Gyönyörű, elbűvölő, ikonikus szépség és egyéniség volt Grace Kelly, aki sikeresen megvalósította az álmát és színésznő lett. Majd 27 évesen, mikor felért a csúcsra és teljesítményét Oscar-díjjal jutalmazták: nyugdíjba vonult. Színésznői karrierjét egy másik áloméletre cserélte és monacói hercegné lett belőle. De sajnálatos módon ez a mese nem úgy ért véget, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Grace Patricia Kelly 1929. november 12-én született Philadelphiában egy jómódú és befolyásos családban. Apja, John B. Kelly Sr. három olimpiai aranyérmet nyert evezésért, és egy sikeres téglafalazattal foglalkozó cég tulajdonosa volt, amellett, hogy közben igyekezett politikai babérokra törni. Kelly anyja, Margaret testnevelést tanított a helyi egyetemen. Kelly egy kicsi, összetartó katolikus közösségben nőtt fel. Álomból valóság: Grace Kelly, Monaco csillaga | Nők Lapja. 1942-ben, 12 évesen lépett először a színpadra, amikor az iskolai darabban főszerepet kapott. Szülei kezdeti rosszallása ellenére úgy döntött, hogy megvalósítja álmát, és színésznő lesz.
A modern kor egyik leghíresebb szerelmespárjának rajongóit még az sem zavarja, hogy Grace Kelly hozományként 2 millió amerikai dollárt fizetett (egyik felét saját keresetéből, másikat apja adta neki). A hercegnőnek egyébként állítólag élete végéig fájó pont maradt, hogy le kellett mondania a színészkedésről. Világsztárok konyhája működött a Mátyás pincében - Blikk. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Ha a világban talán nem is, de idehaza mindenképpen a legismertebb szerelmespárok között vannak. Az egymástól eltiltott szerelmesek lelkesedését nem törte meg az idő, ahogyan az sem, hogy az anyagilag nem kimondottan sikeres Petőfi mellett Júliára előre láthatóan nehéz élet várt. Talán nincs olyan magyar diák, akinek a szívét ne melengette volna meg az olvasókönyvbeli történet – Petőfi nyomtatásban megjelent versében Júliának üzen: Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! Júlia levele csak egyetlen szóból állt: Ezerszer!
A hagyomány szerint egyébként Parisz halála után Heléna Menelaosz mellett élt hosszú és boldog életet, majd a férfi halála után istennővé változott, és Akhilleusz felesége lett a boldogok szigetén. Marie és Pierre Curie Lehet-e remekebb példa előttünk a tökéletes szerelemre, mint egy házaspár, akik nem csak a családon, de a közös szenvedélyen is osztoznak, és munkájukért még Nobel-díjat is kapnak? Az igazi Grace Kelly – 10 érdekesség, amit kevesen tudnak Monaco hercegnéjéről. Sajnos a pár felfedezései súlyos egészségügyi következményekkel jártak – ekkor még senki nem sejthette, milyen pusztításra képesek a radioaktív anyagok. Marie halálát egyértelműen a sugárzáshoz köthető betegségek okozták, de Pierre-t is csak azért kerülte el ez a sors, mert korábban, egy utcai baleset következtében vesztette életét. Állítólag férje halála után Marie azt mondta: hirtelen egy gyógyíthatatlanul és nyomorúságosan magányos ember lett belőle. Grace Kelly és III. Rainier herceg A színésznő és a herceg házassága az egész médiát bejárta, és kora egyik legfelkapottabb tündérmeséje lett.
