Üzbegisztán, 2021. március 30. – valljuk be, egy ilyen feliratú embermagasságú emléktábla még akkor is megütközést keltett volna, ha a miniszterelnök nem egy olyan időszakban utazik el Üzbegisztánba tárgyalni erről, amikor vannak a magyar gazdaságnak égetőbb aktuális ügyei is, mint az üzbég krumpli. Avokádóval a hasi zsír ellen. Orbán arról is beszélt: a magyar gazdaságpolitika harmadik fázisa indul be, a megerősödött magyar cégek külföldön hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják visszahozni Magyarországra. Azt pedig Nagy István agrárminiszter mondta el, hogy magyar és üzbég szakértők közösen fogják felmérni az ottani burgonyatermesztési lehetőségeket, majd részletes projektet dolgoznak ki az ágazat fejlesztése érdekében. Az egyik legelső kérdés, ami sokakban felvetődhet, az: létezik-e értékelhető nagyságú magyar–üzbég külkereskedelem? A válasz erre meglepő, de igen. Nem mintha tömegesen érkeznének hozzánk a Made in Usbekistan jelzésű termékek, tavaly a 34 ezer milliárd forintos magyar importból alig 144 milliónyit jelentettek az üzbég áruk – Budán vannak ennél drágább családi házak –, az viszont már nem elhanyagolható, hogy Magyarországról Üzbegisztánba tavaly 35, 8 milliárd forint értékben vittek ki árut.
S kiderítették, hogy több kelet-polinéziai sziget lakóiban megtalálhatók a kolumbiai zenú indiánok génjei, sőt azt is megállapították, hogy a legtöbb szárazulaton 1150 és 1230 között, a Húsvét-szigeten viszont csak 1380 körül épültek be az újvilági gének a polinézek genomjába. Az indiánok és a polinézek találkozására talán a Marquises-szigetekhez tartozó Fatu Hiva paradicsomi szépségű szigetén kerülhetett sor. A szelek és a tengeráramlatok alapján ezt a szigetcsoportot érhették el a legkönnyebben a dél-amerikaiak. A géncsere időpontja egybeesik a szárazulatok benépesedésének időszakával, egy Fatu Hiva-i legenda szerint pedig őseik keletről érkeztek a szigetre. A szárazulatok között sok ezer kilométert megtevő kiváló polinéz hajósok tengeri utazásai révén aztán innen sodródhattak tovább a gének a többi szigetre, szigetcsoportra. Szürreális élményéről mesélt az ismert énekes. Úgyszintén a polinéz–indián kapcsolatokat bizonyítják az új-zélandi Aucklandi Egyetem antropológusa, Lisa Matinoo-Smith vezetésével a chilei El Arenalnál végzett ásatások, ahol az indiánok maradványain kívül tyúkcsontokat is találtak, melyek a radioaktív szénizotópos kormeghatározás szerint 1310–1420 tájáról származnak.
Dél-Amerikában viszont az európai gyarmatosítás előtt nem éltek baromfik, míg a polinézek valóban tartottak tyúkokat, az El Arenal-i szárnyasokat tehát polinéz hajósok vihették magukkal az Újvilágba. A chilei partoknál fekvő Mocha szigeten pedig több olyan koponyát tártak fel, melyek polinéz jellegzetességeket viselnek magukon. Eszerint a szigeten polinézek haltak meg, ami hosszabb vagy rövidebb jelenlétükre utal. Az édesburgonyát, a lopótököt pedig a pompás kéttörzsű kenuikon, vagyis katamaránjaikon hajózó óceániai hajósok éppúgy magukkal vihették Dél-Amerikából Polinéziába, mint az indiánok a szigetvilágba. A két térség kapcsolatának behatóbb megismerése viszont további, főleg régészeti kutatásokat igényel. ORIGO CÍMKÉK - dél-amerikai indiánok. Lajos Mihály
De nem szabad azt mondani, hogy semmilyen látható változás nem történt. Az Ázsiával folytatott magyar külkereskedelem valamelyest felpörgött az elmúlt években, csak épp nem olyan irányban, ahogyan azt a magyar kormány láttatni próbálja: 2012-ben Ázsiából 2773 milliárd forint értékben hoztak be Magyarországra termékeket, 2020-ban már 6198 milliárd forint volt ez a mutató (ebből csak az utolsó évben nagyjából 300 milliárdot jelentettek a kínai lélegeztetőgépek) eközben viszont a Magyarországról Ázsiába irányuló kivitel 1487 milliárd forintról csupán 1914 milliárdra nőtt. De míg Kínával, Japánnal és Dél-Koreával egyre aktívabban üzletelnek a magyarok – nagyjából kétszeresére nőtt az oda irányuló magyar export tíz év alatt –, hogy értékelhetjük azt, amikor a miniszterelnök Üzbegisztánban vagy más közép-ázsiai országban beszél arról, új piacokat lát a magyar cégeknek? Azt egészen biztosan nem mondhatjuk, hogy ezekből az államokból évről évre több pénz érkezne be a magyar árukért. Tanulságos ezen a ponton országonként megnézni, hogy mennyi magyar terméket adtak el a közép-ázsiai országokba a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése óta, ekkor ugyanis azt látjuk, hogy épp az üzbég növekedést kivéve nem látszik semmilyen értékelhető trend.
