Egy színmű, amelyben ott van a viszonzatlan szerelem minden fájdalma, a színház végtelen szeretete, az örökös boldogságkeresés, a magány és a középszerűség elleni küzdelem. Csehov egyik legismertebb művét, a Sirályt december 17-én mutatják be a Vígszínházban David Doiasvili, az Állami Vaso Abashidze Zenés és Drámai Színház (Tbiliszi) igazgatójának rendezésében. Az előadásban Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila, Hegedűs D. Géza, Stohl András, Kőszegi Ákos, Méhes László, Majsai-Nyilas Tünde, Antóci Dorottya és Ertl Zsombor lép színpadra. Anton Pavlovics Csehov Sirály című színművét 1896. Csehov a sirály műfaja. október 17-én mutatták be először – Sztanyiszlavszkij, a darab rendezője és Csehov levelezéséből tudjuk, hogy bár Csehov komédiának szánta a darabot, a színészek már az olvasópróbán sírtak a szép és olykor fájdalmas szöveget olvasva. Ez a kettősség a mai napig izgatja a színházi alkotókat: a darab szereplői egyszerre költői és mégis egyszerű figurák, egyértelmű, olykor egészen egyszerű álmokkal, vágyakkal, amelyeket azonban legtöbbjüknek nem sikerül elérni, de talán még megfogalmazni sem.
Valódi emberi kapcsolataik és életük távlatának hiányát jól jelképezik a pótcselekvéseik is: Mása tubákol és iddogál, Mása apja, Szorin fütyörészik, Trigorin horgászik, Dorn, az orvos dúdolgat. Mindez komikusnak tűnik. A komikus hatás erősítéséhez Csehov a vígjátékokból ismert szituációt is felhasználja: mindenki másba szerelmes. Medvegyenko Másába, Mása Trepljovba, a hagyományos formák ellen lázadó, fiatal íróba, Trepljov Nyinába, egy gazdag földbirtokos lányába, Nyina Trigorinba és Trigorin… Ő igazán nem szeret senkit, de elcsábítja Nyinát. Majdnem elfelejtettem: az öregedő színésznő, Arkagyina, Trepljov anyja is Trigorinhoz vonzódik. Ahogy mondtam, mindez roppant komikus lenne, ha a szereplők nem szenvednének közben a boldogtalanságtól. Látszólag nem történik semmi: nincsenek főhősök, nincsenek valódi konfliktusok. Közel negyven év után a Sirály a Vígszínházban. Állóvíznek tűnik az egész cselekmény. A felszín alatt mégis érezhető valami áramlás, valami lassú pusztulás, amely a végkifejletig sodorja ezt az eseménytelenséget. Csehov művei drámaiatlan drámák: a valódi konfliktusok nem a szereplők között, hanem a szereplők tudatában jönnek létre.
A mű végén eldördül egy pisztoly. A fiatal író, Trepljov öngyilkos lesz. Még sincs igazi tragédia, nincs valódi katarzis. "Csak egy éteres üveg pukkant szét" – mondja a többieknek Dorn, az orvos, mintha csupán ennyiről lenne szó. A drámában egyedül Dorn nem vallja boldogtalannak magát. "Komolyan kell venni az életet" – mondja, de azt is tudja, hogy végső soron mások életén nem lehet segíteni. A lírai nyelvezet és a jelképek használata szimbolikussá teszi Csehov színműveit. A Sirály címadó motívuma például az önmegvalósítás vágyát, az álmodozó, önfeledt szárnyalást és a megsebzett életet is jelentheti. A Három nővér nyírfái a kárba veszett szépség és a törékenység szimbólumai. Csehov a sirály mek. A Cseresznyéskert pedig egy régi, kedvelt életforma megszűnésének a jelképe. Csehov realista társadalomkritikája a saját korában is sokakat meghökkentett. A Sirály első orosz bemutatója óriási bukás volt. A közönség talán nem akarta megnézni a darab tükrében magát – túl ismerősnek tűnhetett számára az, amit látott.
Anton Pavlovics Csehov: Sirály by Bendegúz Dombi
Nagyon tipikus mindennapi apróságokat, kisebb-nagyobb fonákságokat, emberi hitványságokat gúnyol ki (elsősorban a tudálékosságot, ostobaságot, önhittséget, szolgalelkűséget, köpönyegforgatást). Novellái mosolyt keltő, de azért szatirikus alkotások. A pályaszakasz legfontosabb novellái: A csinovnyik halála (1883), A pufók meg a nyurga (1883), Kaméleon (1884), Prisibejev altiszt (1885). 1885-tól mélyebb, filozofikusabb novellákat írt, a társadalmi mondanivaló erőteljesebb. – A századvégi orosz ember sajátos életérzését fejezi ki. Témái: az élet sivársága, vigasztalan egyhangúsága, a kallódó, céltalan emberek bánata, a kicsinyességben elvesző életsorsok. A pályaszakasz legfontosabb novellái: Bánat (1885), Fájdalom (1886), A 6-os számú kórterem (1892), Jonics (1898), A kutyás hölgy (1899), A menyasszony (1903). Csehov: Sirály szereplők jellemzése... - 1. Fogalmazd meg, vajon a körülmények vagy saját maguk áldozatai a dráma szereplői! 2. Vizsgáld meg a két művészgenerác.... 2. korszak: 1890-es évek második fele, 1900-as évek. – Drámák. Ezek hozták meg Csehov számára a világhírt. Drámái történésekben szegény, zeneművekre emlékeztető, költői hangulatdrámák.
