Karikó Katalin Interjú — Somogyi Hírlap Archívum Zenekar

Thursday, 11-Jul-24 17:38:21 UTC

Karikó Katalin a folytonos újrakezdés és kitartás példája, aki életművével bebizonyította, hogy nincsenek határok. A Széchenyi-díjjal és a Közmédia Év Embere Díjjal kitüntetett kutatóbiológus, biokémikus a szabadalma alapján kifejlesztett koronavírus elleni vakcinával sok százmillió emberen segített. Karikó Katalin | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Hogy az életében milyen véletleneknek tűnő események sora vezetett idáig, arról vasárnap 19 órától az M5 csatorna Ez itt a kérdés portré című műsorának adott exkluzív interjúban árul el részleteket. Karikó Katalin úgy érzi, hogy különleges képességgel nem, de annál nagyobb kitartással rendelkezik. Az Ez itt a kérdés portréban arról is beszél, hogy a sikerrel járó anyagi elismeréssel a tudomány fejlődését szeretné elősegíteni. A szolnoki születésű kutatóbiológus feltárja életét Sipos Szilvia műsorvezetőnek: őszintén vall azokról a nehézségekről, amelyekkel az Amerikai Egyesült Államokban kellett szembenéznie és mesél arról a személyről is, akinek a legtöbbet köszönhet az életében. Kiderül, hogyan jutott el egy kisújszállási vályogházból a Nobel-díj kapujába, és fény derül arra is, hogy milyen betegségben szenvedőknek szeretne most segíteni.

  1. Karikó Katalin | G7 - Gazdasági sztorik érthetően
  2. „Mindig azt kell néznem, hogy én mit tehetek, min tudok változtatni” – exkluzív Szeged365 interjú Dr. Karikó Katalinnal – Szegedi hírek | Szeged365
  3. Somogyi hírlap archívum budapest

Karikó Katalin | G7 - Gazdasági Sztorik Érthetően

G7 Interjú 2020. március 31. „Mindig azt kell néznem, hogy én mit tehetek, min tudok változtatni” – exkluzív Szeged365 interjú Dr. Karikó Katalinnal – Szegedi hírek | Szeged365. 12:04 • Torontáli Zoltán • Élet Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

„Mindig Azt Kell Néznem, Hogy Én Mit Tehetek, Min Tudok Változtatni” – Exkluzív Szeged365 Interjú Dr. Karikó Katalinnal – Szegedi Hírek | Szeged365

Azóta viszont nem megyek be, mert tudom, hogy mindent jobban tudok, mint a többiek, és így örökké csak egzecíroztatnám őket, hogy ne úgy, hanem így csináld. " Mint pénteki köszönő beszédében elmondta, Karikó 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként kezdte pályáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Azt azonban most nem említette, hogy nem sokkal később egyik felettese a halgazdaságba küldte a labor helyett. Egy korábbi interjújában viszont elmondta, hogy ha Magyarországon marad, csak panaszkodó, középszerű kutató vált volna belőle. De nem maradt: 1985-ben pénz és ismertség nélkül fogta a családját, és Amerikába disszidált. Kérdésünkre, hogy a Bolyai-díj elégtételt jelent-e a korai magyarországi mellőzöttségért, Karikó azt válaszolta, hogy "nincs ilyen, hogy elégtétel volna, hogy az, aki akkor kirúgott, az most azt mondja, hogy juj de jó!. Azok az emberek, akik annak idején keresztbe tettek, most úgy emlékeznek rá, hogy segítettek. Én pedig nem mondom, hogy máshogy volt. Nem kell mellre szívni a dolgokat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/Balázs Attila

