Dr. Szokolai Erzsébet (a képen ül) Orvosigazgató, bőrgyógyász-kozmetológus Dr. Vass Ilona (a képen áll) BŐRRÁKSZŰRÉS DIGITÁLIS DERMATOSZKÓPPAL Mi a digitális dermatoszkópia? A festékes anyajegyek és a legrosszabb indulatú bőrrák, a melanoma szűrővizsgálatának legbiztonságosabb módszere, amely Magyarországon is elérhető, igaz, egyenlőre csak néhány helyen. 🕗 Nyitva tartás, 21, Üllői út, tel. +36 1 219 0849. Magánrendelésünkön öt éve haszáljuk ezt az eszközt a bőrrák korai stádiumában történő kiszűrésére. A módszert - a Németországban tanultak alapján - hazánkban elsőként kezdtük alkalmazni. A dermatoszkóp egy bőrre helyezhető mikroszkóp, az anyajegyek, festékes elváltozások diagnosztikájára használható eszköz. Ennek továbbfejlesztett, komputerhez kapcsolt változata a digitális dermatoszkóp. A kézi dermatoszkóppal ellentétben a mikrokamera nem tízszeres, hanem 30-40-szeres nagyítással képes viszgálni a megfigyelendő anyajegyet, és mivel polarizált fénnyel működik, a felhám alsó rétegéig, a melanocitákat (festéktermelő sejteket) is tartalmazó basalis rétegig nyújt bepillantást.
A 2000-ben alakult budapesti PRE-Pharma magánbőrgyógyászat alapítói, dr. Szokolai Erzsébet és dr. Impresszum. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosok, több mint 25 éves szakmai gyakorlattal, németországi és ausztriai tapasztalatokkal, illetve a gyermek-bőrgyógyászati betegségek ellátása területén szerzett nagy rutinnal kívánják segíteni az egészséges és szép bőr iránti egyre növekvő igényeket. Magyarországon elsőként ők végeztek anyajegy- és bőrrákszűrést digitális dermatoszkóppal a budapesti PRE – Pharma Bőrgyógyászati Kozmetológiai Anyajegyszűrő és Lézerterápiás Centrumban, hogy a betegek a lehető legjobb és legszakszerűbb ellátásban részesüljenek. A bőrgyógyászat szakemberei a rendelő kialakítása óta, több mint 14 éve a legkorszerűbb eszközökkel végeznek kozmetikai beavatkozásokat és szűrővizsgálatokat, mint például a ráncfeltöltés, mezoterápia, bőrnövedékek és szemölcsök eltávolítása, hegek kezelése, szőrtelenítés, anyajegy- és bőrrákszűrés. Magánbőrgyógyászatunk előzetes bejelentkezés alapján fogadja pácienseit Budapest belvárosában, kellemes, nyugodt környezetben.
Csengery utca, Budapest 1074 Eltávolítás: 1, 85 km DR JAKOBI | bőrgyógyász, természetgyógyász | BUdapest Üllői út 659. Kedves Érdeklődők! A rendelésünk továbbra is működik. Időpontot ugyanúgy telefonon vagy online tudnak foglalni. Megfelelően fertőtlenített körülményeket biztosítunk, figyelünk, hogy a váróteremben se torlódjanak a várakozók. Várjuk azokat, akiknek segítségre van szükségük! TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT Holisztikus szemléletet kíván, mely szerint egy bőrbetegség kapcsán az embert egészében szemléljük testében, lelkében és környezetében. Alternatív gyógymódokat takar, melyekben gyógynövényeket, egyéb természetes anyagokat, diétákat, méregtelenítési eljárásokat alkalmazunk. HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁS (HKO) AKUPUNKTÚRA A kínai gyógyászat az egészség és betegség speciális szemléletmódján alapuló több ezer éves gyógymód, mely eredményesen használható önmagában vagy a nyugati világ orvosi módszereivel párhuzamosan kiegészítésképpen. Akupunktúrás kezeléseket, diétákat, gyógynövényes és mozgás terápiákat ölel fel.
