CSONTVÁRY 100 EMLÉKKONFERENCIA TÁJÉKOZTATÓ FÜZET: …MÉG NEM NAGY AZ EMBER… KÍSÉRJE KÉT SZÜLŐJE SZEMMEL: A SZELLEM ÉS A SZERELEM! UTAK A MÚLTBA, EMLÉKEK A JÖVŐBŐL SZÁNTAI LAJOS ELŐADÁSSOROZATA HÉT RÉSZBEN Háló Közösségi és Kulturális Központ – S4 1052 Budapest, Semmelweis utca 4. Emese – Emerencia (január 23) – Amerikai Magyar Múzeum. A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG SOROZAT ELŐADÁSAI ITT MEGTEKINTHETŐK HANGOSKÖNYVKÉNT IS KAPHATÓ!
Peru területén alakult ki, nevét a kecsua és aymara indiánokból álló vezető rétegéről kapta (magát az uralkodót is inkának nevezték). A XV. században létrejött birodalmuk, melynek fővárosa Cuzco (~köldök) volt, Dél-Amerika nyugati részén, több mint 1000 km hosszan nyúlt el, magába foglalva a mai Peru, Bolívia és Ecuador területét is. a. gazdaság: a tengerparton öntözéssel – melyet árkok, csatornák, ill. vízelvezetők építése tett lehetővé – kukoricát, paprikát, gyapotot, stb. termeltek, az Andokban kukorica és burgonya termesztésével foglalkoztak. Sárkányok, Táltosok, Királyok…. A sivatagos területek miatt állattenyésztésük nem volt. Ismerték a bronzot, jellemző volt a szövés, fonás. Kereskedelmük tkp. nem volt, a termelőktől elvették a felesleget és közös raktárakban tárolták. b. társadalom: e téren két, egymásnak ellentmondó nézettel találkozunk, az egyik inka szocializmusról beszél, míg a másik kényszermunka-társadalomként jellemzi a inkák társadalmát (valószínűleg a két elmélet ötvözete lenne a leginkább elfogadható).
Ajánlott olvasmány még: Ádventi készülődés szögedi és magyar hagyományokkal Advent – Ádvent – Ádvint – Edvent – Aranymise és Kisbűt Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Szépanyánk volt, sorsok anyja, Álmodott föl-fölriadva, Megborzongott babonázva, Ázsiai éjszakába. Szíve táján a jövendő, Lelke mélyén ősi erdő, Napnyugatra terjedendő, Melynek méhe sohse meddő. Álmodott és látta kéjjel, Ágyékából messze, széjjel Hódító folyam dagadva Mint rohan borús Nyugatra. Sebek Miklós: Emese álma, bronz érem Passaic, New Jersey, USA Népek útján büszke haddal Söpri gátját diadallal, És föléje vén turulnak Védő szárnyai borulnak. És az álom egyre mélyebb, Mélyebb, szörnyebb és sötétebb, Ősi folyam vérrel árad S égig nyúlnak szolgagátak! Álom, álom, terhes álom, Messze ázsiai tájon, Mikor érsz már boldog véget Anyaálma Emesének? Emese története krónikáink szerint: Anonymus: Gesta Hungarorum "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Eunedubeliani (Önedbelia) vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta.
A harmincas években Meskó Lajos nagy nyelvtudományi felkészültségű piarista tanár mozgalmat indított, hogy a magyar neveket vegyék fel a naptárakba, de úgy, hogy ezek mellé a név hangzása vagy jelentése alapján védőszentet is ajánlott, névnapul jelölve az illető szent egyházi emléknapját. Erről szóló műve: Ősmagyar keresztneveket keresztény szellemben! (Budapest, 1935) — Így lett Szent Emerencia római vértanú az Emese nevűek védőszentje. Szent Emerencia (Emerenciána) a IV. század elején szenvedett vértanúságot. Szent Ágnes (január 21) vértanú tejtestvére. Egyszer rendreutasított egy pogány tömeget, akik a temetőbe igyekvőket megdobálták és zaklatták. Azok emiatt halálra kövezték a testvére sírjához húzódó kislányt. Szent Ágnes és Szent Emerencia csontereklyéit tartalmazó koporsót a S. Agnese fuori le mura templomban őrzik. Emerencia latin eredetű női név, jelentése: érdemekben gazdag. Mária eljegyzésének napja is ma van! Ilyen csodálatos párosítás csak az égben történhet! EMESE Az újjászülető TURULNEMZETSÉG ŐSANYJA Sebek Miklós: Emese álma, fametszet Passaic, New Jersey, USA Juhász Gyula: Emese álma Ázsiai sátor mélyén, Ázsiai éjek éjén, Hulló csillag fénye mellett Álmodott Don vize mellett.
Japán kert Budapesten - YouTube
Akkor világszenzációt keltett a felfedezés botanikai körökben, olyan volumenű hír volt, mintha mamutokat fedeznénk fel valahol egy völgyben " – mondta Kaszab László. Magyarországon két helyre szállítottak magokat, Varga Márton és szegedi füvészkert is kapott belőlük. A japánkertben ma is látható példány Európa egyik legnagyobb és legrégebbi szecsuáni mamutfenyője. A kert legnagyobb fenyője mégis a himalájai selyemfenyő, amelyet ki kellett kötözni, nehogy eldőljön. A japánok azt tartják, hogy ahol az ágai leérnek a földre, ott összeér az ég és föld, az istenek és az emberek találkoznak. JAPÁNKERT - KMASZC - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium. Ezzel a történettel sikerült még a japán kultúrattasét is meglepni, mikor körbevezették a kertben – árulta el László. Viszont a legfotogénebb fa a kertben a szomorú japánakác, amelynek ágazata a speciális metszési technikának köszönhetően lett ilyen kacskaringós és vízesésszerű. A japánkert 500 Ft-ért látogatható, de számoljunk azzal, hogy az iskola diákjai végzik a fenntartást, ezért ne lepődjünk meg, ha gyerekzsivaj és kertészkedő tanulók fogadnak.
Fotó: Major Kata - We Love Budapest Az iskolát 1926-ban alapította Varga Márton az ország első kertészeti szakképző intézményeként. A "gazdasszonyképzőből" nőtte ki magát, amely ezen a területen működött hadiözvegyeknek az első világháború után. Megnyílt a zuglói Japánkert - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. Varga Márton tervezte meg és építette ki a japánkertet is, amely idehaza akkor még ismeretlen dolog volt. A kert immár 92 éves, és bár átesett kisebb-nagyobb felújításokon, még ma is az eredeti tervek és koncepció szerint tartják fenn, amit a hagyománytisztelő japánok nagyra értékelnek. " Bár egy kert sosincs kész, folyamatosan fejlődik és gazdagodik " – teszi hozzá Kaszab László; néha a végzős osztályok új fát ültetnek (a díszcseresznyék között van több ilyen emlékfa is), új vagy felújított épített elemekkel bővítik a kertet. A magyar kertészeti hagyományoktól oly eltérő, japán (vagy japán elemekkel kiegészített) kertet látogathatunk a Margitszigeten, az Állatkertben, továbbá Szentendrén is alapítottak egy nyilvánosat, amelyet tavaly meg is látogattunk.
(Például esküvői szertartás, filmforgatás) A szolgáltatások az aktuális járványügyi intézkedések alapján vehetők igénybe! Elérhetőségek: Forrási Pálné - gondnok Hétköznap, munkaidőben 8 órától 16 óráig: Telefon: 06-20-401-9245 Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Japánkertünk története