Ha önmagunk mesterségének, felsőfokú szaktudásának vagy diplomájának értékesítéséről van szó, az Internetes álláshirdetés-bányászat és a számszerűen több elküldött CV vagy resumé a sikeres találatok esélyét megsokszorozhatja. A kapcsolatépítő folyamatok, networking Azt igazolja a világháló: minél többen ismernek, ha csak magánlevelezés szintjén is, - pláne, ha egyéb csatornáink is vannak - és tudnak szakmai kínálatunkról, annál többen vevők lehetnek rá(nk). Ezért érdemes ma már nem csak egyetlen dokumentumot tartani erre a célra, de minél több olyan adatbázisban ott lennünk, ahol az álláskereséshez szükséges infók hozzáférhetővé válnak azok számára, akik bennünket keresnek. Diplomás pozíciók esetében ma már szinte kötelező a Linkedinen jelen lenni, sőt szakmai publikációkat is érdemes kitenni, az esély növelése érdekében. Ha pedig munkát keresünk, jó, ha készítünk egy oldalt, ami zárt elérésű, de akinek szüksége van az adatainkra, az bepillantást nyerhet. Közeleg a szőlő szaporítóanyag-előállítással kapcsolatos bejelentőlapok leadási határideje. A célirányos önéletrajz-küldés Fontos szabály, hogy mindig tudjuk, hogy mely cégnek illetve mely vezetőnek küldjük a levelet, de legalább azt, hogy a HR osztály, vagy a főnök titkárnője gyűjti az anyagokat.
Szinte minden papírterméket megtalálsz újrahasznosított papírból készült változatban is: nyomtatópapír, füzetek, mappák, borítékok, rajzlapok, csomagolóanyagok, kartonok, papírzsebkendő, WC-papír, kéztörlő, és még számos más papír alapú termék. Hányszor lehet egy papírt újrahasznosítani? A papír azon anyagok közé tartozik, mely újrahasznosítható, és meg is éri újrahasznosítani, azonban ezt nem lehet számtalanszor elvégezni, mint az üveg vagy a fémek esetén. Körülbelül 5-7 alkalommal lehet egy papírt újrahasznosítani. Március 1. az újrapapír napja 2006 óta, a Humusz Szövetség kezdeményezésére, március 1. az újrapapír napja. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, hogy a papír szelektív gyűjtése fontos feladatunk, valamint a gyűjtés mellett vásárláskor válasszuk az újrapapírból készült termékeket. Címlap. Az újrahasznosított papír előállításához kevesebb energia és víz szükséges, mintha ugyanezt a papírt fából állítanák elő. Továbbá csökken a fakivágás, és a szemétlerakóba kerülő szemét mennyisége is.
Fő szabály az egyszerűség A megszokott formátumok könnyen áttekinthetők, olvashatók, kezelhetők. A címzett külön kérésére küldhető fénykép (jpg formátumban), bizonyítványmásolat vagy bármilyen referencia (pl. pdf-ben), azonban az egyes fájlok mérete ne legyen 1 MB feletti, igyekezzünk ne túl nagy leveleket küldeni. (Ma már a bizonyítványokat nem is nagyon kérik előre, a GDPR miatt ugyanis azok iktatás túl bonyolulttá tenné a rendszert. ) A postaládába érkezett anyagok elektronikusan küldve relatíve még hamarabb szemétbe kerülhetnek, ezért itt is érdemes a címzett fejével gondolkozni. Például ez fut át az agyán: Kicsoda, honnan és miért küldte? Micsoda, több mint egy megabájt?!? Lehet, hogy vírusos? Egyáltalán kicsomagoljam?! Mivel kereskedik a küldő? Csak betöltendő az álláshely, vagy jelentősen gyarapíthatja az új munkatárs a profitot? Ki illetékes a pozícióról dönteni? Az e-mail címünk legyen komoly, akkor is ha esetleg ingyenes levelezőrendszert használunk. Biztonsági okokból nem célszerű a jelenlegi munkahelyről vagy ismerősünk hivatali gépéről elküldeni.