Az Amazonas vidékén megismertem egy fát, amelyet a bennszülöttek hévének neveztek. Ha a kérgét megsértik, tejszerű, fehér folyadék buggyan ki belőle, mely a levegőn megsötétedik és megkeményedik. Quitóban és környékén ennek a fának a levelével, a cahuccuhuval kenik be a gyapotvásznat, hogy ne engedje át az esőt. Az érdekes anyagból csizmát is csinálnak, melyben a lábuk akkor is száraz marad, ha egész nap járják a mocsarakat – írta egy francia tudós dél-amerikai útjáról 1739-ben a párizsi Tudományos Akadémiának. A dél-amerikai indiánok már több mint négyszáz évvel ezelőtt rugalmas, pattanó labdával játszottak, amikor itt Európában még csak a rongy- és bőrlabdát ismerték. A mesés nevű "síró fa" az indiánok nyelvén kahucsu – innen ered a kaucsukfa elnevezése, és a gumiköpenyt meg gumicsizmát feltaláló indiánoktól ered a 19. és még inkább a 20. században felgyorsuló gumigyártás. De ne hidd, hogy már az első lépések egyszerűek voltak. A kémikusok ugyan törték a fejüket, miképpen lehetne hasznosítani a különleges anyagot, amelyet a fa könnyének mondtak.
Ez még mindig nem éri el az összes magyar export 1 százalékát, de Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett az egyetlen olyan országgá teszi Üzbegisztánt, amellyel 10 milliárd forintnál nagyobb éves külkereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le. De hogy jön képbe itt a burgonya? Nem véletlen, hogy az üzbég kormány számára nagyon fontos kérdés lett, mit lehet kezdeni a krumplival, ott nem a választás előtti osztogatásban van ennek fontos szerepe, hanem napi szintű krízist okoz. A 20 százalék körüli infláció önmagában sem semmi, de az egyik legfontosabb élelmiszer, a burgonya ára tavaly 42 százalékkal nőtt, nem sokkal korábban, 2017-ben pedig egy év alatt 90 százalékot drágult a krumpli – ezzel pedig a régióban Tadzsikisztán kivételével itt a legdrágább a burgonya. Krumpliárus a taskenti piacon © AFP Az akkori nagy áremelkedésnek is köze lehetett ahhoz, hogy 2018-ban az üzbég elnök személyesen vezesse a delegációt, amely az Egyesült Államokban érdeklődött a burgonyatermesztési technikák iránt, hasonlóképp próbálkoznak most a magyaroktól tanulni.
Paraméterek ISBN 9789639680937 Kiadás éve 2017 Kiadó Fekete Sas Kiadó Kötés keménytáblás Oldalszám 408 Ár: 3. 087 Ft Kedvezmény: 13% Szerző: Füst Milán Elérhetőség: Előjegyezhető BSZ - Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. Átlagos értékelés: Nem értékelt Ingyenes szállítás 20. 000 Ft feletti rendelés esetén Leírás A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon... A feleségem története « VOX.hu. S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap.