Önpusztító életmódjával többnyire sikerült leszámolnia, ma már pedig elmondhatja magáról, hogy teljesen józan – az idáig vezető út azonban korántsem volt zökkenőmentes. A részletekért olvass tovább a galériában! A 66 éves rocker nemrég egy interjúban felidézte, hogy a kilencvenes években drog befolyása alatt balesetet szenvedett: egy kereszteződésben nekiment a stoptáblának a motorjával, majd egy autónak ütközött. Súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, ahol kis híján amputálni kellett az egyik lábát. Kattints a további képekért! Matthew Perry számos függőséggel küzdött a legendás tévésorozat munkálatai közben. Most köntörfalazás nélkül, őszintén tárja a közönsége elé, milyen kálvária is jutott osztályrészéül akkor, amikor mindenki azt gondolta róla, hogy csak a sikerben fürdőzik. Leadfotó: Mike Windle/Getty Images for iHeartMedia
Hamarosan pedig szerepet kapott a Gyilkosság telefonhívásra c. filmben, ami azért is különleges, mivel maga a rendező, Alfred Hitchcock lett a mentora. A további Hitchcock-filmek számítanak Kelly legismertebb és legnépszerűbb munkái közé, mint amilyen a Hátsó ablak, illetve a későbbi Fogjunk tolvajt. Viszont a kettő között A vidéki lány című filmben nyújtott alakításának eredményeként elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. Legutolsó filmje az 1956-os Gazdagok és szerelmesek, ugyanis időközben száznyolcvan fokos fordulatot vett az élete. 1955 áprilisában épp a cannes-i filmfesztiválon vendégeskedett, és ott tartózkodása alatt meghívták, hogy vegyen részt egy fotózáson III. Rainier herceggel, a Monacói Hercegség uralkodójával a Monacói Hercegi Palotában. A herceg kapásból két órás késett a találkozóról, de még így is az történt, ami a mesékben: szerelem első látásra, de legalábbis a sorsszerű találkozást és az egy éven át tartó udvarlás követően a herceg 1956-ban feleségül vette a filmcsillagot, akinek sietve meg kellett tanulnia franciául, nem beszélve az udvari etikettről.
A modellezés olyan magazinok címlapjára került, mint a "Cosmopolitan" és a "Redbook", miután diplomát választottak egy tévés produkcióban, majd később, 1951-ben a nagyvászon filmjében, a "Tizennégy óra" című filmben. kisebb szerepet. A kritikusok figyelmen kívül hagyott megjelenése, de Gary Cooper sztár észrevette. "Annyira különbözik az összes színésznőtől, akit itt láthatunk" - mondta Cooper, aki emlékezett rá, amikor új filmjére, a "High Noon" -ra készült. Tehát 1952-ben Grace partnere lett ebben a nyugatban, amely elindította. A következő év meghatározó lesz az életében: szerepet kapott a "Mogambo" filmben, Clark Gable és Ava Gardner mellett. Szédítő kaland minden szempontból. "Mi mást tehetnél, amikor egyedül vagy egy afrikai sátorban Clark Gable-vel?! " - mondta később a színésszel a forgatás során tapasztalt idillről szóló pletykákról. A "Mogambo" azonban Oscar-jelölést és Golden Globe-ot is kapott mellékszerepért, hétéves MGM-szerződéssel együtt. És csakúgy, mint egy történetben, ettől a ponttól kezdve az élet vette fel, hollywoodi karrierje tűzijátékként robbant fel, siker a siker után, mintha a sors a találkozó előtt haladt volna előre.
Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) Őt Kozák Danuta, szintén kajakos és Milák Kristóf, úszó követi, egyaránt 100-100 milliós pénzjutalommal. A képzeletbeli pénzdobogó harmadik fokára pedig Szilágyi Áron, vívó, és Bdonyi Dóra, kajakos állhat fel, mindketten 78, 5 milliós jutalmat kapnak. Ekkora az értéke valójában egy éremnek Azt viszont kevesen tudják, hogy magukban az olimpiai érmek nem sokat érnek, legalábbis, ha csak az anyagárban gondolkodunk. Minden érme átmérője 85 mm, vastagságuk pedig 7, 7 és 12, 1 mm között változik. Utoljára 1912-ben készültek az olimpiai aranyak színaranyból, jelenleg az érvényes sztenderdek szerint az aranymedálok 92, 5 százaléka minimum ezüstből kell, hogy készüljön, és legalább 6 grammnyi aranyat is tartalmazniuk kell. Az aranyérem például igazából nem színaranyból, hanem 550 gramm ezüstből készül 6 gramm aranybevonattal, az ezüstmedál pedig ugyanez, csak a bevonat nélkül.
