Belépés címtáras azonosítással vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió A fizika kultúrtörténete A tantárgy angol neve: Cultural History of Physics Adatlap utolsó módosítása: 2020. március 31. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki szak Mérnök informatikus szak Szabadon választható tantárgy Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév VIHIJV58 2/0/0/v 2 3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Bacsárdi László, 4. A tantárgy előadója Név: Beosztás: Tanszék, Int. : dr. Vásárlás: A fizika kulturtörténete (ISBN: 9789630591171). Csurgay Árpádné Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Első két félévi Fizika, Matematika 6. Előtanulmányi rend Kötelező: NEM ( TárgyTeljesítve(" BMEVIHI9358 ")) A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk. A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók. Ajánlott: Tematikaütközés miatt a tárgyat csak azok vehetik fel, akik korábban nem hallgatták a következő tárgyakat: BMEVIHI9358 A fizika kultúrtörténete 7.
8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 4. 9 Maxwell: az elektromágneses tér 4. 10 Az elektromágneses fényelmélet 4. 11 Lorentz elektronelmélete 4. 5 Hő és energia 4. 1 A hőmérő 4. 2 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 4. 3 És mégis mozgás a hő: Rumford 4. 4 Fourier elmélete a hővezetésről 4. 5 A caloricum és állapotegyenlet 4. 6 A Carnot-ciklus 4. 7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 4. 8. Az energiamegmaradás tétele 4. 9 A kinetikus gázelmélet 4. A fizika kultúrtörténete 1. 10 A termodinamika második főtétele 4. 11 Entrópia és valószínűség 4. 6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 4. 1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 4. 2 Az elektron: J. J. Thomson 4. 3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 4. 4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 4. 5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 4. 6 Búcsú a XIX. századtól Ötödik rész A XX. század fizikája 5. 1 "Felhők a XIX. századi fizika egén" 5. 1 Befejezés vagy kiindulás 5. 2 Mach és Ostwald 5. 2 A relativitáselmélet 5.
Azok az ábrák is különösen tetszettek, ahol a különböző kor nagyjai, legyenek azok az tudomány, irodalom, zenevilág, művészet, filozófia terén, egyszerre voltak feltüntetve – így egy ránézésre lehetett látni kik éltek ugyanabban a korban. Számomra ez a könyv egyszerre volt olyan, mint egy illusztációkkal és példákkal teli tankönyv, fizikatörténeti olvasókönyv, foglalkoztató fúzet, enciklopédia, információ gazdasága és tartalma miatt egy olyan könyv, melyet a könyvtárból ki se lehet hozni, csak átlapozni szabad. Művelődéstörténet legszebb példája. A fizika kultúrtörténete pdf. Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mint gyerekként belemerülni a játékba. Az a tudáshalmaz, amit az emberiség már évezredek óta összegyűjtött, ezt a (nem csak) tudománytörténetet elénk tárja a szerző, amiért én őt is a nagyok közé sorolom – a tudása és annak széles körökben az ismeretterjesztése miatt. Ez a könyv a tudás kincsestára!
1 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 5. 2 Beillesztési kísérletek 5. 3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 5. 4 Távolság- és időmérés 5. 5 A tömeg-energia-ekvivalencia 5. 6 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 5. 7 Einstein a téridőről 5. 8 Newton, Einstein és a gravitáció 5. 3 A kvantumelmélet 5. 1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 5. 2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 5. 3 Az energiakvantum megjelenik 5. 4 Einstein: a fény is kvantált 5. 5 Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete 5. 6 A sugárzási formula statisztikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 5. 7 A mátrixmechanika: Heisenberg 5. 8 Einstein és Heisenberg 5. 9 A hullámmechanika: Schrödinger 5. A fizika kultúrtörténete · Simonyi Károly · Könyv · Moly. 10 Heisenberg: a koppenhágai értelmezés 5. 11 Operátorok. Kvantum-elektrodinamika 5. 12 A kauzalitás problémája 5. 13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 5. 14 Munkaeszköz és filozófia 5. 15 Mi maradt a klasszikus fizikából? 5. 4 Magszerkezet.
Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges. SSL tanúsítvány © 2001 - 2022, Libri-Bookline Zrt. Minden jog fenntartva.
Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja. A megújult könyvben használt színek az 1978-as első kiadás tipográfiáját idézik, míg az eddigi változatok külső megjelenését felváltó díszesebb, bordó borító az immár teljes tartalmat ünnepli és a szerző halálának tizedik évfordulója előtt tiszteleg. Marslakók a Millenárison – Világraszóló magyarokról – kultúra.hu. Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Forrás helye: Szövegrész: "Interaktív, érdekes és könnyen befogadható. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Eötvös 100 centenáriumi év alkalmából nyílt, Eötvös Loránd életét és munkásságát bemutató kiállításán jártunk.,, A gondolkodásban önállóságot csak az olyan tanár tanítása adhat, aki maga önállóan gondolkodik, s éppen ez az önállóság az, ami a legszükségesebb a tudósnak, mint a gyakorlat emberének. " – mondta rektori székfoglaló beszédében Eötvös Loránd. A 2019-es év a nagy tudós halálának 100. évfordulója alkalmából lett Eötvös-emlékév. BOON - A magyar feltalálók napja. Eötvös Lorándot a legtöbben fizikusként ismerik, azonban a természettudományban való jártassága mellett politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó, 1889 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és 1894–1895 között Magyarország kultuszminisztere is volt, továbbá ő alapította a Matematikai és Fizikai Társulatot. Egyetemünk névadójának változatos szakmai életútját kiválóan dokumentálja és bemutatja az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága című kiállítása.
A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert. Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést. Eötvös érdeklődése 1880 körül fordult a gravitáció felé. Newton törvénye szerint az, hogy a testnek tömege van, az abban nyilvánul meg, hogy mozgási állapotának megváltoztatásához erőre van szükség. Címerhatározó/Pesti egyetem címere – Wikikönyvek. Ez az erő pedig arányos a test tömegével, tehetetlenségével. S mindemellett a test tömege folytán gravitációs erővel bír, mely erő Newton szerint arányos a tömeggel, de független annak anyagi minőségétől. Nos, Eötvös Loránd ingája segítségével igazolta azt, hogy a gravitációs erő milyen pontossággal független a tömeg anyagi minőségétől. Az 1891-ben elkészült Eötvös-inga az addigi mérési pontosságot csaknem háromszorosára emelte. A feltalálóról elnevezett eszközt torziós ingának is nevezik. A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ezen igazolása az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve, s a magyar kísérleti fizika egyik csúcsteljesítménye.
A magyarországi telefonszolgálat szervezését és igazgatását öccsére bízta. 10. Neumann János – számítógép Igen fontos eredményekkel járult hozzá a logika, a meteorológia, a kvantummechanika és a számítástechnika tudományterületekhez, játékelmélete pedig jelentős hatást gyakorolt a közgazdaság elméletére. Nálunk talán a digitális számítógép kifejlesztése terén szerzett érdemeit tartják számon a legtöbben. Tőle származik az az elv, hogy a számítógépben nem csak az adatokat lehet/kell tárolni, hanem a műveleti utasításokat is. Az ilyen (úgynevezett Neumann-elvű gépek) leírását 1945-ben adta közre, ennek nyomán az első, a mai számítógépek minden jellemzőjével rendelkező computert 1952-ben készítették. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága | Egyetemi Könyvtári Szolgálat. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után az egész egyetem az állam kezébe került, és 1777 őszén megkezdődött átköltöztetése – a különböző találmányairól közismert Kempelen Farkas kamarai tanácsos irányítása alatt –a budai várban lévő királyi palotába, ahol új tanszékekkel (jogi, bölcseleti, szabad művészetek fakultásai) és felszereléssel gyarapodott. Az ünnepélyes megnyitóra 1780. június 25-én, Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján került sor. Az alapítólevél (Diploma Inaugurale), amelynek gerincét arany fémszálak tartják, bemutatja az egyetem történetét, meghatározza és kibővíti kiváltságait, és felsorolja értékes gyűjteményeit. Díszes borítóján Pázmány Péter monogramja, az egyetem, az egyetemi tanács és a karok címerei láthatóak, valamint Pythagoras megfestett alakja, amint egy képzeletbeli könyvtárban a különböző tudományokat jelképező tárgyakkal körülvéve jegyzeteket készít. Az oklevélhez tartozik egy fémtokkal ellátott függőpecsét is. Az irat érdekessége, hogy ez az utolsó dokumentum, amelyet Mária Terézia halála előtt aláírt.
Ezt a pontosságot később még fokozni is tudta két tanítványa – Pekár Dezső és Fekete Jenő – segítségével, és így egy göttingeni pályázat nyertesei lettek – 1/200 000 000-os mérési pontosságot produkálva! Néhány év múlva kiderült, hogy a mérés nemcsak a klasszikus fizikában fontos, hanem a modern fizika egyik sarkalatos elmélete, az általános relativitáselmélet szempontjából is. A tudománytörténetben ellentmondásos adatok találhatók arra nézve, vajon Einstein ismerte-e a mérést híres elmélete megalkotása előtt. A kérdés máig is eldöntetlen. Bizonyos viszont, hogy az Eötvös-Pekár-Fekete-féle mérési módszert a nyolcvanas években magfizikai kutatások során amerikai tudósok is alkalmazták. Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Palló Gábor], Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)