Eredmények, szerenkénti döntők: férfiak: gyűrű: 1. Lan Hszing-csü (Kína) 15, 200 pont 2. Marco Lodadio (Olaszország) 14, 866 3. Salvatore Maresca (Olaszország) és Grigorij Klimentyev (Orosz Torna Szövetség) 14, 833-14, 833 lólengés: 1. Stephen Nedoroscik (Egyesült Államok) 15, 266 pont 2. Hao Veng (Kína) és Kazuma Kaja (Japán) 14, 900-14, 900 talaj: 1. Nicola Bartolini (Olaszország) 14, 800 2. Kazuki Minami (Japán) 14, 766 3. Emil Soravuo (Finnország) 14, 700 nők: felemáskorlát: 1. Vej Hsziao-jüan (Kína) 14, 733 2. Rebeca Andrade (Brazília) 14, 633 (kiviteli érték: 8, 733) 3. Zsuj Lo (Kína) 14, 633 (kiviteli érték: 8, 433)... 5. Kovács Zsófia 14, 466 ugrás: 1. Rebeca Andrade (Brazília) 14, 966 2. Asia D'Amato (Olaszország) 14, 083 3. Anzselina Melnyikova (Orosz Torna Szövetség) 13, 966... Torna: 14. helyen zárt Kovács Zsófia az egyéni összetettben - Infostart.hu. Bácskay Csenge 13, 733 A vasárnapi program (magyar idő szerint): szerenkénti döntők, férfiak: ugrás, korlát, nyújtó, nők: gerenda, talaj 9. 25 Vissza a kezdőlapra
Az amerikai Sunisa Lee nyerte a női tornászok egyéni összetettjének döntőjét a tokiói olimpián, miután 57. 433 ponttal zárt. Kovács Zsófia az első körben még a hatodik helyen állt, végül 53. 433-as eredménnyel a 14. lett az összetettben. A magyar tornász felemás korláton kezdett, amelyben 14. 233 pontot kapott, így az első kör után a kínai Tang Hszi-csinggel holtversenyben a hatodik helyen állt. Másodikként a gerendán mutatta be gyakorlatát Kovács Zsófia, amelynek végén egy oldalszaltóból leesett a szerről, így 12. 100 pontot kapott, így visszacsúszott a 13. helyre. Kovács a talajon bemutatott gyakorlatát 12. 600 pontra értékelték a harmadik körben, így a 21. helyen várhatta az utolsó kört, amelyben az ugrásáért 14. 500 pontot kapott, aminek köszönhetően 53. 433-al zárta a női torna egyéni összetettjének döntőjét, amivel a 14. Kovács Zsófia: Még csak emésztgetem, hogy ez tényleg megtörtént | M4 Sport. helyen végzett. A döntőt az amerikai Sunisa Lee nyerte, miután a brazil Rebeca Andrade a talajon bemutatott gyakorlatánál kétszer is kilépett a szőnyegről – egyszer páros lábbal –, így pontlevonással büntették.
A koronavírus-járvány miatt a versenyen mindössze 16 ország versenyzői indultak, a felnőttek mezőnyében 46, a junioroknál 42 tornász szerepelt. "Még fel sem fogtam, csak emésztgetem, hogy ez tényleg megtörtént. Hatalmas boldogság van bennem" – nyilatkozta az M1-en Kovács Zsófia. Hozzátette, az ugrásai során érezte, hogy mindkettő jól sikerült. Felemáskorláton volt egy nagyobb rontása, ami érzése szerint három tizedpontot ért, ezért fordulhatott elő, hogy a selejtezőhöz képest kevesebb pontot kapott, de ez is elég volt a végső sikerhez. A Dunaferr SE tornásza úgy fogalmazott, bár ez az Európa-bajnokság nem volt teljes, de akik részt vettek, azoknak hatalmas lehetőség volt. "Nagyon nehéz éven vagyunk túl, csupán három versenyünk volt. Ezek az eredmények nagyon nagy erőt adnak a következő felkészülés és a tavaszi Európa-bajnokság előtt" – mondta Kovács. Draskóczy Imre szövetségi kapitány leszögezte, Kovács Zsófia ugrásai a világ bármelyik versenyén megállták volna a helyüket. Kovács zsófia tornász. "Tudom, hogy többen hiányoztak az Európa-bajokságról, de ez akkor is egy csoda, felemáskorláton két magyar versenyző a dobogó legtetején" – nyilatkozta a magyar szövetség honlapján.
Szenzációs eredményt ért el Kovács Zsófia a tornászok kolozsvári Európa-bajnokságán, ahol 55, 432 ponttal ezüstérmet szerzett az egyéni összetett döntőben. A magyar női torna történetében Európa-bajnokságon egyéni összetettben eddig még ilyen jó eredmény nem született, derült ki a magyar szövetség hírleveléből. Az európai szövetség honlapja szerint az aranyérmet a brit Elissa Downie nyerte 55, 755 ponttal. Kovács zsófia tornac. A bronzérmet a francia Melanie De Jesus Dos Santos szerezte meg. Kovács az ugrás, a felemáskorlát és a gerenda után is vezetett, de a legalacsonyabb pontszámot éppen az utolsó gyakorlatára, talajon kapta, az utolsó pillanatban pedig Downie remek teljesítménnyel megelőzte.
Kovács edzője, Trenka János elismerte, hogy el van keseredve, mert szerinte ezzel a gyakorlattal tanítványának a dobogón kellett volna végeznie. "Érzésem szerint ez legalább három tizeddel jobb volt a selejtezőben bemutatottnál, de csak 33 ezreddel kapott rá többet. Az elején volt egy fogásbizonytalanság, amit korrigált, de az összes elem és a leugrás is szépen megvolt" - magyarázta a tréner. Torna ob - Kovács Zsófia mindkét szerén győzött - sport.ma.hu. Legutóbb 1992-ben Párizsban volt példa arra, hogy egynél több szerenkénti fináléban szerepeltek magyar női tornászok. Akkor felemáskorláton Molnár Krisztina szintén ötödikként zárt, míg Ónodi Henrietta megnyerte az ugrást. Bácskay Csenge, a Postás SE sportolója az ötödik helyen, 13, 666 ponttal jutott a fináléba, ahol az első gyakorlata kimondottan rendezett volt, határozott leérkezéssel. A második ugrás során volt egy kisebb lábterpesztése, majd a leérkezésnél egy apró elszökkenése, ennek ellenére sikerült javítania (13, 733) hétfői eredményén, és megismételte ötödik helyezését. A magyar szövetség sajtóközleményében Altorjai Sándor csapatvezető elmondta, egy szabályváltozás is közrejátszott abban, hogy a világkupa-szériagyőztes, csapatban Európa-bajnoki bronzérmes versenyző ötödik lett.
Hangsúlyozta, ha tanítványa úgy csinálta volna a gyakorlatát, ahogyan a pódiumedzésen, vagy ha jól sikerül az új cukaharás leugrása, ami eddig mindig ment, akkor simán továbbjut. Hozzátette, összességében 6-8 tizedpontot veszített Kovács. Kovács zsófia torna. "Nagyon sajnálom Zsófit, rengeteget készült rá, szétszakadt tenyérrel edzett, és mindketten azt reméltük, hogy ott lesz a legjobbak között felemáskorláton. Egy biztos, a gyakorlata alapján kijelenthető, hogy bármikor ott lehet a világ nyolc legjobb korlátosa között" - nyilatkozta Trenka. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Az MSÚSZ 2021. január 11-én, hétfőn rendezi meg az M4 Sport – Az Év Sportolója Gála 2020 televíziós díjátadót, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nézők nélkül, amely így előre felvett elemekből összevágott 90 perces adás lesz, és 19. 45 órától látható majd az M4 Sporton.
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken! Mérgezett Föld Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik.
Mérgezett Föld - első változat - YouTube
Az intenzív gazdálkodás, különösen a talajmunkák teljesen elpusztítják a föld termőrétegét – ez a fő állítása a "Mérgezett Föld" című új magyar dokumentumfilmnek, amelynek bemutató vetítésén járt az Euronews. A sokkoló helyzetjelentés mellett a film a nagyüzemi gazdálkodásban és a kertészetben is mutat biztató alternatívákat. Bár a film határozottan állást foglal, Kővári Mihály Gábor rendező kerüli a direkt politikát, a leginkább érintett, földközelben élő embereknek szánta a filmjét. "Ha ők másként gondolkodnak, a vidéki emberek, hogy van más út, hogy élelmiszert lehet előállítani a mostaninál egészségesebben, hatékonyabban, úgy művelni a földet, hogy a környezetnek kevésbé okozzunk károkat, vagy ne adj isten, ne okozzunk károkat, akkor mindenképpen őket kell megszólítani. " A film egyik főszereplője dr. Gyulai Iván ökológus, aki Észak-Magyarországon tizenhét éve kísérletezik vegyszerek és talajmunkák nélküli kertészkedéssel. Azt mondja, az átálláshoz mindössze négy évig kell beletörődni a termésátlagok csökkenésébe.
