27. §-a szerinti panasz első két éve az Alkotmánybíróság gyakorlatában, JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 69: (5) pp. 224-238. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 67 nyelv: magyar URL 2013 Tóth J Zoltán: The Capital Punishment Controversy in Hungary: Fragments on the Issues of Deterrent Effect and Wrongful Convictions., EUROPEAN JOURNAL OF CRIME CRIMINAL LAW AND CRIMINAL JUSTICE 21: (1) pp. 37-58. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 8 nyelv: angol 2012 Tóth J Zoltán: A jogértelmezéshez használt módszerek a mai magyar felsőbírósági gyakorlatban, MAGYAR JOG 59: (4) pp. 193-208. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 25 nyelv: magyar a legjelentősebbnek tartott közleményekre kapott független hivatkozások száma: 129 Tudománymetriai adatok Tudományos közlemény- és idézőlista mycite adattárban a 10 válogatott közlemény közé kiválasztható közleményeinek száma: összes tudományos és felsőoktatási közleményének száma: kiválasztható monográfiák és szakkönyvek: monográfiák és szakkönyvek száma melyben fejezetet/részt írt: összes tudományos közleményének és alkotásainak független idézettségi száma:
197-212. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 6 nyelv: magyar Tóth J. Zoltán: A demokrácia és a jogállamiság kapcsolata, JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 74: (7-8) pp. 302-317. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar 2018 Tóth J. Zoltan: The Contemporary Debate on Capital Punishment, KRYTYKA PRAWA 10: (3) pp. 136-158. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar J. Tóth Zoltán: The Regulation of Criminal Defamation and Insult in Hungary between 1880 – 1979, JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 9: (2) pp. 156-161. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar Tóth J Zoltán: A büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés, Médiatudományi Intézet dokumentum típusa: Könyv/Szakkönyv független idéző közlemények száma: 21 nyelv: magyar Tóth J Zoltán: The Abolition of Capital Punishment in the major Countries of Europe, JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 8: (2) pp. 77-86. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 2 nyelv: angol 2014 Tóth J Zoltán: A "valódi" alkotmányjogi panasz használatba vétele: az Abtv.
Dr. Tóth J. Zoltán 2002-ben szerzett diplomát az SZTE ÁJK jogász szakán; 2008-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. 2002 óta egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi karán; jelenleg egyetemi docensként a Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék vezetője. 2011 óta főtanácsadó az Alkotmánybíróságon. Ez idáig három monográfiája jelent meg, továbbá négy könyv szerkesztője és több mint száz tanulmány szerzője. Több folyóirat szerkesztője, illetve szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alelnöke. Kutatási területei az élethez való jog és az azt korlátozó egyes jogintézmények jogelméleti kérdései; a rágalmazás és a becsületsértés elméleti problémái a véleményszabadság tükrében; a jogalkalmazói jogértelmezés módszereinek kérdésköre; valamint az alkotmányjogi panasz jogintézményének tapasztalatai és következményei Magyarországon a jogalkotás, jogalkalmazás és alkotmánybíráskodás összefüggésében.
E gyakorlati tapasztalatok nemcsak megjelennek a fejezetek elemzéseiben, hanem kifejezetten hangsúlyos szerepet kapnak. Ennek eredményeképpen a kötet nemcsak szakkönyvként vagy dogmatikai alapozó munkaként, hanem – elsősorban –kézikönyvként forgatható. Hasznos lehet mind a bírák, mind az ügyvédek, mind más gyakorló jogászok számára, de adekvát forrást jelent az egyetemeken az alkotmányjogi és eljárásjogi tárgyak oktatása számára is. A konferencián elhangzott előadásokról hamarosan részletes összefoglalót olvashatnak szakportálunkon. A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. Kapcsolódó cikkek 2021. november 17. A tisztességes eljáráshoz való jog – 1. rész Most induló sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Elsőként a "A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon" című fejezetből olvashatnak egy kivonatot.
