Azok a történések viszont nagyon pontosan feltártak a kötetben, hogy Erdős hogyan mérte el magát, amikor a nyilvánosságban nekiment az általa fasisztoid jelenségnek tartott, az újhullámból béna szóviccel általa szennyhullámosnak mondott zenekaroknak, valamint az azoknak szerinte segítséget nyújtó újságíróknak, különösen Sebők Jánosnak, továbbá a KISZ-nek, ennek okán pedig voltaképpen magának a Pártnak. Nem szokták a CPg hatásai között emlegetni, de az én olvasatomban az "Erdős Péter, kurva anyád" sorral ténylegesen a zenekar buktatta meg Erdőst, ami a legnagyobb trúváj. Gyulai Hírlap - Takács Tibor: Botrányt akarunk!. Még ha álmukban sem gondolták volna, hogy ennek a sornak úgy lesz majd hatása, hogy Erdős annyira felhúzza rajta magát, hogy végül ‒ fékeveszett társadalomjobbító küldetéstudattól hajtva ‒ önként és dalolva csinálja ki saját magát. A szerző az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, ennek megfelelően a kötet nem könnyű olvasmány, én mégis a hatása alá kerültem, teljesen átjön a nyomozói elhivatottság a döglött akták leporolása közben.
Takács maga is mentegetőzik, hogy kizárólag az írott forrásokat kutatta, pedig egészen biztosan nagyobb szerepe lehetett a tévé és a rádió híradásainak, magazinműsorainak a CPg-ről terjedő téves és évtizedek óta kiirthatatlan információk terjedésében. A jelenség túlmutat a könyv kutatási kérdésein, és azt a kérdést veti fel: mennyire lesz majd kutatható a közelmúltunk, sőt jelenünk a megváltozott médiafogyasztási szokások közepette, amikor a nyomtatott információ jelentősége meredeken csökken, eközben honlapok, streamelt tévéműsorok tűnnek el a netről. Dokumentálatlanná válhat jelenünk és jövőnk. Takács Tibor: Botrányt akarunk!, Jaffa, Budapest, 2021. Szerző: Bálint Csaba Nyitókép: Fortepan / Urbán Tamás A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
Az eltörölni Frankot azonban – hiába játszódik a nyolcvanas évek Budapestjén és egy erre a korszakra és erre a helyre jellemző közegben – nem a magyar nyolcvanas évekről, a korszak Budapestjéről vagy a punkról beszél, hanem kortól és helyszíntől függetlenül univerzálisan mutatja be a diktatúra természetét. Mindezt egy lázadó fiatal és a diktatúra viszonyán, valamint a politikai pszichiátria intétményének bemutatásán keresztül teszi; aki tehát konkrétan a magyar nyolcvanas évek fílingjének megidézését várja a filmtől, az csalódni fog, ahogy az is, aki több rock'n'rollra és kevesebb diliházra számít. Nemes Jeles László és Tarr Béla üdvözletét küldi A diktatúra természetének univerzális bemutatása pedig nem adja könnyen magát. A film látványvilága bitang erős – a többségében szocialista modernista épületek alkotta helyszínek csak még inkább elidegenítenek attól, hogy a történetet konkrét helyszínhez és korszakhoz kössük –, a főhős, Fuchs Benjámin – aki nem is színész, hanem a magyar trap szcéna figyelemre méltó fiatal tehetsége – elképesztően szuggesztív Frank Róbert szerepében.
De a fokföldi ibolyák és hasonló strukturált levelű zöldek még jobbak a szálló részecskék "befogásában". Óvakodjunk azonban az olyan szobanövényektől, melyek spórát vagy pollent szórhatnak. Boldogabbak leszünk tőlük A növények nem csak a környezetünket dobják fel, de a hangulatunkat is javítják. Kimutatták, azok az alkalmazottak, akik szobanövényekkel teli irodában dolgoznak, hajlamosabbak jobban érezni magukat munka közben, kevesebbet aggódnak és ritkábban mennek betegszabadságra. Érdemes kipróbálni, hogy mit tesz a hangulatunkkal, ha szobánkban egy csokor virág virít, vagy például beszerzünk egy csüngő szégyenlősvirágot (Aeschynanthus radicans), mely pompás pirosas virágaival üde színfoltja lehet bármely helyiségnek. Növelik a páratartalmat A csüngő csokrosinda vagy más néven zöldike (Chlorophytum comosum) az egyik legnépszerűbb szobanövény Magyarországon. Apró levelű bazsalikom gondozasa. Azt azonban már kevesen tudják, hogy jelentősen képes megnövelni a szoba páratartalmát. Ez télen a fűtés, nyáron a légkondicionálás miatt is fontos lehet, mivel ilyenkor a szoba levegője jóval szárazabb lehet.