Sokfelé utazgatott és Trepljov követte őt. Nyna is eljött végül és "Sirálynak" hívatta magát. Trepljovval beszélgetnek, de ismét elhagyja a férfit, mert egész életében csak Trigorint szerette igazán. Trepljov ezek után minden személyes iratát megsemmisítette, majd lelőtte magát. Nem tudott tovább Nyna nélkül élni, akinek elég ereje volt ahhoz, hogy viselje sorsa keresztjét. Forrás: 0
Írta: Anton Pavlovics Csehov Csehov összes darabja közül a Sirály tartalmazza a legtöbb, valódi személyek valódi cselekedeteit feldolgozó mozzanatot. Mása reménytelen szerelmében Trepljov iránt felismerhetjük egy társasági lány Csehov iránti érzéseit; egy ismert írónő ajándéka Csehovnak hogy, hogy nem, ugyanolyan medál, mint amit Nyina ajándékoz Trigorinnak. Csehov barátja, egy Levitán nevű festő, vadászat közben lelő egy sirályt, nem sokkal később sikertelen öngyilkosságot követ el, akárcsak Trepljov; Javorszkaja, a híres moszkvai színésznő levélben számol be Csehovnak arról, milyen ováció fogadta Harkovban. Csehov magánleveleiben hol Trepljov, hol Trigorin hangján osztja meg barátaival gondolatait, de gyakran Dorn távolságtartó magatartása is megjelenik soraiban – az író e három szerepre elosztva írta a Sirályba önmagát. Következő előadások Bemutató 2015. Csehov a sirály pdf. december 20. Az előadás hossza 2 óra 40 perc, egy szünettel Galéria Videó
Charlie és a csokigyár (2005) Charlie and the Chocolate Factory Kategória: Kaland Vígjáték Családi Fantasy Musical Tartalom: A csokigyár, amelyről a szegény családban élő Charlie álmodik, borzasztóan titokzatos. Tizenöt éve senki nem látott egyetlen munkást se bemenni, se kijönni, nem látták a csokoládégyáros Willy Wonkát, csak az irtózatos mennyiségű csoki áramlik ki a gyárból. Charlie és a csokigyar online. Azután fantasztikus hír röppen világgá: Willy Wonka bejelenti, hogy kinyitja gyára kapuit az öt szerencsés nyertes előtt, aki egy-egy aranyjegyet talál csokoládéja csomagolópapírjában. Charlie is a kevés kiválasztott közé kerül. Találkoznak a titokzatos férfival és arra is fény derül, mi a látogatás megszervezésének igazi célja.
Legvégül természetességének, alázatának és kitartásának köszönhetően Charlie marad (a szintén remek Joe nagypapa [David Kelly] figurájával), akinek Wonka úr nekiadja a gyárát, ha a fiú elválik családjától. Charlie erre nem hajlandó - győz a családi szeretet, Wonka úr pedig az egész csapatot beköltözteti a gyárba. Charlie s&a csokigyar szereplok. Mindenki elnyeri méltó jutalmát? A főszereplő gyerekeken túl Willie Wonka (Johnny Depp) alakja is zseniális. A gótikus, dekadens, ketősséget hordozó, lélekgörcsben kínlódó hatalmasság élettörténetében súlyos traumát jelent apjával való kapcsolata; a felnőni képtelen Wonka egész viselkedésén, a film végéig érezni lehet sérült lelki világát. A figurák mellett számtalan utalást találunk a társadalmi fonákságokra is, a számtalan példa közül elég csak Charliék az elhidegült város zord épületei közt a szeretet utolsó szigeteként meghúzódó, meleg fészek-otthonára, vagy a maharadzsa kérészéletű, a meleg fényben semmivé olvadó, hencegő nagyravágyására, netán Wonka úr apjának gyermeklélek-romboló elvi szigorára gondolnunk.
Ilyenkor fel is vetődik a kérdés, hogy a film emlékei mennyire nyomják rá a bélyegét az adott olvasmányra. Nálam szerencsére nem nagyon. Próbáltam azért a filmes emlékeket mellékelni, és egy újabb világot kreálni a fejemben, ami nem hasonlít rá. Úgy gondolom, hogy ez is alapmű lesz gyermekeim számára a későbbiekben. Egyrészt, mert bár Charlie családjának nincs semmije, viszont mégis nekik van a legnagyobb kincsük: az igaz szeretet. Másrészt mert tele van olyan gyerekekkel, akik egyértelműen nem követendő példák, és sajnos mégis elég sokat találkozni velük a való életben. Szeretném, ha a mi majdani porontyaink kis Charliek lennének, akikben még él a csoda, a tisztelet és a remény és nem válnának mohó, akaratos, elkényeztetett gyerkőcökké. Charlie és a csokigyár. Tudom, ez mind rajtunk múlik, de remélem ilyen mesék segítségével, lesz némi esélyünk. :) u. i. : Büszke vagyok magamra, mert a megannyi édesség ellenére, nem ugrottam neki egy doboz bonbonnak vagy tábla csokinak sem:D medizonka >! 2020. szeptember 30., 23:13 Szépen felépített, lendületes és olvasmányos történet egy szegény, ámde álmokban és fantáziában gazdag kisfiúról és egy gyermekkorában az atyai szigor által elnyomott csokigyárosról, akik idővel jó barátságot kötnek.