Összefoglaló A mű szerzője 2003 óta kutatja a halálbüntetés kérdéskörét, mellyel kapcsolatban a legfontosabb probléma az, hogy megalapozható-e akár filozófiai, akár empirikus-pragmatikus érvekkel e büntetési nem létjogosultsága. Az e témában eddig megjelent munkák elsősorban csak az egyik vagy csak a másik markáns álláspont melletti érvek bemutatására vállalkoztak, az olvasó meggyőzésére törekedve. A Halálbüntetés pró és kontra című könyv viszont igyekszik a teljesség igényével, elfogulatlanul és pártatlanul, objektív módon bemutatni mindazokat az érveket, melyekkel egyrészről a halálbüntetés-pártiak, másrészről a halálbüntetés ellenzői, az abolicionisták védik saját álláspontjukat, anélkül, hogy állást foglalna ezek helyességét illetően: azt a két oldal érveinek ismeretében meg kívánja hagyni az Olvasónak. A könyv a 2008-ban megjelent "A halálbüntetés filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései" című monográfia aktualizált, a 2012. évvel lezárt, továbbá némileg bővített változata, melynek első részében a filozófiai érvek ismertetésére kerül sor, a második rész pedig a halálbüntetés egyes aspektusaival kapcsolatos kortárs vitákat mutatja be, azokat – mind pró, mind kontra – számos példával és tényadattal alátámasztva.
Nyomtatási kép Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2021. IX. 24.
Ez a sokszínűség és kultúra elevenedett meg a konferencián, ahol szó esett többek között a tisztességes eljárás bírói és ügyvédi perspektívásáról, az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás kapcsolatrendszeréről, a polgári jogi és közigazgatási jogi, valamint versenyjogi aspektusairól, a közhatalmat gyakorló szerveket és személyeket megillető tisztességes eljárásról, továbbá az időszerűség követelményéről. A konferencia előadói között üdvözölhette a hallgatóság többek között Dr. Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét, Dr. Bánáti Jánost a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Dr. Czine Ágnes alkotmánybírót és Dr. Osztovits András kúriai bírót is. Az eseményen Dr. Köbel Szilvia a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének docense mutatta be a Wolters Kluwer gondozásában megjelent "A tisztességes eljáráshoz való jog" című kézikönyvet. A kötet hiánypótló, ugyanis gyakorlati jelentőségéhez képest e jog a hazai szakirodalomban eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott. A könyv szerzői és egyben a konferencia előadói egyetemi oktatók, ugyanakkor mindegyikük elismert gyakorlati szakember is; olyan helyen dolgoznak vagy dolgoztak, ahol közvetlenül és rendszeresen érvényesíteni kell a tisztességes eljárás alapjogát.
De nem kell. Az egész díszlet látványában a 80-as évek végén megrekedt, retro érzés kerít a hatalmába. Én a boxokat preferálom, összegészében a szocreál feeling itt bent is érződik, bár a hangulatos kis boxok elveszik a élét a dolognak. Egy box 6-10 főnek ad menedéket a hétköznapok szürke megfáradt vendégei számára, akik azért nem tolonganak, de nem is az ürességtől kong az egész. péntek estét datálunk. Pont annyian vannak bent, ahányan kellenek... Étterem Baja - éttermek. Ide akkor jön az ember, ha úgy kedve van beülni valahova. Nem óriási ünnepséget tart, vagy valaminek megadja a módját, ez attól szerényebb hangulatot csorgató kis étterem. A legbelső helyekre való helyezkedésnek ára van: nagyobb termetűek gyakran viszik magukkal az egész berendezést, de a terítőt és a dekort mindenképp, ahogy hasítanak a belső védettebb helyek felé, már amennyiben a jobb oldalt célozták meg, mert aki a bal oldalt választotta az a gyorséttermek forgalmas kirakatát idéző helyre kerül szintén boxokba tálalva fel magát az étteremnek.
luxus Hotelünkben található étterem minden igényt kielégít. Rendezvényeket is tarthatnak a Duna Hotel Éttermében
Jó érzés tölt el az első falat után. A hús ízes, nem kiszárrított, - vajon mennyit állhatott a fokhagymás páclében - szaftja a hagymás krumplival és fokhagymás-tejfölös kisérővel jól esik, finom és izletes. Dominál a fokhagyma íze, a pulyka alapból a háttérbenmarad. Szép hangosan énekel a fokhagyma és teföl. Talán ehhez a főételhez ez a köretválasztás kicsit túl szaftosra sikeredett, de nem érzem bajnak. A díszítésnél nem igazán eröltette meg a fantáziáját a szakács, régi hangulatú SZOT üdülőket idéző kis zöld és talán egy paradicsomkarika, Így már korrekt lesz az összkép. A teljes tányért figyelembe véve: így képzeltem el, erre vágytam. Ez a vacsora sem a majszolgatásról szól, hanem egy csatáról. Egy küzdelemről. Kétvállra fektetem, legyőzöm, megbírkózom a porcióval. Nem óriási, de bátran merem szép nagy adagnak hívni, még nagyobb étvágyúaknak is kellemes teltség érzést okozhat. A káposztasaláta átlagos, passzol ezekhez az ízekhez. Igazán nincs mit rajta elrontani, banális egyszerűsége talán említésre sem méltó.