Egyes fajok, mint például a gerberák vagy százszorszépek azonban még naplemente után is adnak le oxigént. Érdemes ezekből a növényekből a hálószobába is tenni, az oxigéndúsabb levegő ugyanis hozzájárulhat a nyugodtabb alváshoz. Görög vagy zöld bazsalikom? Melyiket, mire használjuk? - Gyógynövények - Konyhakert. Stresszoldó hatás Ha napról napra érezzük a hétköznapok ránk nehezedő súlyát, érdemes beszereznünk például egy kúszó filodendront (Philodendron scandens) vagy egy anyósnyelvet (Sansevierias trifasciata), melyek segíthetnek relaxálni. Több tanulmány is kimutatta, melyben az emberek vérnyomását, pulzusát és stresszhormon-szintjét (kortizol) mérték nehéz feladatok elvégzése közben, hogy azoknál jóval alacsonyabb minden érték, akik növények közt dolgoznak. Élesebb fókusz Hisszük vagy sem, de a növények az agyi teljesítményünkre is igen pozitív hatással vannak. Segíthetnek, hogy jobban teljesítsünk a teszteken, megkönnyítik a koncentrációt, javíthatják a memóriát. Egy kísérlettel például bizonyították, hogy azok a diákok, akiknek a tantermében három cserép szobanövény volt, jobban teljesítettek a matek, a helyesírás, a szövegértés és a természettudományi teszteken, mint a zöldek nélküli osztálytermekben vizsgázó gyerekek.
Májustól egészen szeptemberig tart a ritkító, úgynevezett zöldmetszés ideje, amely a gyümölcsfák zöld, leveles állapotában történik, és az a célja, hogy koronájuk minél szellősebb, napsütöttebb legyen, ezáltal a gyümölcsök gyorsabban és szabályosabban fejlődhetnek. 4. A kerti tó Algásodás, szervesanyag-csökkentés, esztétika – sok oka van annak, miért fontos elég figyelmet szentelni a kerti tó vagy dísztó tavaszi karbantartásának (ezzel egyébként érdemes már akkor foglalkozni, amikor a tó átlaghőmérséklete 10 fok fölé emelkedik). El kell távolítani a mederből az iszapot, a lehullott faleveleket, valamint a vízparton lévő növények elszáradt részeit is. Ellenőrizzük le a technikai berendezéseket, hogy nincs-e sérülés rajtuk, illetve kell-e alkatrészt cserélni. Gyakran felmerülő, fontos kérdés, hogy le kell-e cserélni a vizet. Amennyiben minden vízérték megfelelő és kellő mennyiségű csapadék hullott a közelmúltban, akkor nem szükséges, de részleges vízcserével frissíthetünk a tó vizén. Figyeld meg a nap járását és neked is parádésan szép erkélyed lehet | LikeNews. A teljes vízcsere komoly stresszel jár a tóban lévő élőlények számára.
Sok mindent lehet tudni a salátáról. A 4500 éves falfestményeken ábrázolt salátafélékből arra következtethetünk, hogy kertészeti termesztésük az ókori Egyiptomig nyúlik vissza. Hérodotosz, feljegyzései szerint, a perzsák asztalán, i. e. 550-ben látott először salátát. Megemlíti nyugtató hatását. Arisztotelész és Galenusz, az ókori Rómában közkedvelt csemegeként említi. Augusztus császárt súlyos betegségéből a saláta gyógyította ki. Oltárt is emeltetett a salátának, gyógyhatásának dicsőítésére. A későbbiekben feljegyzik még, a saláta levelei úgy helyezkednek el, hogy levéllemezeit csak a felkelő és a lenyugvó nap sugarai érik. Apró level bazsalikom . Az erősebb fényű sugarak csak a levelek felső élét érintik, mivel ezek Észak-Dél irányban állnak. Iránytű-, "kompasz-" növénynek is nevezik ezért a salátát. Tejnedvének tulajdonítják emésztésserkentő, altató, nyugtató, fájdalomcsillapító hatását. Szemölcsirtásra is használták. Valószínű, hogy nem a galambbegysalátáról ( Valerianella locusta var. capitata), más néven madársalátáról szólnak a dicsőítő feljegyzések.