Amikor pénzügyileg nehéz helyzetben vagyunk, ilyesmire nagy vállalást pénzt adni, de sokkal olcsóbb, mint további hónapokat munka nélkül tölteni, vagy csak elvállalni valamit, ami éppen adódik. Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Az utóbbi harminc év egyik legnagyobb kulturális vállalkozása a Magyar Művészeti Akadémia "lexikonprogramja". Ennek második lépcsőfoka, hogy az irodalmi lexikont követve, több évnyi munka után jelent meg az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – szintén lexikon formában. A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire. A kötet bemutatóját 2021. október 21-én tartották az MMA székházában. A filmes lexikont prof. dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára; dr. habil. Kocsis Miklós, az MMA-MMKI igazgatója; dr. Gelencsér Gábor filmtörténész, a lexikon szerkesztőbizottságának társvezetője; dr. Kollarik Tamás producer, filmes szakember, valamint Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, az MMA Kiadó ügyvezetője mutatták be a Pesti Vigadóban.
A szócikkeket 15 szócikkíró tudományos igényességgel készítette el, de olvasmányos formában, ezért a témával egyetemi szinten foglalkozók és a szakma képviselői mellett fontos és hiánypótló olvasmány lehet a laikus érdeklődők számára is. A filmlexikon célja a sokszínű magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése. A Magyar Művészeti Akadémia, az MMA Kiadó, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) tisztelettel meghívja Önt és barátait a Magyar filmek 1896-2021 című filmlexikon bemutatójára. A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében bemutatja: Prof. Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, dr. habil. Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója, Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója, dr. Gelencsér Gábor filmtörténész, a lexikon szerkesztőbizottságának vezetője, dr. Kollarik Tamás producer, filmes szakember Moderátor: Pécsi Györgyi, az MMA levelező tagja, az MMA Kiadó ügyvezetője A rendezvény ingyenes, de oltási igazolvánnyal látogatható.
A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismerteti a Magyar filmek 1896-2021 című lexikon, amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában jelent meg. "Alkotóközpontú szemlélet, illetve az időrendiség elve jellemzi a kötetet, amely egyszerre hagyományőrző és modern. Célunk, hogy az MMA lexikonok sorozattal valamennyi művészeti ágról olyan köteteket adjunk közre, amelyeknek a jövőre nézve valamiféle kánonformáló ereje lehet" - mondta Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára a könyv csütörtöki bemutatóján a Pesti Vigadóban. Mint hozzátette, az irodalmi lexikon után olyan filmes kötetet szerettek volna összeállítani, amely laikusnak, egyetemi hallgatónak és oktatónak vagy egy szakcikk írójának egyaránt használható. A filmlexikon szerkesztése 2019-ben indult, az első eredmények tavaly online váltak elérhetővé. A 770 oldalas kötet 516 szócikket tartalmaz és 269 rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötetben hangsúlyosan jelenik meg az 1945 előtti korszak.
Ez a szerkesztési elv újfajta metszetét nyújtja a magyar film történetének. A lexikonok általában alkotóközpontúak, a különféle filmkalauzok pedig egy-egy filmtípusra (legtöbbször a játékfilmekére) korlátozzák figyelmüket. A kézikönyv végén található név- és címmutató természetesen ezt a hagyományosabb olvasási módot is lehetővé teszi, de a folyamatos (bele)olvasással a magyar film történetének egyfajta "szinoptikus" íve rajzolódik ki az olvasó előtt, ahogy egymás mellé kerülnek az egyazon évben készült különféle típusú és műfajú filmek. A filmtörténet mozgásának, irányainak átláthatósága érdekében nem csupán esztétikai szempontból értékes művek kerültek be a lexikonba, de néhol a korukat jól reprezentáló, ámde kevéssé színvonalasak is. Egy lexikon összeállítása a kánonalkotás nyomasztó felelősségét rakja a szerkesztők vállára: mi kerüljön be, mi maradjon ki, hiszen az 516 szócikk nem fedi le a teljes magyar filmtörténetet (csak egész estés játékfilmből készült a kezdetektől napjainkig nagyságrendileg 1500, amiből 314 került feldolgozásra).