Magánbőrgyógyászatunk előzetes bejelentkezés alapján fogadja pácienseit Budapest belvárosában, kellemes, nyugodt környezetben. Amennyiben bőrgyógyászati problémája van, vagy kozmetológiai, esztétikai kezelésre van szüksége, várjuk Budapesten, a IX. kerületben berendezett korszerű rendelőnkben. Nyitvatartás: Előzetes bejelentkezéssel. További információk: Parkolás: utcán fizetős Parkolási megjegyzés: Az Üllői út 27. szám alatti StarPark parkolóudvarban. Utalványok, kártyák: SZÉP-kártya Egyéb utalványok, kártyák: egészségpénztári kártyák A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A magyar nemzet története Egy kötet elülső borítója Szerző • több szerző, →ld. a tartalomjegyzéknél • szerkesztőː Szilágyi Sándor Első kiadásának időpontja 1894 – 1898 Nyelv magyar Témakör A magyar nép és Magyarország történelme a kezdetektől a 19. század végéig Műfaj magyar történelmi munka Részei 10 kötet Kiadás Magyar kiadás Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest Külső hivatkozás A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar nemzet története témájú médiaállományokat. A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész. 1894 és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A mű egyike az Egyetemes irodalomtörténet, a Beöthy-féle A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet és A zsidók egyetemes története mellett az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.
Csiffáry Tamás: A magyar nemzet története (Titán Computer Kft., 2004) - A Szent Korona 1000 éve Kiadó: Titán Computer Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2004 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 119 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 29 cm x 23 cm ISBN: 963-86743-4-2 Megjegyzés: Színes illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A magyarság kialakulásán tulajdonképpen egy különválási folyamatot értünk, amely során az uráli nyelvek családjából kialakult egy azonos nyelvet beszélő, azonos kultúrájú csoport, mely magát a magyar népnévvel különböztette meg. A magyar őstörténet legkorábbi szakasza az úgynevezett uráli egység kora, mely a Kr. e. IV. évezredig bezárólag számítandó. A vadász, halász, gyűjtögető életmódot folytató magyarság őshazája a mai Oroszország területén a Volga és a Káma folyó, valamint az Urál hegység környékén lehetett. Innen a Kr. utáni V. században indultak el őseink az új területek és az új lehetőségek felé... Egy különleges világba csábítjuk el az olvasót, ahol a sok ritka és különlegesen szép képek ötvözetében tárul fel egy nagy nemzet, a magyarság történelme.
Ár: 4. 490 Ft Kedvezmény: 898 Ft 20% Kiadás éve 2018 Kötés típusa Keménytábla Oldalszám 464 ISBN: 9789634751168 Cikkszám: 0943 Elérhetőség: Raktáron Szerző: Pethő Tibor Fülszöveg A 2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum. Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1938-ban indult útjára, és azóta, függetlenül a politikai és társadalmi berendezkedés radikális változásaitól mindig központi szerepben volt, mélyen tükrözve és egyben alakítva is az eseményeket - pedig közben volt egy Rákosi- és egy Kádár-rendszer is. A szinte azonnal kialakult legendájához, az általa betöltött szerephez éppúgy ragaszkodtak a hatalom mindenkori birtokosai, mint a lapot tartalommal megtöltők. A lap története egyben izgalmas mélyfúrás az elmúlt nyolcvan év magyar történelmébe és szellemi folyamataiba. Alapítója, Pethő Sándor a Times, a Neue Zürcher Zeitung tapasztalatait felhasználó első magyar világlapnak gondolta el.
