A forgatás nagy része a Rhode Island-i Bristolban és a Rhode Island-i Woonsocketben zajlott. A történetben azonban csak egyetlen utalás van erre: amikor az újságíró Teddy Barnes ( Rob Degnan) kijelenti, hogy a helyi napilapnak, a Woonsocket Call nak dolgozik. Emellett a stáb forgatott a Rhode Island-i Kingstonban található egyetemen, a University of Rhode Islanden, a Rhode Island-i Providence-ben található Columbus Theaterben és a Providence-t a Massachusetts állambeli Worcesterrel összekötő vasútvonalon is, ami még 1844-ben épült. 8. RÓLUNK. Ma már Woonsocket pályaudvarán is van egy turistamágnes Hacsi-szobor. Ez a Shibuya vasútállomáson látható bronzszobor pontos másolata, 2012. május 19-én leplezték le ünnepélyes keretek között. Azóta is kedvelt zarándokhelye minden film- és kutyabarát számára. 9. A készítők felhívták a nézők figyelmét arra, hogy bár az akiták cukik, ne akarjon mindenki ilyen kutyát otthonra. A kölyökkutyák például könnyen kifáradnak, és nagyon érzékenyek a hidegre (a forgatáson például szőrszínű kabát volt rajtuk néhány jelenetben).
A szobor ma kedvelt találkozási pont és turistalátványosság (Hacsikót pedig a japán Természettudományi Múzeumban állították ki a preparátorok a halála után, ahol ma is megtekinthető). 3. Japánban már 1987-ben filmre vitték Hacsikó történetét. A Hacsikó című alkotást maga Richard Gere is látta, és az ő ötlete volt, hogy mindenképpen készüljön belőle hollywoodi remake. A színész ugyanis a 2000-es évek végén pont egy olyan filmet akart forgatni, amit majd megnézhet akár a fiával, Homerrel együtt is, mert családbarát a témája. Hachikō bronzszobra a Shibuya vasútállomáson (forrás: Sankei/Getty Images) 4. A forgatáson nem egy, hanem három kutya játszotta Hacsit. Meghalt a férfi, aki sertésszív-átültetésen esett át. Név szerint Layla, Chico és Forrest. Chicót Mark Harden kutyakiképző fogadta örökbe a munka végeztével, Laylát pedig David Allsberry, aki szintén kiképzőként dolgozott az állatokkal a forgatáson. 5. Richard Gere kezdetben nagyon félt, hogy nem fog tudni jól kijönni az akitákkal. Egy New York Times -interjúban így emlékezett vissza a kutyákkal eltöltött forgatási napokra: Volt egy bizonyos mértékű aggodalom bennem.
Currently we offer 6 bachelor and 2 master programs entirely taught English, and nearly 10% of the total number of or students are international students arriving from all corners of the world. A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Cookie beállítások Rendben
A film végén egy ilyen kiírás is szerepelt, intelmül a leendő akita tulajdonosoknak: Bár sokan szeretnék családi kedvencként tartani, az akitákat csak elhivatott és tapasztalt kutyatartóknak ajánljuk. 10. Minden jó, ha a vége jó: Hacsi és a professzor végül újra találkozhattak. University of Dunaújváros – Innoskart Klaszter. Ueno professzor halálának 90. évfordulóján, 2015-ben a Tokiói Egyetem mezőgazdasági tanszéke egy új bronzszobrot állított fel az egyetem előtti kertben, amely a gazdájával ismét találkozó Hacsikót ábrázolja.
Míg a Floridai Egyetem Marx nevét hirdeti, az iskolák országszerte rombolják az amerikai személyiségeket, például George Washington t, Abraham Lincoln t és Paul Revere t.
Richard Gere 2009-es kutyás filmje egy olyan akitáról szólt, aki az 1930-as években valóban minden nap megvárta a vonattal ingázó gazdáját a vasútállomáson – még évekkel azután is, hogy a gazdi elhunyt. 1. A film igaz történeten alapul. Ebben a 2009-es drámában Richard Gere a vonattal ingázó Wilson professzort alakítja, aki egy nap gazdátlan kutyakölyköt talál a vasútállomáson. Megsajnálja, hazaviszi, és bár a felesége, Cate ( Joan Allen) nem örül neki, végül megengedi, hogy a Hacsinak elnevezett akita kutyus náluk maradjon. A professzor és kiskedvence között szoros barátság alakul ki. Amikor Hacsi már elég erős lesz ahhoz, hogy lyukat ásson a kerítés tövébe, minden nap elkíséri a professzort a vonathoz, este pedig kimegy elé az állomásra. Csakhogy a gazdi egy nap nem érkezik meg… Az igazi Hachikō Shibuya vasútállomásán (forrás: Pictures From History/Universal Images Group via Getty Images) A történet valóban majdnem ugyanígy játszódott le Japánban az 1920-as években. 1924-ben Hidesaburō Ueno, a Tokiói Egyetem mezőgazdasági tanszékének professzora fogadta be háziállatként Hacsikót, a gazdátlanul kóborló aranybarna akitát.