Az intenzív mezőgazdaság ellenzői szerint a nagyfokú vegyszer-és műtrágya használat, a hatalmas munkagépek, a talajforgatásos gazdálkodás tönkreteszik a termőföldet. Dr. Gyulai Iván ökológus egy kis észak-magyarországi faluban él, és saját kertjében vizsgálja azt, hogy lehet-e mindezek nélkül termelni. Az elmúlt 17 év tapasztalatai azt mutatják, hogy igen, egy feltétellel, ha odafigyelünk a természetre és megértjük azokat a folyamatokat, amelyek a talajban zajlanak. A talaj tápanyagtartalma szempontjából ugyanis kulcsfontosságú, hogy mennyi élet van abban. A talaj forgatásával pedig épp ez ellen a kulcsfontosságú tényező ellen dolgozunk. Fotó: Gulyás Attila A szántóföldi mezőgazdaság berögzült módszerein sokan nem hajlandók változtatni, hisz ha évtizedek óta így csinálják, akkor miért ne működne, mondják. De van egyáltalán hatékony alternatíva? Mi történik akkor, ha nem új technológiát alkotunk, hanem egy meglévő rendszerhez, a természethez alkalmazkodunk? A film azokról mesél, akik hisznek abban, hogy lehet másképp, és ezt az eredményeik is bizonyítják.
• Millásreggeli - a gazdasági muppet show • Minden hétköznap reggel 6:30 és 10 óra között a 90. 9 Jazzy rádión • Budapesten és 60 km-es körzetében FM 90. 9 • Adás SMS - Viber - WhatsApp: 06-30-20-10-909 • Nézz, vagy hallgass minket élőben online 6:30-tól - ismétlés 18:30-tól KATT IDE! • Írj nekünk ide: • Facebook: Millásreggeli • Ha van pénzed, azért... Ha pedig nincs, akkor meg azért! • Mi ez már megint? Hát csak annyi, hogy az aktuális EU-szabályozás miatt szólnunk kell, hogy sütiket használunk. Nem értem Ahhoz, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk weboldalunkon, ebgedélyezned kell a sütiket. Ráadásul, az EU-szabályzatnak megfelelően ezt kötelesek is vagyunk közölni veled, neked pedig el kell fogadnod, azaz meg kell értened, hogy sütiket használunk. Ha nem fogadod el, akkor is látogathatsz minket, de biztosan nem lesz olyan szép és jó az oldal, ahogy mi azt szeretnénk. Még többet a sütikről itt: Cookie szabályzat. OK, most már tényleg értem!
Amikor Sztupa Gergely, Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. vezetője kísérletezni kezdett, sokan beszóltak neki, amiért nem viszi tovább a téeszes időkből megörökölt módszereket. Ma már viszont azt látja, hogy a nem szántott földeken a csapadékhiányos időszakban is jobban fejlődnek a növények, és sem a termésátlagokban, sem a minőségben nem érez visszaesést, mióta nem szórják a műtrágyákat. Hogy az eredményeket tudományosan is bizonyítani lehessen, elhívtak Pusztaszabolcsra egy francia talajkutatót, Christophe Frebourgot, aki két egymáshoz közeli földet vizsgált meg. Kiderült, hogy a nagyipari technológiákkal művelt területen a termőréteg 0, 2 méterre csökkent. Viszont azon a területen, ahol a földet már 8 éve természetes módszerekkel művelték szántás helyett, a sokszorosára nőtt a humusztartalom, a termőréteg pedig 1, 2 méteres lett. Ehhez a trágya visszajuttatásán kívül az is kellett, hogy ne sértsék fel a talajt szántással. Bár a filmben nem említik, de a kishantosi biogazdaság is hasonló módszerekkel kísérletezett, amíg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2013-ban úgy nem döntött, hogy biogazdaság tíz parcellájának bérleti szerződését nem újítja meg, hanem tíz új tulajdonosnak osztotta ki azokat.
egyértelműen rombolja a talajt és a talajéletet. Erről szól a film egy része is. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ártalmas lenne, mondjuk, egy boronával vagy sekély tarlóhántással 10–15 cm mély talajművelés, amelyben és fölötte azért ott maradnak a korábbi szántóföldi növények maradványai a felületen, amik takarják télen a talajt és táplálékot biztosítanak a talajlakó élőlényeknek is. Még az öko-termelők között is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a legjobb gyomirtás a szántás, nyilván nem a mélyszántásra gondolnak. Az a szélsőséges másik álláspont, amely szerint a teljes talajművelés, szántás nélkül, közvetlenül a talajra vetve és vegyszeres glifozátos gyomirtással kezelve a talajt, jobb lenne az élővilág szempontjából vagy a talaj szempontjából – szintén nem igaz. Sőt, nagyon veszélyes a gyakorlat terjesztése. Emögött a tudatlanság és a vegyipari lobby húzódik meg. Mert a glifozát rákkeltő anyag, bejutott már mindenhova, pusztít az élővizeinkben, a szervezetünkben és rendkívül veszélyes az egész élővilágra.