Nincs könnyű helyzetben az, aki úgy ajánl egy könyvet mindenki számára, hogy a leírt 80 esztendőből rövid ideig ő maga is szereplő volt. Az átélt hónapok, hetek és órák mélyen beivódtak e sorok írójába is, és tagadhatatlanul úgy érezhette – akárcsak kollégái és sorstársai –, hogy részese valaminek, ami a hazai sajtótörténet része. Nem egyszerű a könyv szerzőjének helyzete sem, hiszen az 1938-ban alapított Magyar Nemzet szülőatyja nem más, mint a dédapja, Pethő Sándor, aki az elmúlt nyolc évtized jelentős részében azt láthatta odafentről: igen, nagyrészt olyan ez a napilap, amilyennek az induláskor megálmodta. Mert, ahogy az a könyvben az első szótól az utolsó betűig az olvasó elé tárul, a Magyar Nemzet alapítása óta igyekezett megőrizni mértéktartó, polgári stílusát, lehetőségeihez mérten kritikákat fogalmazott meg az aktuálisan hatalmon lévőkkel szemben. Hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. "Annak az Európának a visszhangja vagyunk, amelytől kaptuk a keresztet, hogy e jelben mindig győzedelmeskedni tudjunk balsorsunk fölött, s hogy elviselhessük embertelen megpróbáltatásaink súlyát" – jelentette ki az alapító főszerkesztő, akinek gondolatvilágát tökéletesen tükrözte például Szekfű Gyula Valahol utat vesztettünk című magyarságtanulmánya, vagy Illyés Gyula cikksorozata a határon túli magyarságról.
A kötet időrendi sorrendben tárgyalja a Magyar Nemzet történetét, és abban lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott az alapítás időszakán kívül a második világháború vészkorszaka, a kommunista éra, ugyanakkor kisebb súlyt kapott a rendszerváltozás kora, illetve még annál is kisebbet a 2015-ös G-nap után történtek, illetve a napilap végjátéka, amikor Simicska Lajos a Jobbik idei választási veresége után azonnal beszántotta az újságot. Pethő Tibor kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a G-nap előtt a kormánypárt rendszeres eligazításokkal tartotta az ellenőrzése alatt a Magyar Nemzet témaválasztását, ami szerinte Simicska emlékezetes ámokfutása után megszűnt, és a lap egy igazi, szabad szellemi műhely lett. A szerző azt ugyanakkor hozzátette, hogy ő a lap szombati Magazinjánál dolgozott, amely valóban politikamentes felület volt már a 2015 februárjában történtek előtt is. Az a kijelentés, hogy a G-nap előtt a Fidesz eligazításokkal tartott vasfegyelmet a szerkesztőségben, barokkos túlzásnak tűnik, a PestiSrá számos munkatársa ugyanis épp az említett időszakban dolgozott a lapnál, ahol sem egyéni, sem közös emlékeink szerint sem történtek hasonló esetek.
Ilyenek voltak: SZENT-ISTVÁN, az apostol és honalapító, SZENT-IMRE, a szeplőtelen életü hitvalló, az életszentséget a harczi hősiséggel párosítani tudó SZENT-LÁSZLÓ, a korát műveltségben felülmuló KÁLMÁN, a bölcs törvényhozó. A későbbi időkben is történeti multunk egyes fényes korszakai egyes nagy férfiak nevéhez füződnek, kik midőn elhunytanak, mint letűntével a napnak, alkony áll be, mert a velök s körülöttük pályát futók, mint a bolygók, fényüket nem önmagukban bírták, hanem a naptól kapták, s ép azért a kultúra mezején már az Árpádok alatt virágzott, utóbb az Anjouk és a Hollós Mátyás alatt gyümölcsözővé fejlődött műveltségünk – nem találván ápoló kezekre – hervadásnak indult. Részben nem is csoda, mert a XIV. században megkezdett és a következő három századon át tartott szakadatlan kül- és belharczok alatt csak is a vitézség pálmája s nem a béke olajága virult, s a nemzet, mely egyik kezében kardját a haza védelmére, másik kezében az ekét földje művelésére kényszeríttetett tartani, szellemi művelődésre gondot nem fordíthatott.