Minden, amit tettem és teszek, az nagy részben azért van, hogy egyszer Te is szabadon tudj élni! Mérhetetlen erő van benned, és tudom, hogy nagyon-nagyon mélyen vagy most, de igenis egy igazi harcos és túlélő vagy! Mindig is az voltál! Sajnálom, ha nem érted, miért történik most mindez. Sajnálom, hogy úgy alakult minden, hogy ott kell legyél! Legfőképpen pedig sajnálom, hogy önmaga védelme érdekében ugyanúgy pajzsként használ téged és a nevedet apánk, mint engem egykor. Ez nem a Te szégyened! Kiderült, miért váltak el Szilágyi Liliána szülei. Elmondhatatlanul szeretlek és hiányzol! De küzdök érted. Anyuval küzdünk érted minden téren! " /Facebook Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Ha beszélünk a történtekről, azzal kilépünk az elszigeteltségből Az előbújást a társadalmi megítéléstől való félelem is hátráltathatja. A komoly károkat okozó áldozathibáztatás hátterében azonban nem feltétlenül rosszindulat vagy érzéketlenség húzódik meg, hanem az úgynevezett "kognitív torzítás". Magyarul hajlamosak vagyunk hinni abban, hogy a világ egy igazságos hely, ahol a dolgoknak egyenes következménye van, és mindenki azt kapja, amit érdemel. "Így, ha én jól cselekszem, nem érhet rossz, de ha valakivel valami borzalmas történik, biztosan ő is hibázott. Szilágyi liliána szülei. Ilyenkor átélhetjük a kontroll érzését, hogy befolyással lehetünk arra, mi történik velünk. Pontosan ezt fenyegeti egy traumatikus történet – s ha elfogadom igazságnak, hogy az bárkivel megtörténhet, elveszítem az irányítást. Ezért tulajdonképpen az áldozathibáztatást felfoghatjuk egyfajta pszichés védekezésnek, távolításnak is" — hangsúlyozza Borbély Lilla. A pszichológus rávilágít arra, hogy a trauma gyakran feledésbe merül. Nem ritka, hogy a túlélők jóval később felvillanó emlékfoszlányokról számolnak be, és így áll nekik össze a kép a múltbeli bántalmazásról.
"Különösen igaz ez, ha a bántalmazónak kiterjedt kapcsolatrendszere, hatalma van akár a tágabb közösségen belül. S ott van még a félelem, hiszen például egy bántalmazó kapcsolatból elmenekülni halálos veszélyt is jelenthet, ami az elköltözéssel sem feltétlenül szűnik meg. Az áldozat éveket tölthet a bántalmazó közegben. Egy ilyen alapállásból azt a támogató hátteret megtalálni és kiépíteni, ahol kimondhatóvá válik a trauma, időbe kerülhet. Emellett az elbizonytalanítás és az önbizalom csökkentése szintén a folyamat része, ezért a történet vállalásához erősödésre van szükség – magyarázza Borbély Lilla, a Be Balanced Pszichológiai Pont szakértője. A hallgatás egyben megküzdési stratégia is, hiszen amikor beszélünk a traumánkról, újra lejátsszuk magunkban a történteket, amit érthető okokból nem szeretnénk ismételten átélni, ezért megpróbáljuk inkább eltemetni magunkban. Szakértők szerint azonban ez az út az esetek többségében nem járható, életünk drámai pillanatait úgysem tudjuk meg nem történtté tenni, feldolgozatlan traumáink csak tovább nehezíthetik az életünket.
Koronavírus Moderna világjárvány pandémia
Az uniós ügynökség emlékeztetett: a Moderna vakcinájából, valamint a BioNTech/Pfizer gyógyszergyárak Comirnaty nevű koronavírus elleni oltóanyagából október elején javasolta emlékeztető oltás beadását, akkor a súlyosan legyengült immunrendszerű embereknek, legalább 28 nappal a második adag beadását követően. Az uniós gyógyszerügynökség továbbra is figyelemmel kíséri a koronavírus ellen az Európai Unióban használatra engedélyezett oltóanyagok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatok adatait – tették hozzá. (MTI) Moderna Koronavírus vakcina oltás
Az uniós ügynökség továbbá emlékeztetett arra, hogy a Moderna vakcinájából, valamint a BioNTech/Pfizer gyógyszergyárak Comirnaty nevű koronavírus elleni oltóanyagából már október elején javasolták az emlékeztető oltás beadását azoknak, akiknek akkor súlyosan legyengült volt az immunrendszerük. A harmadik oltásra leghamarabb 28 nappal a második adag beadását követően kerülhet sor. Az uniós gyógyszerügynökség továbbra is figyelemmel kíséri a koronavírus ellen az Európai Unióban használatra engedélyezett oltóanyagok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatok adatait. Az amszterdami székhelyű uniós gyógyszerügynökség eddig a Pfizer/BioNTech Comirnaty, az AstraZeneca Vaxzevira, a Moderna Spikevax, valamint a Johnson & Johnson vállalatok koronavírus elleni vakcinájának használatát javasolta, amit az Európai Bizottság engedélyezett is. Az ügynökség emellett vizsgálja a Szputnyik V-t, a Sanofi vállalat Vidprevtyn nevű oltóanyagát, a Sinovac, valamint a Novavax gyógyszergyárak vakcináját. Moderna 3 oltás de la. Az EMA október közepén abbahagyta a CureVac német gyógyszervállalat vakcinájának folyamatos felülvizsgálatát, miután a cég visszavonta a kérelmet, amely szerint engedélyeztetni akarták a koronavírus ellen kifejlesztett CVnCoV nevű oltóanyag ideiglenes forgalomba hozatalát.
Az amerikai fejlesztésű Moderna-vakcinában több mint háromszor annyi (100 mikrogramm) mRNS található, mint a Pfizer–BioNTech vakcinájában (30 mikrogramm). A Moderna korábban két dologgal indokolta, hogy fél adagot javasolnak a harmadik oltásra: egyrészt így kevesebb olyan, kellemetlen oltási reakcióra számítanak, mint a láz vagy az izomfájdalom; másrészt globálisan több oltóanyag marad elérhető. Az emlékeztető oltás hatékonyságát mindez nem érinti.