A Barabás Miklós Céh (BMC) romániai magyar képzőművészeti egyesület. Nevét a Kovászna megyei Kézdimárkosfalván született Barabás Miklós festőről kapta. Székhely: Kolozsvár, fennállás: 1929 – 1944; újjá alakult 1994 -től. Barabás Miklós Céh A tagok egy csoportja Alapítva 1929 1994 Megszűnt 1944 Székhely Kolozsvár Tagság 300 A Barabás Miklós Céh weboldala Története (1929-1944) [ szerkesztés] Az egyesület eredetileg 1929-ben alakult meg, az Erdélyi Helikon című folyóirat szerzőinek védnökségével, valamint az úgynevezett marosvécsi "íróparlament" támogatásával. [1] Az alapításra Szolnay Sándor, Nagy Imre, Gallas Nándor, Mund Hugó és Jándi Dávid és Udvardy Ignác tettek javaslatot. [2] "A legjobbak és ifjúszelleműek" összefogása, akik "a 48-as évek nagy székely festője, Barabás Miklós neve alatt" ( Méliusz József) alakították meg egyesületüket. [3] Szolnay Sándor, aki voltaképpen az elgondolás értelmi szerzője és Kós Károllyal a kivitelezésnek legfőbb propagátora, egy hat évvel később, 1936. július 7-én Popp Aurélnak írott levelében vall a szervezés szubjektív és technikai körülményeiről: "Egy nagybányai nyáron többen dolgoztunk együtt, Nagy Imre, Gallasz, Jándi, én, Mund, s élénken elemeztünk minden festési módot, ami az akkori Nagybányát jellemezte, fiatalabbak voltunk, más iskolába jártunk, mint ők, mások voltak az ideáljaink stb.
Állami elővásárlás jogával élve október 6-án, aukción vásárolta meg Barabás Miklós Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című festményét a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája. A műtárgyat ünnepélyes keretek között helyezték el a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A képen a modell kiléte azonban nem is olyan egyértelmű. A feltételezések szerint a gyászruhát viselő fiatalasszonyt ábrázoló egészalakos festmény a grófné korai halála után négy évvel, 1877-ben készült. Férje, gróf Nádasdy Ferenc azzal állított emléket feleségének, hogy úgy rendezte be a nádasdladányi kastélyukat, mintha elhunyt hitvese még élne. A festmény jobb alsó sarkában ugyan a keletkezés dátuma és Barabás Miklós aláírása is szerepel, de a modell kiléte nem egyértelmű. Sötétben tapogatózva Zichy Ilonát érdemes közelebbről is szemügyre venni Forrás: MTI/Reprodukció Zichy Ilonát a Magyar Nemzeti Múzeum egyik arcképe alapján azonosították, Rum Attila művészettörténész azonban hiába lapozta fel Barabás Miklós 1944-ben megjelent önéletírását.
A "nemzet szempontjából fontos", kiemelkedő értéket képviselő műtárgyak begyűjtését végző biztosság tevékenysége nyomán 1949. december 14-én a békéscsabai múzeumba érkezett hét festmény és három grafika adta kollekció ma is a gyűjtemény megbecsült műegyüttesének számít. E műtárgyak közé tartozik Barabás Miklós id. gróf Almássy Kálmánt ábrázoló 1872-ben festett és a gróf Almássy Ignácnéról készült, 1874-ben született képmása. A harmadik képről, az ismeretlen modellt ábrázoló Férfiarckép ről azonban szinte semmit sem tudunk. Nem áll rendelkezésünkre pontos információ múzeumba kerülésének módjáról, körülményeiről, idejéről sem. De most megvan a lehetőség arra, hogy fény derüljön a titokra. A Nemzeti Portrétár Alapítvány ugyanis monografikus igénnyel feldolgozott Barabás Miklós album megjelentetésére készül. Kutatásaik talán kulcsot adnak a békéscsabai múzeum Képzőművészeti gyűjteménye egyik legértékesebb alkotásának rejtélyéhez is. Értesíteni fogjuk Önöket. Gyarmati Gabriella művészettörténész
Barabás Miklós: A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei (dedikált példány) (Magyar Helikon-Corvina, 1977) - Kiadó: Magyar Helikon-Corvina Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1977 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 88 oldal Sorozatcím: A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 27 cm x 20 cm ISBN: 963-13-0031-5 Megjegyzés: Az egyik szerkesztő, Rózsa György által dedikált példány. A kötetet 55 színes kép és az egyes művek részletes leírása teszi teljessé. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A Magyar nemzeti Múzeum országos jelentőségű régészeti és iparművészeti gyűjteménye mellett egy képzőművészeti gyűjteményt is őriz falai között, a Történelmi Képcsarnokot. Mint a név is mutatja, a magyar múltat felidéző, történeti érdekességű képek láthatók itt, fontos személyek portréi, nevezetes események ábrázolásai. A festmények, rajzok, metszetek, litográfiák, fényképek valóságos kincsesbányát jelentenek a nemzeti múlt iránt érdeklődőknek.