A speciális ranglistán az első tízbe mögöttünk még ezek az országok jutottak be: Svédország (49), Bahama (36), Dánia (33), Bulgária (31), Norvégia (28), Jamaica (26), Észtország (26) és Új-Zéland (24). Egészen más a helyzet, ha csak az aranyakat nézzük. Az olimpia előtt még ezt a rangsort is a finnek vezették, azonban Milák Kristóf és Szilágyi Áronnak köszönhetően megelőztük északi rokonainkat, míg Finnországban egymillió emberre 18, 256 aranyérem jut, addig nálunk a Tokióban szerzett aranyakat is beleszámolva ez a szám 18, 276. A népesség és a GDP szemszögéből nézve is kiemelkedő a magyar olimpiai érmek száma. A népesség mellett a gazdasági környezet is fontos iránymutató lehet az olimpiai érek kapcsán, a Központi Statisztikai Hivatal a 2016-os riói játékok kapcsán a GDP alapján hasonlította össze az éremtáblázaton szereplő nemzeteket. Érdekesség, hogy az akkoriban a 10 legmagasabb GDP-mutatóval rendelkező ország közül nyolc az éremtáblázatban is bejutott a Top10-be, ezek az országok közé tartozott, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország.
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Szép csöndben – két nyári olimpia között – Magyarország feljött a második helyre az egy főre jutó olimpiai érmek listáján. A 2016-os riói játékok végén ebben a rangsorban még csak a harmadik helyen álltunk Svédország és Finnország mögött, tavaly azonban már csak a finnek voltak előttünk. Sőt, hamarosan őket is megelőzhetjük. Ha minden jól megy, az aranyak számában akár már a következő olimpián, az összes érem tekintetében pedig a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i játékok között. A furcsa előzés(ek) magyarázata az, hogy miközben Finnország és Svédország népessége folyamatosan nő, addig Magyarországé rohamosan csökken. Harminc évvel ezelőtt még bő 2 millióval többen éltek hazánkban, mint a svédeknél, 2016-ban azonban már ők voltak többen, most pedig közel 400 ezerrel magasabb az ottani népességszám. Ennek pedig nagyobb hatása volt az egy (vagy egymillió) főre jutó érmek számára, mint annak, hogy ténylegesen hány medált nyertek ezek az országok az elmúlt néhány olimpián.
Az utolsó hét elején Kína vezetett - legalábbis az aranyérmek tekintetében -, de az Egyesült Államok végül visszavette az első helyet, 113 érmet (köztük 39 aranyat) nyert Kína 88 érmével (köztük 38 arany) szemben. Viszont, ha népességarányosan nézzük a megszerzett aranyérmek számát, akkor ebben a tekintetben a tábla első 15 helyezettje között Magyarország a negyedik helyen áll, hiszen 1, 62 millió lakosra jutott egy aranyérem. Az első helyen az 5, 13 milliós népességű Új-Zéland áll, akik 7 aranyat nyertek, így egy érem 737 ezer főre jutott. Közben az USA-ban ugyanez az arány 8, 52 millió fő per aranyérem, a világ legnépesebb országában, Kínában pedig több mint 37, 1 millió lakosra jutott egy arany. Ha azt vizsgáljuk, hány főre jutott egy olimpiai érem, Magyarország még előkelőbb helyen áll a képzeletbeli éremtáblán: kevesebb lakóra csak a szintén 20 éremmel záró Új-Zélandon jutott egy-egy medál. A lista végén ismét az 1, 4 milliárdos népességű Kína áll (16 millió fő/érem), és Brazíliában is 10 millió fölött van ez az arány (ott 213, 4 millió emberre jutott 21 medál).