Ezt követi alig lemaradva a Budapesti Gazdasági Főiskola magyar nyelvű turizmus-vendéglátás képzése, amelyet összesen 1719-en jelöltek meg. Itt 292 pont kellett idén a bejutáshoz. A dobogó harmadik fokára a Semmelweis Egyetem általános orvos képzése került, 1494 jelentkezővel, ahol azok kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, akik pontszáma elérte, vagy meghaladta a 423-as ponthatárt. Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar - Indul a Nemzetközi igazgatási szak!. Érdekesség, hogy a felvételizők nagyobb része első helyen jelölte meg az SE általános orvos képzését, vagyis ez az 1002 jelentkező erre a szakra szeretett volna bejutni leginkább.
Az itt közzétett adatok a 2020. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
Tavalyhoz képest jelentősen enyhültek a követelmények többek közt a jogászképzésben, ahol a korábbi 440 helyett mindössze 350 pont lesz a minimum. Igazságügyi igazgatás képzésen 424 helyett 350 lett a ponthatár. Kommunikáción 440-ről négyszáz pontra, pszichológián 435-ről négyszáz pontra változott a pontszám, de érinti a könnyítés a nemzetközi gazdálkodás, illetve nemzetközi tanulmányok szakokat is, ahol a korábbi 420 és 455 helyett most már csak négyszáz pontra lesz szükség. A leendő lótenyésztők tíz-, a gyógyszerész hallgatók ötpontos könnyítést kaptak, és további képzéseken is lesz csökkentés. Általános orvosi szakon marad a 380 pontos követelmény, az építészmérnöki vagy a szociológiaképzést választók pedig 330 pontos minimummal számolhatnak. Agrármérnöki és erdőmérnöki szakra várhatóan háromszáz pont is elég lesz. A sikeresen felvételizők száma egyébként folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban: tavaly 112 ezer jelentkezőből csaknem 79 ezer fiatal jutott be az általa megjelölt képzések valamelyikére, míg a 2018-as felvételi csak 75 ezernek sikerült, egy évvel korábban pedig 72 ezren iratkozhattak be.
Miközben már hosszú ideje az egyik legjelentősebb belpolitikai fejlemény a pedagógusok sztrájkra itthon, a kormánypárt meglehetősen ritkán nyilatkozik meg a témában. Ma a Parlamentben az Azonnali kérdések órája fantázia nevű szekcióban Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő azonnali kérdést intézett Orbán Viktorhoz a pedagógusok sztrájkjogának korlátozásáról (6:30-tól). A miniszerelnök távolléte okán Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt. Arató Gergely, aki – mint kiemelte – maga is pedagógus volt, szerint a járványügyre hivatkozva rendeletileg korlátozni a pedagógusok jogát a sztrájkhoz felháborító, de most, hogy a járványügyi szabályok nagyobbrészt fel lettek oldva, tarthatatlan is. A képviselő arra a kormányrendeletre utalt, amely szinte teljesen ellehetleneníti a sztrájkot, hisz a még elégséges szolgáltatások körét úgy határozza meg, hogy gyakorlatilag sztrájk alatt is ugyanúgy dolgozniuk kell a tanároknak. A rendelet nagy felháborodást váltott ki a tanártársadalomban, polgári engedetlenségi hullám indult, melyhez már egyházi iskolák is csatlakoztak.
A felső szinten szintén egy – az alsónál nagyobb – sportpálya van, százötven fős lelátóval. A mosdók, öltözők, tanári szobák a földszinten és az első emeleten lettek kialakítva. A sportközpont alapkövét 2018 márciusában tették le. A sportcsarnok építésével párhuzamosan az iskolaépület korábban sportfunkciót ellátó helyiségeit ebédlővé, könyvtárrá, illetve tantermekké alakították át. (Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Tüntetést is szerveztek a szavazás előtti napon, ahol közel tízezer ember vonult utcára, ám a javaslatot végül 157 igennel és 1 nem szavazattal elfogadták. Talán ennek is volt köszönhető, hogy idén minden eddiginél nagyobb létszámmal, több, mint 30 000 fő részvétele mellett zajlott a 26. Budapest Pride felvonulása. Orbán Viktor aztán a közelmúltban egy Facebookra feltöltött videójában felidézte, hogy Brüsszel a gyermekeinket támadta meg a szexuális propagandával, de a magyar kormány nem enged belőle. Elmondása szerint Brüsszel azért fenyegetőzik, mert nálunk be szeretnék vezetni azt, ami nyugaton már megszokott: LMBTQ aktivisták tartsák a szexuális felvilágosítást. Mivel a gyermekeink jövője a tét, ezért a kormány népszavazást kezdeményezett a döntésben – éppen akkor, amikor a Pegasus lehallgatási botrány is kirobbant. További meglepetés, hogy a szintén aznap, Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottság leszavazta, addig a kormány kérdéseit átengedte.