Németországban húsvét vasárnap általában bárány kerül a családi asztalra, illetve az Osteramm, a bárány alakú sütemény. A hollandok egy édes, mazsolával töltött, Paasbrood-nak nevezett kenyeret szolgálnak fel, amelyet hagyományosan készítenek. Virágokkal és tojással díszítik fel húsvétkor az ünnepi asztalt. Húsvéti szokások és hagyományok: a tojásfestéstől a locsolkodásig - Legjobb OTTHON - Élet + Mód. Portugáliában az 1600-as esztendők óta töretlen népszerűségnek örvendő folar a húsvét meghatározó süteménye. Területenként eltérően ízesítik hol sósan vagy citrommal, hol pedig édesen, szegfűszeggel, fahéjjal sok karamellel készítik el. Lengyelországban a nálunk is szokásos húsvéti ételek kerülnek az ünnepi asztalra. A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek, azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek
A régi tojásdíszítési technikák kézügyességet és rengeteg türelmet igényeltek. Régen a legegyszerűbb díszítési technika a különböző levelek felhasználásával készült díszes tojás volt (berzselt tojás), de sok helyen a mai napig megőrizték az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat és technikákat, ilyenek pl. a karcolás, hímezés, vagy akár patkolás. Barkaszentelés Virágvasárnap mise előtt pálma és olajfaágakat, vagy azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, tavasszal korán bimbózó ágakat, nálunk barkát, megáldanak és körmenetben körbevisznek a templomban. Húsvéti szokások: Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnap egy szalmabábút menyecske ruhába öltöztetnek. A bábú, a kisze a betegség, a hideg, a tél szimbóluma. Húsvéti népszokások - Húsvét napja. A kiszét a lányok énekelve végighordozzák a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A kisze a télűzés kelléke. Húsvéti szokások: A húsvét szimbólumai A nyúl A húsvéti nyúl eredete bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán.
A nagypénteki mise végeztével az Oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról ("oltárfosztás"), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. Nagypéntek – Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Húsvéti szokások – te mennyit ismersz közülük? • tippekneked.hu. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka. Ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem fontak, nem szőttek stb. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.
Folyamatosan dolgoznak a hídon és környezetében A Lánchíd felújítása már nem tűrt halasztást, ezért 2021 tavaszán elkezdődött a dunai átkelő rekonstrukciója az A-Híd Zrt. kivitelezésében. Hazánk egyik legfontosabb kulturális örökségének és jelképének korszerűsítése a tervek szerint 2023-ig tart, de az útpálya már idén év végén elkészül. Szentháromság szobor a Budai Várban | ERRE-ARRA fotós ajánló. A korszerűsítéssel kapcsolatos hírek, információk és aktualitások a oldalon folyamatosan nyomon követhetők, a felújítás eddigi jelentősebb eseményei pedig ezen a linken, idővonal formájában érhetők el. Kiemelt kép: BKK
A szobor madonnai szépséggel és pózban jeleníti meg az anya alakját, aki két gyermeket ölel magához. A posztamensen levő medalionban látható az orvos domborműves portréja. Heim Pál síremléke madonnai szépséggel és pózban jeleníti meg az anya alakját (A szerző felvétele) Ifjabb Vastagh György még élt, amikor 1945-ben két jelentős szobra is megsemmisült: a II. világháborúban megsérült Csikós-szobrot és a Görgey-emlékművet elbontották. 150 éve született a Csikós-szobor alkotója | PestBuda. A szobrász 1946-ban, 78 éves korában hunyt el Budapesten. A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben van a Vastagh család háromgenerációs sírja is, amelynek egyszerű dísze egy koszorú. Nyitókép: A Csikós-szobrot 1902-ben avatták fel a Királyi Lovarda előtt. A kép 1915-ben készült (Forrás: Fortepan)
Orvosi lézerrel is tisztítják a Lánchíd budai oroszlánjait, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő szennyeződéseket; a munka befejeztével a szükséges megerősítések után elvégzik a hibatérképen megjelölt javításokat, és pótolják a hiányzó részeket. Hamarosan befejeződnek a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánok restaurálásának műhelymunkái – tudatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre. Mint a közleményben írják, az újpesti műhelyben dolgozó restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek, nem építettek be olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek.
A károk helyreállítását a hetvenes-nyolcvanas években elvégezték, azonban az elmúlt évtizedek is nyomot hagytak rajtuk. Állapotuk sokat romlott, így halaszthatatlanná vált a teljes felújítás. Az eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült Habsburg-kapu kőelemeit megtisztítják, kijavítják a repedéseket és a felületi hibákat, valamint felújítják a díszes, kovácsoltvas szerkezetet. A munkálatok ideje alatt a Habsburg-kapun és a Halászó gyerekek teraszon átsétálni nem lehet, ezért egy ideiglenes járdát építenek, amelyen keresztül a Savoyai-terasz továbbra is kényelmesen megközelíthető marad.