely az Üllői utat és a körutat ellenőrizte.
Bemutatkozás Az egészség az ember legnagyobb értéke! A Budai Corvin Orvosi Magánrendelő, az egészség szolgálata mellett, ennek a hitvallásnak szentelve kezdte meg működését. Amikor orvoshoz megyünk, jó kezekben akarunk lenni. A Budai Corvin Orvosi Magánrendelő munkatársai hisznek a professzionális hozzáállásban és abban, hogy a páciensek érdekeit, illetve egészségét kell szem előtt tartani. A nálunk praktizáló szakorvosok elismert szaktekintélyek, szakterületük elhivatott képviselői. Szülészeti, nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszok, kérdések, illetve laborvizsgálatok esetén minden nap állunk a páciensek rendelkezésére. Megközelíthetőség Tömegközlekedéssel: 1. Széll Kálmán tér M2 metró – Batthyány – 500m séta Corvin tér 2. 2. Móricz Zsigmond körtér (19, 41 villamos) – Halász utca – 170m séta Corvin tér 2. Parkolás Autóval Parkolás a klinika előtt lehetséges (fizetős) de mindig van hely, az alsó rakparton ingyenes. Nyitva tartás Hétfő-Péntek: 08:00-20:00 Vélemények Miért kérjük, hogy értékeld orvosodat és a rendelőt, ahol a kezelést igénybe vetted?
Címünk 1011 Budapest, Corvin tér 2. Hívjon még ma! +36 1 950 9219 +36 70 381 9134 Nyitvatartás Hétfő-péntek: 08. 00 – 19. 00 Szombat: ZÁRVA Vasárnap: ZÁRVA Hétvégi telefonos ügyelet: 9. 00 -18. 00 Hogyan juthat el hozzánk? Tömegközlekedéssel: 1. Széll Kálmán tér M2 metró – Batthyány – 500m séta Corvin tér 2. 2. Móricz Zsigmond körtér (19, 41 villamos) – Halász utca – 170m séta Corvin tér 2. Autóval Parkolás a klinika előtt lehetséges (fizetős), a rakparton ingyenes. _______________________________ FONTOS INFORMÁCIÓ: Az időpontok késői lemondása károkat okoz az orvosi intézményünknek, ezért kérünk a kedves pácienseinket, hogy amennyiben lemondanák, vagy változtatni szeretnének az időponton, minél hamarabb, de a legkésőbb 24 órával előtte jelezzék nekünk. Amennyiben panasszal élne, kérjük az alábbi email címre küldje el:
Az épület körül szabályos itáliai reneszánsz kertet alakítottak ki, labirintussal, mértani formákra vágott fákkal és bukszusokkal. Az egyetlen megmaradt márványoszlop Mátyás budai kertjéből, ill. annak márványcsarnokából (Aula Marmorea) a királyi palota és a Dózsa György tér közötti lejtőn (fotó: Tittel Kinga/) Mátyás a budai palota mellett a visegrádit is felvirágoztatta: új épületek emelése mellett a gyümölcsös- és szőlőskertet is felújíttatta, és reneszánsz elemekkel bővítette. Egy hársfákkal beültetett függőkertet is emeltek a kápolna elé, amelyre monumentális lépcsősor vezetett a palota fogadóudvaráról – mindezek alapján tehát nem nehéz elképzelnünk Mátyást (bár az ábrázolás idillikus és archaikus egyben) a gondos és értő gazda szerepében. Mátyás, a tudós A Mátyás, a tudós dombormű (fotó: Tittel Kinga/) Amellett, hogy könyvtára a vatikáni könyvtár után Európa második legnagyobbja volt, Mátyás a kor szellemének megfelelően nagy vonzódást tanúsított a titokzatos tudományok, különösen az asztrológia és a misztika iránt is, udvarában jöttek-mentek a legjelesebb tudósok és csillagászok.
A pályázatra 13 pályamű érkezett, a bizottság elnöke, Egressy Béni Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat 1844. június 15-én. Azóta is az Erkel által komponált dallamra énekeljük nemzeti himnuszunkat. Az első nyilvános bemutató július 2-án volt a Nemzeti Színházban. Elhangzott augusztus 10-én is az Óbudai Hajógyárban a Széchényi gőzös avatásakor. Kottája szeptemberben jelent meg, s a dallam elterjedt az egész országban. Az 1848-as szabadságharc idején már nemzeti énekként énekelték. A szabadságharc bukása után betiltották, helyette a császári himnuszt ( Gotterhalte) kellett énekelni. 1856. május 13-án hangzott fel újra Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor. A 20. században, az 1948-at követő kommunista diktatúra idején megint betiltották és új himnusz megírására kérték fel Kodály Zoltánt, aki elutasította a kérést. Kölcsey Ferenc: Himnusz. Az 1956-os forradalomig nem hangozhatott el a Himnusz énekelt változata a hivatalos ünnepségeken. Himnusz Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!
A mű imaformában íródott. Ez azt is jelzi, hogy Isten, aki teljhatalmú ura a világnak, nem érzéketlen, hanem igazságos és kérlelhető is: az ember az imádsággal befolyásolhatja, mert Isten képes megszánni az embert. Ezért könyörög hozzá a költő áldásért, jókedvért, bőségért, védelemért, stb. Ugyanakkor a költő Isten szigorát túlzottnak tartja: olyan sok büntetéssel sújtotta a magyarokat, hogy a bűnhődésükkel a magyarok levezekelték a még el nem követett bűneiket is. Kölcsey úgy gondolja, a bűnösöknek bűnhődniük kell, ez rendben van, de a büntetés nem lehet "életfogytiglani", mert az már igazságtalan. Hogy milyen bűnöket követett el a nemzet, azt nem részletezi, mert annyira magától értetődőnek tartja. Kölcsey Ferenc: Himnusz (elemzés) – Jegyzetek. Csak egyet emel ki, a széthúzást, önpusztítást, a nemzeti egység hiányát. Ez nem véletlen: Kölcsey ebben a bűnben látja a magyarság tragédiáinak fő forrását. Ezt az "ősbűn"-t szinte már mitikussá is növeli. Ami a büntetést illeti, a legsúlyosabb büntetés, amivel a magyarokat sújtja Isten, a rabság (idegen népek hódították meg az országot).
Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. A költemény műfaj a himnusz. A szöveg egészét vizsgálva azonban közelebb áll a zsoltárok könyörgő, panaszos hangjához. Egy Istenhez fohászkodó, imaszerű énekről van szó. Hangnem e magasztos, hangulata komor, sivár, reménytelen. Korstílus: klasszicista a vers szerkezeti felépítése, romantikus a nyelvezete, képi világa. Kifejezőeszközök: romantikus, túlzó metaforák (pl. vérözön, lángtenger), felkiáltások (pl. " S ah "), paradoxon (pl. " Nem lelé / Honját a hazában "), anafora (" Hányszor… Hányszor… "), párhuzamok (áldás-átok), ellentétek (pl. bérc-völgy, vár-kőhalom), hiperbolikus képek (pl. " Vert hadunk csonthalmain / Győzedelmi ének "), inverziók (pl. " Bújt az üldözött "). Kölcsey ferenc himnusz vers 7. Nyelvezet: archaizáló. Beszédmód: bibliai, zsoltáros és krónikás hagyományokat idéz. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5