Ismét maratoni időt töltöttünk a monitorok előtt, pedig a maraton sokkal jobban cseng, ha futásról van szó. Visszatekintünk az elmúlt hónap cikkeire az Élet + Stílus és a Kult rovatban. március. 28. 13:30 Szentgyörgyi Rita hvg360 Frenák Pál: Ma behatárolt stílushullámokon kell szörfözni mindenkinek Az egyik legnagyobb hatású kortárs mozgásszínház, a Frenák Pál Társulat alapítója nemzetközi szinten is elismert táncos-, koreográfus-, és pedagógiai munkásságával, egyedi táncnyelv létrehozásával érdemelte ki a Kossuth-díjat. 24. 16:04 HVG Nagy Feró: Mire észbe kaptam, fideszes lettem Az immár Kossuth-díjas zenész a HVG-nek adott interjúban azt mondta, bízik abban, hogy a kormány jót akar. 2021. 19. 05:05 Marabu Marabu Féknyúz: Kossuth-díj 2021. 18. 08:57 Nagy Feró: Azért kaptam meg a Kossuth-díjat, hogy felidegesítsem azokat a liberálisokat, akik ellenem vannak A zenész örömét még az sem tudja elvenni, hogy vannak, akik úgy tartják, nem a munkássága miatt kapta meg március 15-én a Kossuth-díjat.
2022. március. 14. 18:43 MTI Élet+Stílus Kossuth-díjat kapott Dresch Mihály, Rátóti Zoltán és Lakatos Mónika Kiosztották a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat. Utóbbi elismerésben részesült többek között Lánczi András politológus, a Corvinus Egyetem rektora. Magyar Érdemrendet kapott Ókovács Szilveszter, Baán László, Belovics Ervin legfőbbügyész-helyettes, Konkoly Norbert Magyarország moszkvai nagykövete a vakcinabeszerzésért. Utoljára adott át állami díjakat Áder János köztársasági elnökként. 2021. november. 05. 17:12 Vitray Tamás: Nem kell többet szerepelnem A 89. születésnapját ünneplő műsorvezető úgy érzi, túl fáradt ahhoz, hogy rendszeresen a nyilvánosság előtt szerepeljen. 2021. október. 20. 17:02 Kult A Kossuth-díjának pénzjutalmát fiatal színészek támogatására ajánlotta fel Csíky András Idén tüntették ki Kossuth-díjjal a 91 éves Csíky András színművészt, aki nem tartja meg a díjjal járó pénzjutalmat, inkább alapítványt hoz létre a pénzből a fiatal erdélyi tehetségek támogatására. 2021. szeptember.
"Van szerencsém benyújtani a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot. " E merőben polgárias formulával indította útjára az országgyűlési processzust Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1948. február 5-én. A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajos ról kapta a nevét (felmerült Táncsics Mihály és Petőfi Sándor is névadóként). Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította. A díjat minden évben március 15-én adják át. Az első díjakat 1948. március 14-én adták át, első alkalommal 110-en vehették át. Az első négy Kossuth-díjjal kitüntetett – úgynevezett – posztumusz (haláluk után) kapta meg. Ők: BARTÓK BÉLA, DERKOVITS GYULA, DÉSI HUBER ISTVÁN és JÓZSEF ATTILA. * A Kossuth-díj presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg a Központi Statisztikai Hivatal által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel.
Kossuth-díjat kapott Cseke Péter Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint négy évtizedes művészi pályafutása, a szakma és a közönség körében is méltán sikeres színészi, valamint a magyar színházművészetet sokoldalúan, magas színvonalon szolgáló, keresztény szellemiségű művészetpedagógiai és színházvezetői munkája elismeréseként. Kossuth-díjat kapott Csíky András Jászai Mari-díjas színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az erdélyi magyar színházművészetben művészként és tanárként betöltött jelentős szerepe, valamint a magyar, illetve a világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott megrendítő alakításai elismeréseként. Kossuth-díjat kapott Nagy Feró énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása során a magyar rockzenei élet emblematikus alakjaként egyedi stílusával generációk ízlését formáló és a rendszerváltoztatás korának fontos témáit a zene nyelvén megszólaltató, sokoldalú előadó-művészete elismeréseként.
Archív kép Archív kép -A szobor még a Szent László téren Archív kép A szobor napjainkban Szélesség (lat): N 47° 4, 103' Hosszúság (lon): E 21° 55, 930' Védettség száma: BH-III-m-B-01238 Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5 Magyar történelmi jelentőség: 3 A település magyar neve: A település német neve: A település latin neve: Cím: Nagyvárad, a püspöki palota kertje Rövid leírás: Nagyvárad már a 12. századtól a Szent László kultusz legfontosabb települése volt. A királyt itt, az általa alapított székesegyházban temették el, s a zarándoklatok során a sírjánál történt gyógyulások alapján avatták szentté. A településen a leghíresebb szobor Szent Lászlóról a 14. század utolsó évtizedében készült. Az alkotás a székesegyház előtt, a mai vár területén állt. Készíttetője Luxemburgi Zsigmond király (később német-római császár is) volt, aki eszményének tartotta a lovagkirályt. A középkori Szent László-szobor megsemmisült, valószínűleg beolvasztották.
Még 2017-ben volt a Szent László Emlékév, ekkor kezdett el a város római katolikus püspöksége mozgósítani egy bronzszobor anyagi költségeinek fedezéséért. Öt év elteltével úgy tűnik, sikerrel: mint Böcskei László püspök egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta, nagyon sokan az ügy mellé álltak, nemcsak katolikusok, és nemcsak a helyi magyar közösség tagjai. Téglajegyes gyűjtéseket szerveztek, de a Varadinum Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap is finanszírozta a szobor létrejöttét. Az alkotás Deák Árpád munkája. A püspök emlékeztetett arra, hogy már a 14. században állt egy szobor a várban, ugyanott, ahol a most bronzba öntött szobor elhelyezését is elképzelték. Reményét fejezte ki, hogy az egész közösség magáénak érzi majd, és a város kulturális örökségének fontos részévé válik.
2020. november 12. A kerület "főterén" található a – Kőbánya legismertebb nevezetességévé vált – Szent László templom. A kívül-belül lenyűgöző szépségű és hangulatú épületet a méltán híres építész, Lechner Ödön tervezte. Lechner Ödön Lechner Ödön (1845 – 1914) építész, a magyar stílusú szecesszió megteremtője. "Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé" – írta Lechner Ödön, a magyaros szecesszió atyja, aki magyar építészeti stílus megteremtésén fáradozott, egy olyan formanyelven, amely csak minket magyarokat jellemez, nemzetünk kulturális gyökereinek, hagyományainak, viszonyaink szüleménye és jellemzője. Néhány példa Lechner Ödön lenyűgöző alkotásai közül: Szintén Lechner Ödön munkája a kőbányai Szent László Gimnázium, amely mindössze egy háztömbnyire található a Szent László templomtól. Szent László templom 1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet.