1954-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője [Almási Gy. Bélával]. 1982, 1986 résztvevője a nyíregyháza-sóstói, 1985-től a mezőtúri telepeknek. A Gulácsy Társaság tagja. Medgyessynél tanult meg az agyaggal, kővel dolgozni. Megtanulta az egészséges, a szép, a monumentális tiszteletét. Elkötelezett művész. Már a 30-as évek végén csatlakozott a népi írók törekvéseihez és a nemzeti szobrászat, festészet képviselőihez. Mint Medgyessy, úgy ő is a paraszti szépségideált emelte fel művészetével. Új tartalmat adott a népművészet továbbélésének. Gyakoriak táncábrázolásai, ló és lovas ábrázolásai. Maga is lovagolt, ismerte a két test együtthatását és ellenállását, valamint a dinamizmus lendületének kifejezését, a világos szerkesztést. Később egyre inkább a reneszánsz eszmény felé fordult, és ezzel Pátzay művészetével került rokonságba. Hat évtizedes pályája során műfaji és tematikai gazdagságra törekedett. A kő, a fa és a bronz mellett kedvelt anyaga a kerámia. Fa terem szeged map. Mesélő kedvét és balladai tömörítő hajlamát egyaránt kifejezte fa-sztéléin.
Csodák gyümölcsszüretje, amelyre szívetek éhes, itt vár csupán, jertek, halk s különös mámorral a szivekre csak itt vár a soha nem szűnő délután! " S a kísérteti hang mind ismerősebb s hívebb, holt Pyladeseink karja tárúl ki ránk, "Elektrádhoz evezz! itt megfrissül a szíved! " - zengi a nő, kinek térdét csókolta szánk. 8. Halál! vén kapitány! horgonyt fel! itt az óra, óh, untat ez a táj! Halál! Fel! Útra már! Bár várjon tintaszín ég s víz az utazóra, tudod, hogy a szivünk mégis csupa sugár! Heraldikai lexikon/Szabó Iván – Wikikönyvek. Töltsd bőven italod, üdítsen drága mérge! Így akarunk, amíg agyunk perzselve gyúl, örvénybe szállani, mindegy: Pokolba, Égbe, csak az Ismeretlen ölén várjon az Új!
Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen Jósa András Múzeum, Nyíregyháza Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely forrás: artportal Lányka portré Rövidfilm Szemle / Balázs Béla Emlékére - Fődíj 1962 Szabadság Munkácsy Mihály emlékérem 1961 Vágtató lovak, madarakkal 1962 Vázlat Kiállítás Hajduszoboszló 1970 Debreceni Népi Együttes 1950-1975 Táncfesztivál Gyula Debreceni Nemzetközi Gyermekrajz Pályázat és Kiálítás Táncoló lányok Baranyai Vasárnapok Siklós 1968
Kerámiát Vásárhelyen kezdett készíteni (tálak, korsók). Az érmészettel a 60-as évektől foglalkozott intenzíven. Emléket állított eszményképeinek (Munkácsy, Tornyai, Rudnay), növendékei érdeklődését is e téma felé fordította. Velük együtt vett részt a nyíregyháza-sóstói és mezőtúri telepen, ahol viaszveszejtéses eljárással készítette érmeit és kisplasztikáit. Egyéni kiállítások 1941: Műbarát 1946: Szabadszervezet I. székh., (kat. ), Budapest 1948: Fényes Adolf Terem, Budapest [Szentiványi Lajossal] 1957: Műcsarnok, Budapest; Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat. Az utazás – Wikiforrás. ) 1965: Déri Múzeum, Debrecen 1967: Műcsarnok, Budapest; Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1968: Bécs 1969: Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat. ) 1970: Kulturális Kapcsolatok Intézete (kat. ) 1971: Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1972: Déri Múzeum, Debrecen 1973: Urbino; Málta 1975: Fém és cserép kiállítás, Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1976: Fővárosi Művelődési Ház, Budapest 1979: Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1981: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 1982: Déri Múzeum, Debrecen 1983: Vigadó Galéria, Budapest (gyűjt.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Szabó Iván, éremművész. szobrász (Budapest, 1913. július 1. – Budapest, 1998. február 11. ) 1933-1934 között a Közgazdasági Egyetemen, 1934-1939 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, tanárai: Kerényi Jenő, Bory Jenő, Tarr István, mestere: Medgyessy Ferenc, akinek műtermében dolgozott. 1948: Bolgár Népi Érdemrend; 1949, 1954: Munkácsy-díj; 1956: Tornyai-plakett; 1964: SZOT-díj; 1967: érdemes művész; 1970: kiváló művész; 1973: Római ösztöndíj; 1981: Szocialista Magyarországért Érdemrend; Hódmezővásárhely városért. 1939-től a Százados úti Művésztelep tagja. 1934-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja. Fa terem szeged 2019. Aktívan táncolt, külföldre járt a 30-as évektől. A Muharay, majd 1948-tól a Honvéd Népi Együttes vezetője, koreográfusa volt. 1949-1952: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára, majd elnökségi tagja. 1950-1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek.
« S láttunk bölcsebbeket, Téboly merész csapatját, kik futják ezt a nyájt, hol Végzet a karám, s maguk az Ópium roppant ölébe adják! - Ez az örök körút a földgömb szűk porán... " 7. Hej fanyar, lecke ez, leckéje az utaknak! Ma, tegnap, holnap és örökre a világ egyhangú, kicsi hely, rossz ketrecet mutat csak, unalom-sivatag fájó oázisát! Menni, maradni jobb? Maradj, ha tudsz te tűrni, menj, ha kell. Van, ki fut és van, ki sutba űl, s az éber és gonosz ellent le tudja gyűrni, az Időt! Szeged 365 olvasói fotóriport: így törte totálkárosra a kidőlt 10 méteres fa a szegedi Mazdát : hirok. Jaj, de hány lohol szünetlenűl: bolygó zsidó gyanánt, apostolként rohannak, nekik már se vasút, se hajó nem elég az átkos Bajvivó elől elfutni! s vannak kik ott vívnak, ahol bölcsőjük a vidék. Ám ha nyakunkra hág végűl a Gladiátor, megint remélhetünk, kiáltva: Vár az út! S mint mikor kínai vizekre vont a bátor vágy, s néztük a habot, s a szél hajunkba fútt, megyünk majd: vár reánk az Árnyak Óceánja, s mint ifjú utasé, szivünk friss lesz s vidám. Hallga! figyeljetek az édes, bús danára, ezt zengi: "Erre mind, aki enni kiván lótuszt, mely illatos!
Túra, kirándulás, természeti látnivaló (barlang, tanösvény, vízesés, forrás, tó, arborétum, botanikus kert) Szűcsi Völgy Tó bemutatása Megközelítése Budapest felől: M3-as autópályán Hatvanig, onnan pedig a 21-es főúton Pásztó irányába. Selypnél elfordulni a Selyp, Petőfibánya, Rózsaszentmárton -> jobbra táblánál. 300 m után vasúti átjáró, azon át egyenesen, keresztülhaladva Selypen. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, sügér, kősüllő, naphal A tó és környezetét folyamatosan gondozzák és folyamatos telepítésekkel igyekeznek kiszolgálni a horgászokat. A vízben igazi kapitális halak élnek és rengeteg fehér hal, de meg kell említeni a nem mindennapi süllő és harcsa állományát is. A tó partját nagyrészt sás és nádas övezi melyek igazi búvóhelyet jelentenek a tó lakóinak. A tulajdonosok odafigyelve a már meglévő ősállomány védelmére bevezették az 5 kiló feletti pontyokra a súlykorlátozást, tehát ezeket elvinni SZIGORÚAN TILOS! A tóban a kristálytiszta víznek és a bőséges táplálék miatt a halak gyönyörűek egészségesek és kitűnő erőben vannak.
Sziasztok! Főpróba a Balcsin, majd IBCC, így fejeztem be előző beszámolómat. Ebből semmi nem jött össze. A versenyt elhalasztották, első idei balatoni horgászatot a korlátozások miatt még nem sikerült megszervezni. Május első hetében most Gábor barátommal vettem célba a Szűcsi tavat. Idén már pecáztunk pár napot együtt április elején. Akkor nagyon hideg volt, és a háromfai halak se táplálkoztak. Mindenképpen jobb időben és legfőképp több halban bíztunk. 3-as számmal jelölt állást foglaltuk el. Volt időnk berendezkedni az előttünk álló 5 napra, ugyanis helykeresést és a behordást a nagy erejű szél tette lehetetlenné. Estére csillapodtak a hullámok, így vízre tettük a csónakot. Első pár napban felmelegedő vízre számítottunk, ezért a sekélyebb 1. 5-2 méteres partközeli területen próbálkoztam. Aki ismeri ezt a bányatavat tisztába van vele, hogy mennyire tiszta. Még ebben a mélységben is tisztán láttam a lehelyezett végszereléket. Ezért rendkívül fontos, hogy ne háborgassuk a meghorgászott helyünket.
HAJRÁ FEHÉRVÁR!