A kutya minden munkanap végén hálásan üdvözölte a professzort Tokió Shibuya nevű vasúti megállójában, egészen 1925 májusáig, amikor a professzor agyvérzést kapott és meghalt, így már soha nem tért vissza az állomásra. A következő 9 évben azonban a kutya minden nap várta professzor érkezését, és pontosan akkor jelent meg az állomáson, amikor a vonat befutott, egész addig, amíg 1934-ben (más források szerint 1935-ben) el nem pusztult. Hachikō bronzszobra a Shibuya vasútállomáson (forrás: Dukas/Universal Images Group via Getty Images) 2. Hacsikó a japánok büszkesége, szobrot is emeltek neki Shibuya vasútállomása előtt. A vasútállomáson várakozó akita története már '30-as években is mélyen megérintette a japán embereket, főleg miután egy terjedelmes cikk jelent meg róla az Asahi Shimbun hasábjain 1932. október 4-én. Ezután az emberek elkezdtek Hacsikónak finomságokkal kedveskedni, hogy egyen valamit, amíg a szeretett (bár ekkor sajnos már halott) gazdáját várja. A kutya idővel a nem mindennapi hűség jelképe lett, és 1934-ben egy bronzszobrot is kapott a Shibuya vasútállomás előtt azon a helyen, ahol a professzort várta.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 2453 bájt Növények Baracklevelű keserűfű ( Persicaria maculosa, Syn: Polygonum persicaria) Más neve(i): - A baracklevelű keserűfű, a keserűfűfélék családjának Persicaria nemzetségébe tartozó egynyári gyomnövény faj. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú területein őshonos, de Észak-Amerikában is elterjesztették. Mire jó a timo glock. Főként gyomtársulásokban – szántóföldeken, nedves élőhelyeken, ártereken – fordul elő. A nitrogénben gazdag, termékeny, morzsolódó, levegőző talajokat kedveli. 30–80 cm-esre megnövő egyéves növény, elágazó karógyökérrel. Gyakran vöröses színezetű, elágazó szárán a rövid levélnyelű vagy ülő, vékony, lándzsás, középen szélesebb, 8–10 cm hosszú levelek szórt állásban helyezkednek el, felső felszínük közepén gyakran széles barna vagy fekete folt található, szélük csillószőrös. A szárat cső formájúra összenőtt, hártyás pálhalevél, a pálhakürtő (ochrea) öleli körbe. Július-október között virágzik.
Híre is ment, de nyomban, ennek a szégyennek a faluban, s az lett a következése, hogy Télnét meg kellett fogadni főzőasszonynak: negyven váltó forint, tizenkét rőf vászon és egy pár fejelés gyertyaszentelőkor. Meg is érte volna a summát, mert meg tudta adni a savát-borsát az ételnek, meglátszott, hogy a főtisztelendő esperes úrnak főzött hajadon korában - csak ne lett volna olyan nagyon kötekedő és goromba! Alighogy megmelegedett a portán, mindjárt ő lett úr mindenben, kifogott az együgyű fiatalokon. Növények/F/Festő pipitér – Wikikönyvek. Féltek tőle, mint a tűztől. Pletykának, háborúnak ő volt a szítója. A faluban ő hordta szét a híreket, s amennyit vitt, annyit hozott. Pedig minden híre egy-egy éles tövis volt, vagy ha nem, ő idomította át olyan ügyesen tövissé, hogy ahova szúrt, vérig hatott. Tűrték a gyerekek egy ideig, s lopva sompolyogtak be a házba vagy ki a házból, nehogy szóba álljon velük, de végre a rossz bánásmód az ő ártatlan szíveiket is csordultig töltötte meg keserűséggel Télné iránt. - Ha az én jó anyám itt volna!
A gyerekek összebújtak a kertben egy dértől csillogó ribiszkebokor mögött; orcáik egymást érték, s nem a hideg csípte, de az ijedelem, az izgatottság festette pirosra. Lélegzetük elállt, szíveik hangosan dobogtak. - Hallod? Jaj, hallod-e - suttogta Anna. - Istenem, Istenem, csak szerencsésen végződnék ez a rettenetes nap!