A Gödöllői Arborétum egyedülállónak számít Magyarországon, ugyanis ez az ország egyetlen olyan erdészeti gyűjteménye, ahol nem önmagukban álló fafajokat tekinthetünk meg, hanem természetes környezetükben, erdőszerűen ismerkedhetünk meg a különböző fafajokkal. Az arborétum területe A Gödöllői Erdészeti Arborétum mintegy 350 hektárnyi területen helyezkedik el, azonban ebből 130 hektárnyi terület az, amely látogatható is a nagy közönség számára, ami valljuk be így sem kis terület. Ennek a területnek nagyjából 10-15%-a parkosítva lett, így nem csak a sűrű fák között kell elképzelni a sétánkat, hanem lehetőségünk van megpihenni a napfényes, parkos területeken is. A terület egyébként ősarborétumnak számít, ami a pandémiás időszakban igencsak felkapott lett, ugyanis az emberek szívesen töltötték a természetben az idejüket, mint a négy fal közé zárva. Gödöllői erdészeti arboretum. Tartsuk meg jó szokásunkat és látogassunk el az arborétumba akár hétköznap, amikor kevesebben vannak, akár hétvégén. Kirándulás a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Az erdészeti arborétumot felfedezhetjük mi magunk is, de akik biztosra mennének több útvonalat is választhatnak a park megismerésére.
Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Gödöllői erdészeti arboretum de balaine. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.
Van egy sárga, egy zöld és egy piros útvonal, amelyek mentén elindulhatunk és megismerkedhetünk az erdő lakóival a kihelyezett ismertetők alapján. A területen 154 erdőtípust különböztethetünk meg, amit az 1960-ban elvégzett telepítési programnak köszönhetünk, amit az Erdészeti Tudományos Intézet végzett el. Nem mellesleg 1975 óta az arborétum kezelőivé is váltak. Többek között vizsgálták a fafajok nemesítésének értékét, víz- és szervesanyagforgalmukat, a termőhelyi tényezők növekedésére gyakorolt hatásukat és gyökérfeltárásokat végeztek annak érdekében, hogy az erdő a maga természetes módján ragyoghasson. Nekik hála 147 fenyővel és 875 lombos fával és cserjevel, például kocsányos tölgyek, akácok gyarapítja az erdő lakóinak számát. Az erdő különlegességeinek számítanak az 50-100 év körüli duglászfenyők, jegenyefenyők és tűnyalábosfenyők, de szép számban vannak jelen atlaszcédrusok, álciprusok és mamutfenyők is. Az arborétum 1989 óta látogatható a nagyközönség számára, az arborétum kezelői a mai napig végzik itt kutatómunkájukat.
Hamarosan légvezeték nyiladékát keresztezzük, ami sajátos panorámát ad: a tartóoszlopok mögött a dombság lankáit és a Budai-hegység vonulatait szemlélhetjük. Ez a kilátópont alkalmas arra is, hogy megfigyeljük a Juharoshoz hasonlóan kiemelkedő rögök nagy relatív magasságkülönbségét a szomszédos Duna völgyéhez képest. Eddigre az emelkedő nagyját legyűrtük, és a hosszan elnyúló tetőszinten járunk. A turistaút kiszélesedik, lapos terepen baktatva élvezzük a könnyű járást. A Juharos 308 méter magas hátáról a vegetáció miatt csak korlátozott kilátást kapunk nyugati irányba. Átlendülve a csúcson ereszkedésbe kezdünk, aminek aljában burkolt útra lépünk. A keskeny aszfaltcsík a Gödöllő-Valkó országútból ágazik ki, és az 1, 3 km-re lévő Erzsébet-pihenőnél álló vadászházhoz tart. A P ▲ jelzés itt véget ér; jobbra térve a K jelzésen vándorolunk tovább. Az elágazás környékén azonban érdemes kicsit elidőzni, sőt kitérőt is tenni. Egy árkot látunk az erdőaljon keleti irányba indulni, ami a Csörsz árka néven ismert ókori határvédelmi vonal maradványa.
Gödöllő vasútállomás (209 m) Koordináták: DD 47. 592641, 19. 358246 DMS 47°35'33. 5"N 19°21'29. 7"E UTM 34T 376572 5272331 w3w ///teázó. régbízik Itiner: A gödöllői HÉV végállomástól a P jelzésen a Máriabesnyő vasútállomásig túrázunk. A vasúti aluljáró előtt jobbra a P▲ jelekre váltunk, amit a Csörsz árkáig követünk. Jobbra a K jeleket követve folytatjuk, és az Arborétum megkerülése után az Isaszegi útnál érjük el a buszmegállót. A túráról részletesen: Az egyetemtől Máriabesnyőig A gödöllői vasútállomást - ami egyben a HÉV végállomása is - az aluljárón át hagyjuk el keleti irányba, és a P jelzéseket követve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem parkkal övezet főépülete előtt kezdünk bele túránkba. Váltakozva ösvényen és szilárd burkolaton lépdelünk a házak mellett és parkrészleteken át. Érintjük az egyetemi strandot, aztán a város legkisebb temetőjét, a premontreit. A trianoni határváltozások miatt a premontrei rend az 1920-as években Gödöllőn hozta létre új oktatási intézetét, ami több épületből állt.
Amióta az eszemet tudom, és oktatóként betéve ismerem a KRESZ szabályait mindig is egyféleképpen szólt a többsávos utakon történő közlekedés alapszabálya: TARTS JOBBRA! Egyébként maga a haladással kapcsolatos paragrafus határozza meg, hogy járművel az úton hol és hogyan kell közlekedni. Eszerint: Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. A mondat második felében olvasott meghatározás - lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni – magyarra fordítva azt jelenti, hogy alapvetően az úttest szélén, párhuzamos közlekedésre alkalmas úton pedig egyszerűen fogalmazva, a jobb szélső sávban kell haladni! Jobbra tartva KELL közlekedni, ami azt jelenti, hogy ez nem egy ajánlás, nem egy lehetőség, nem tetszőleges megoldás, hanem bizony ez egyértelmű kötelezettség. És mivel a gondolat nem úgy zárol, hogy "kivéve a párhuzamos közlekedést", ezért bizony a kötelezettség többsávos utakon is így van!
(5) Ha a forgalom sûrûsége folytán a forgalmi sávokban összefüggõ jármûoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõ bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni. (6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos a) jármûvel az úttest felezõvonalát - a balra bekanyarodás, illetõleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni; b) két jármûnek - az egy nyomon haladó jármû melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni; c) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt másik jármû mellett elhaladni. (7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszûnik, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik terelõvonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármû csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik addig a jobbra esõ forgalmi sávban haladt.
Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz - a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat. " (9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a jármûveknek, amelyek a jelzõtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak. (10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történõ bekanyarodást a) a besorolás rendjét jelzõ tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelõen kell végrehajtani, vagy b) a jobboldali szélsõ forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a jármûvezetõ a bekanyarodás helyét követõ elsõ kihajtási lehetõségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni. (11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni. (12) Ha a jármûveknek útkeresztezõdésben, útszûkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, - elõre sorolás céljából - motorkerékpárral, illetve segédmotoros kerékpárral az álló jármûvek mellett, vagy azok között, kerékpárral az úttest szélén, az álló jármûvek mellett jobbról szabad elõrehaladni, ha a) az elõrehaladáshoz elegendõ hely áll rendelkezésre, és b) az irányváltoztatási szándékot jelzõ jármûveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.