Összetevők > • Állati eredetű összetevők > SERTÉSZSÍR A sertés- vagy disznózsír a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsiradék, ami nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, ezért szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Könnyen kenhető, színe hófehér vagy sárgás árnyalatú. A magyar konyha hagyományos ételei készülnek vele. Főként élelmezésre használják a világ számos országában, Magyarország mellett többek között Németországban, Kínában, az USA-ban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is. Kellemes aromája és állományjavító tulajdonsága miatt gyakori az élelmiszeripari felhasználása éttermekben és sütőipari termékekben is. Magas füstpontja miatt igen alkalmas a bő zsiradékban sütésre, mert nem ég meg könnyen. Disznózsír – Wikipédia. A sertészsírt a vegyiipar is nagy mennyiségben használja fel szappanok gyártására. A népi gyógyászatban is alkalmazzák pakolás formájában a mellkasra kenve, köhögés csillapítására, mégpedig eredményesen. Alkalmazásával a hörgőkből könnyen távozik a váladék.
E gyógymód előnye, hogy természetes és kisgyermekeknél is alkalmazható eljárás, mivel a zsír nem okoz allergiát. A sertészsír a hagyományos gyógynövénykrémek készítésénél is fontos összetevő, mivel könnyen és nagyon jól felszívódik, így a növényi hatóanyagokat is hatékonyan képes eljuttatni a bőr mélyebb rétegeibe. (A sertészsír a szappanok állagát keményíti, gyengéden habzó, majdnem teljesen fehér szappant eredményez, de önmagában használva a szappant zsírszagúvá teszi. ) INCI: Adeps Suillus (Lard)
Van, aki hozzátesz gyümölcs-, vagy feketeteát is. Aki borzad a fenti italkülönlegességektől, az választhatja az inhalálást. A hagymateát ez esetben nem kell ízesíteni, hanem egy lepedővel a fejünkön fölé hajolni és belélegezni a hasznos illóolajokkal teli meleg gőzt. A hagyma és a fokhagyma erős antibakteriális hatású A hagyma egyébként más egészségügyi problémákra is jó. A héjában található kvercetin nevű anyag (ami a fokhagymában is megtalálható) természetes antihisztamin (a hisztaminről bővebben itt olvashat), ezért nagyon hasznos az asztmásoknak, allergiásoknak. Sokan vannak, akiknek gyomrát irritálja a nyers hagyma agresszív íze, pedig áldásos hatással van az emésztésre és puffadás ellen is jó. Ők legjobb, ha megfőzve, levesben, vagy sütve fogyasztják. A levesbe kerülő hagymát megmosva, egyben, de héjával együtt érdemes megfőzni, mert a kvercitin a héjban található. Egy általánosan használható köhögéscsillapító gyógyteakeverék receptje Kész teakeverékeket lehet kapni a gyógyszertárakban, és a drogériákban is, de aki maga szeretne kevergetni, az bioboltokban megvásárolhatja a szükséges gyógynövényeket.