— Halá'ozás. Özv. Rédey Kál­mánná, volt kapoj3v(ári ny. számtaná­csos özvegye, 80 éves korában e|b hunyt., — Elnökségi ülés a Kereske­dők Egyesületében. A Kaposvári Kereskedők Egyesülete ma, szerdán este fél 9 órakor közgyűlést előké­szítő elnökségi, ülést tart. ; — Megnyílt a törvényszéken a tanuk várószobája. A kapos­vári 'kár. törvényszék elnökének ren­delkezése folytán a té í időszakban ug> a földszinten, mint az emelete­ken fűtött szobát boc ájtanak a taJ Imik és felek rendelkezé éré. A ta., muk szobáját már ma yk'lelőtt a fe­lek rendelkezésére boc- áj tolták. — Adományok a jegyzőárvák leányinternátusa céljaira. Mol­nár Lajos Töiökkoppány 10, R István Sz'getvár 9, Pintér József Ne­­meskisfaTud részéről 10, Szenyér ré­széről 10, Kopiicvits József Potony 10 pengőt küldött a jegyzőárvák leányinternátusa javára. Somogyi hírlap archívum budapest. ' — Önként jelentkezett az ügyészségen egy vásári tolvaj. A. kaposvári kar. törvényszék nyo­mozó. éveiét adott ki 'Kornos János Vasán íofVaj el en, akit betöréssel gyanúsítanak.

Somogyi Hírlap Archívum Budapest

termelés' csökkenéshez még hozzá­járult az is, hogy a gazdák jelen ­tősebb mértékben fogtak hozzá, a sertééhjzlaiáshcz, m'nt drágító ok. Ugyanis sok gazda a tejet lefölözi, csak a tejfölt és tejszínt értékesíti, míg a visszamaradt söványtejet ser­­téshizíalásra haszná ja fel. Ennek tudható be, hogy amíg pf. 1933. decemberben 30 vágón vajat exportáltunk Angliába, addig 1934. — Nemzetvédelmi, nemzeti­ségű és kisebbségi szemináriu­mok alakulnak Kaposváron. A Bulcsu BT legutóbbi táborozd sán nemzetvédelmi, nemzetiségi és ki­sebbségi kérdésekkel foglalkozó sze­mináriumokat alakított Kaposváron. A nemzetvédelmi szeminárium tag­jai: Király József állomásfőnök, Al­­torjay Elemér r. -felügyelő, Rotten­­steiner Richárd, Takács Gyula, Si­mon Vendel tanárok, Németh Kál­mán és Szabó János tisztviselők. Somogyi hírlap archívum mókatár. A nemzetiségi és kisebbségi szeminá­rium tagjai: Tamás József népmüv. titkár, Szőllősy Ferenc főszerkesztő, vitéz Magyar Károly tűzoltóparancs­nok, Bács László tanár, vitéz Böhö­­nyey János közüzemi főkönyvelő, főszámvevő-helyettes, Bocsák Géza és Czanyó Sándor tisztviselők.

1881-ben a Pesti Hírlapból – az azt kiadó Légrády testvérekkel való összezördülés után – kivált a szerkesztőség egy része, és Csukássi József vezetésével ők alapították meg a Budapesti Hírlapot (a második újságot ezen a néven), amely 1938-ig jelent meg, mint konzervatív sajtóorgánum. Legjelentősebb főszerkesztője Rákosi Jenő (író, lapalapító, színigazgató) volt, aki 1881-től 1925-ig irányította a lapot. Somogyi Ujsag, 1935. február (17. évfolyam, 27-49. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. Szerkesztő volt még: Bókay János, Csajthay Ferenc, Csukássi József, Nadányi Emil, Ottlik György, Pogány Béla. Kitűnő külső munkatársakat is foglalkoztattak, többek között Degré Alajost, Frankenburg Adolfot, Tolnai Lajost, Kazár Emilt és Vajda Viktort, akik szórakoztató cikkeket, folytatásos regényeket írtak, mivel a Budapesti Hírlap indulásakor azt is ígérte, hogy szórakoztató, gyors és hiteles, eredeti újságot fognak csinálni. Büszkék lehettek arra is, hogy, mint a világlapoknak, nekik is külön tudósítóik voltak Bécsben, Párizsban, Belgrádban, Berlinben, Londonban, Konstantinápolyban, Rómában, alkalmanként még Dél-Amerikából is kaptak híreket.