In: Nemes Nagy Ágnes: Metszetek. Magvető, 1982. 91 "Amit beléd csempész a sors, az volt a dolgod itt" Versek, drámák Karinthy Frigyes: Füst Milán: Epigramm. In: Karinthy Frigyes: Így írtok ti I-II. Szépirodalmi, 1979. 97 Lator László: Ködös evidencia (Füst Milán: Tél. Verselemzés). Mozgó Világ. 1992. 10. 98 Kis Pintér Imre: Füst Milán: Önarckép. In: Kis Pintér Imre: A semmi hőse. Magvető, 1983. 104 Karinthy Frigyes: Füst Milán: Boldogtalanok. Nyugat, 1923. 1. 111 Füst Milán: Levél Karinthy Frigyesnek. Kortárs, 1992. 12. 113 Radnóti Zsuzsa a Catullusról. In. : Radnóti Zsuzsa: A próféta színháza. Füst Milán: A feleségem története. Pécs. Jelenkor, 1993. 116 Füst Milán: Napló. In: Füst Milán rejtélyes múzsája (Jaulusz Erzsébet). Összeállította Petrányi Ilona. Fekete Sas, 1995 124 Jaulusz Erzsébet levele Füst Milánnak. Fekete Sas, 1995. 125 Bóka László: Negyedik Henrik király. Nyugat, 1941. 127 Füst Milán Lear-fordításának és kiadásának története. Kornétás, 1991. 1-2. 130 "Nagyobb igazam van, mint amit elmondani lehet" Nagy regény Kádár Erzsébet: A feleségem története.
A lírikus Füst Milán a szecesszió és az avantgárd modernség különös szintézisét valósította meg, az epikus a 19. századi lélekábrázoló realizmus eszményét követi, ugyanakkor tipikusan 20. századi világképet fejt ki. Elsősorban Tolsztojt tekintette példaképének – egész esztétikai szemléletében pedig Shakespeare a legfőbb mester. A feleségem története (1942) hétévi munkával keletkezett. Igazi főhőse maga az elbeszélő: Störr Jakab holland hajóskapitány. A regény indítása: "Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. Füst milán feleségem története röviden. De hogy evvel... Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal. " Störr élte tengerészéletét az első világháború utáni időszakban, mígnem megismerkedett egy törékeny francia tanítónővel, Lizzyvel, akit feleségül vett. A mű a házasság története, amelyet a kapitány beszél el, mintegy önmaga számára tisztázva mindent azután, hogy feleségétől elvált, sőt az asszony már évekkel az emlékezés időpontja előtt meg is halt.
A nevelőnő, ha már csak messziről látott, hogy jövök a noteszommal, majd kettétört a kacagástól. A karcsú véknyát fogta nevettében. A kisgyerek pedig, aki vele volt, szintén nevetett. De én csak álltam ott, állhatatos szemeimmel, és nem tágítottam. – Mon pauvre garçon – sopánkodott rajtam még mindig nevetve, amellett forró-pirosan. – Eh bien, tu ne sais pas ce qu'il te faut – mondta sajnálkozva. Vagyis tapasztalt nő lehetett. Szegény fiacskám – ismételte –, ugye nem tudod, mi bajod van? S úgy belecsudálkozott a szemembe, mint a forró nap, s megcsípte még az arcomat is. Szeretni bolondulásig: csodálatos Enyedi Ildikó új filmje - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Akkor megint elszaladtam. De végül mégis észre tért. – Miért ne? – kérdezte magában nyilván. – Ebből legalább nem lehet pletykaság, se más baj. Kieszelte tehát a következőt: Az árok gondolata neki is tetszett. Csakhogy volt ám ott egy kis híd is, alatta bozóttal, miegymás, s minthogy megtudta, hogy az őr naponta csak kétszer megy el arrafelé – hajnali öt órakor és este hét után –, különben a nagy forróságban javarészt néptelen ez a táj, kiszaladt hát hozzám a híd közelébe kora reggel valami kosárral vagy tejes ibrikkel, de olyan kuszáltan és álmosan, majd megbolondultam bele.
SZÓRAKOZÁS Nagy A Mayerling nemcsak egy szerelmi dráma, hanem egy egész birodalom tragédiája Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy daliás szőke herceg, Európa nagy múltú dinasztiájának sarja, aki idővel mint jeles uralkodó vonulhatott volna be a történelmi pantheonba. Habsburg Rudolfból mégsem lett király, de hogy pontosan mi és miért is történt Mayerlingben, máig rejtély. Szórakozás Papot is hívtak a filmje után, hogy megszentelje a mozivásznat - 100 éve született Pasolini Száz éve, 1922. március 5-én született Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, író, költő, a 20. század egyik legsokoldalúbb művésze. Szórakozás A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar? Két egykori jóbarát lehetetlen helyzetbe sodródik, miközben rájuk nehezedik a történelem: akaratukon kívül válnak kémekké egy ellenséges országban, ahol a világ sorsáról döntenek. Háború vagy béke? A válasz korántsem olyan egyértelmű. Robert Harris feszült thrillerje magával ragadóan vegyíti a fikciót és a történelmi tényeket.
Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, mely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető