K özségünk fő ékessége a XVIII. században épült Nádasdy kastély. A kastély és a hozzá tartozó 24 hektárnyi csodás park megannyi látogatót vonz hétről-hétre. Ha szeretne többet megtudni kastélyunkról, kattintson ide!
A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet. A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is. Az Ősök Csarnokában a 13. Nadasdy kastély nádasdladány. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által? Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is. Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat.
A kastély építése persze hosszú évekig tartott. 1873-ban a Vértesalja c. székesfehérvári lap adta hírül: "egy monumentális épülettel ismét gazdagabb leend megyénk", az alapkőletételre néhány hónap múlva került sor. Nádasdy-kastély, Nádasdladány - GOTRAVEL. Építésznek Linzbauer Istvánt kérte fel Nádasdy. 1876-ra maga a kastély már teljes egészében állt, a belső kialakítás és a berendezés – Hauszmann Alajos jóvoltából – az 1880-as évek elejére fejeződött be. Az 1889-ben íródott "zárkő letéti okmány" szerint a kastély és a melléképületek felépítése pontosan 554 797 forint 26 krajcárból valósult meg. Az akkoriban újszerűnek, szokatlannak számító kastély látványa már első pillantásra megragadja a látogatót, hiszen – kivételesen most mégis szükség van néhány jelzőre – az épület impozáns, de mégsem hivalkodó, külső formavilága izgalmas, de nem giccses, némelyik belső tér pedig egyszerűen hatással van az emberre még ma is. Még Drakula is járt itt A kastélyban egymást követik az esküvői fotózások, az érdeklődő turistacsoportok, és a Múzeumok éjszakáján, illetve más rendezvényeken a kastély azon részeit is megnyitják a látogatók előtt, ahová egyszerű hétköznapokon nem lehet belépni.
A Nádasdy - kastély Nádasdladány szívében, Fejér megyében helyezkedik el. Eredetileg Nádasdy Lipót kis kúriája állt itt, ami része volt a család jelentős vagyonánank. Lipót halála után fia, Ferenc indítatására kibővítették - átépítették, ez a 1873 - 1880- as évek eljén történt. A kastély Tudor stílusban lett átépítve, Linzbauer István tervei alapján. Az építményt kovácsoltvas csillárok, faragott fabútorok, festett üvegablakok tették díszessé, amik a kor híres mestereinek keze munkája által készültek. A kastély a korszak legmodernebb berendezéseivel lett felszerelve. Légfűtés, gáz majd villany világítás, beszélőcső hálozat, csatorna és föld alatti étel szálító rendszer biztosította a komfortot. Nádasdy-kastély - Nádasdladány webkamera. Könyvtár és saját kápolna állt a család rendelkezésére. A kastély talán legkiemelkedőbb terme a családi arcképcsarnok, az Ősök csarnoka. Itt őrizték a felmenők egészalakos festményeit, a terem pompás díszítése ma is megcsodálható. A birtokot tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, vízeséssel, viztoronnyal.
Ezekre az alapvető kérdésekre keressük a választ az első fejezetben. A kötet második részében az épített környezeti nevelés és az óvoda kapcsolatát tárgyaljuk. Áttekintést nyújtunk az épített környezeti nevelés óvodai gyakorlatáról, arról, hogyan, milyen keretek között jelenik és jelenhet meg építészeti tartalom óvodai foglalkozások során. A kötet harmadik része egy tematikusan felépített módszertani gyűjtemény. Olyan részletesen kidolgozott és kipróbált feladatokat és játékterveket tartalmaz, amelyeket rugalmasan lehet alkalmazni az óvodai gyakorlatban. A feladatokat témahetekbe ágyazva találja az olvasó, a példatár így segítséget nyújthat egyszeri foglalkozásokhoz vagy akár komplett témahetek megtervezéséhez is. A kötet megjelenését a Magyar Építész Kamara és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Épített környezeti nevelés az óvodában Szerzők: Guba Anna, Pataky Gabriella, Tóth Eszter Illusztrátor: Rekvényi Viola Kiadó: kultúrAktív Egyesület és Magyar Építész Kamara Kiadás éve: 2017 ISBN: 978-963-89794-4-5 Ár: 2990 Ft
2020. 11. 18. Szerző: Guba Anna, Pataky Gabriella, Tóth Eszter; [illusztrációk... Rekvényi Viola] Kiadás ideje: cop. 2017 Kiadó: kultúrAktív Egyesület Kiadás helye: Pécs ISBN: 978-963-89794-4-5 A gyerekek már egészen kis korban tudatosan érzékelik, használják és értékelik az őket körülvevő fizikai környezetet. Az épített környezet felfedezése, használata és alakítása rendkívüli jelentőségű a szocializációs folyamatok és a kognitív fejlődés szempontjából. Ezért már a legkisebb korban is fontos az épített környezet iránti érzékenység, a térbeli tudatosság és a térbeli készségek fejlesztése – kockákkal, kuckókkal és komplex, játékos fejlesztő módszerekkel. Az Épített környezeti nevelés az óvodában c. könyv rávilágít az építészeti környezetkultúra szerepére az óvodai fejlesztésben, és módszertani segítséget nyújt azoknak az óvópedagógusoknak, építészeknek, szülőknek, akik tudatosan igyekeznek erősíteni a gyermekek és az épített környezet kapcsolatát. Mit talál a könyvben az olvasó? A kötet első részében az épített környezeti nevelés elmélete kerül bemutatásra, többek között a pedagógiai terület sajátos céljai, tartalma, és relevanciája.
A tartalomból: Napjaink új pedagógiai kihívása a fenntarthatóságra nevelés, amely továbblépést jelent a környezeti nevelés történetében. Ennek főbb jellemzői a környezeti nevelés fogalmi kibővülése, tartalmának és módszereinek gazdagodása ember és környezete viszonylatában, ezek megfeleltetése a 21. század elvárásaival. Ez utóbbi sajátságai közé tartoznak: a környezet- és egészségtudatosság, a jövő iránti elkötelezettség, más szemlélet az energiafelhasználásban, a hulladékkezelésben. A környezeti és a fenntarthatóságra nevelés áthatják az óvodai nevelés egész folyamatát. Az óvodapedagógusok a környezetükkel való ismerkedésre, annak szeretetére és védelmére nevelik a kisgyermekeket, a környezettudatos gondolkodás és magatartás alapozását, környezetkultúrájuk alakítását építik be az óvodások vala-mennyi tevékenységébe. A környezet törvényszerűségeinek, konkrét összefüggéseinek megismeréséhez, a természettudományos gondolkodás alapozásához a pedagógiai kiindulópontot a "külső világ tevékeny megismerése" elnevezésű tevékenységforma jelenti.
Az intézményesített nevelés és oktatás szerepe a környezeti tudat formálásának ez a leghatékonyabb eszköze. A környezeti nevelés során az érzelmi és értelmi adottságok fejlesztése egyaránt fontos. A nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően történik. Segítséget kell adni ahhoz, hogy az óvodások nevelésekor a szokásrendszer és az életvitel kialakításakor a környezettel kapcsolatos szempontok kellő súllyal szerepeljenek. Ösztönözni, támogatni szükséges az óvodások élményszerű tapasztalatszerzését, (kirándulások nemzeti parkokba, bemutatóhelyekre, múzeumokba, állatkertekbe, természetséták arborétumokba, közeli parkokba), amelyek elősegítik a környezetre figyelő magatartásforma megalapozását. "A Földet nem örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön... " Forrás és további információk: Szabó Erzsébet Mónika:,, Óvónők kézikönyve"
Surányiné Palkó Eleonóra óvodavezető Szűrcsapó Óvoda Szombathely, Szűrcsapó u. 43. Tel/Fax: 06-94/