A kormány nem, a kormányhoz közeli média viszont annál inkább nekiment a pápának, a kommunikációs doktrína ekkor úgy szólt, hogy a pápa lényegében maga is bevándorló, liberális, de ha nem is liberális, legalább azért kommunista. 2017-ben a kormányhoz közeli, lovagkeresztes Bayer Zsolt azt neheztelte, hogy az egyháznak "sikerült hoznia" egy, az európai értékektől idegen (értsd: argentin) pápát, aki "hiába ismételgeti kretén brüsszeli politikusok kretén mondatait kretén módon, ettől még migráns marad, mert Argentínában szinte mindenki az". A pápa lemarházása és "hülye, ostoba politikai" véleményvezérré titulálása az egyház oldaláról szó nélkül maradt. Szintén Bayer (és őt szemlézve például a Pesti Srácok) volt a pápa elleni utálkozás szócsöve 2016-ban is, amikor a kormány migránsválságról beszélve népszavazást kezdeményezett az uniós menekültbetelepítési kvóták ellen. Ekkor Bayer a menekülttáborban bevándorlók lábát mosó Ferenc pápát az idegenség lábát mosónak, az "idegenséget gyámolító" magamutogatónak titulálta.
Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben, Erdélyben 2019. június 1-jén – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI Állítsuk meg a Soros-pápát Az egyik legérdekesebb része a pápa tervezett magyarországi látogatásának a kormány és a kormányhoz közeli média, illetve a Ferenc pápa közötti, ha úgy tetszik, politikai feszültség. A pápa a tavaly megjelent könyvében – mint megírtuk – kiemelte, mennyire álkeresztény az a kormány, amely bűnbakot keres és menekültellenes, propagandát fizet és álhírekből él. A pápa menekülteket és szegényeket védő megszólalásai az elmúlt években gyakoriak voltak, az egyházfő például a 2015-ben kezdődő bevándorlási válság idején is felszólalt a menekültek védelme mellett, mondván, a kereszténység jegyében segítenünk kell embertársainkon. Ez Magyarországon pont nem jött kapóra akkor, amikor egy teljes politikai kommunikáció épült a bevándorlók dehumanizálására, arra, hogy minden igaz magyar ember a határát védve tartsa magát távol az idegen országok idegen kultúráinak idegen idegenjeitől.
Azok számára, akik nem tudnak a helyszínen jelen lenni, a közmédia két csatornája, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió élő közvetítéssel viszi el otthonukba a Szentatya gondolatait. A téren a pápamobil útját 19 kamera követi majd, bemutatva a teljes szentmisét és a pápa távozásának pillanatait.
Ferenc pápa egy esetleges újabb magyarországi látogatásáról először a Magyar Kurír kérdésére válaszolva beszélt szeptember 15-én, a Pozsonyból Róma felé tartó repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatóján. A szentatya akkor ezt mondta: "Megígértem az elnökötöknek – ez már a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy megvizsgáljuk, jövőre vagy az azt követő évben el tudnék-e jönni. " A hírrel most külföldi hírügynökségek tudósításai nyomán a Magyar Távirati Iroda is foglalkozott. Görögországba és Ciprusra utazik Ferenc pápa december első hetében – jelentette pénteken, október 22-én a Kathpress az egyházfő Télam argentin hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva. A pápa arra is utalt, elképzelhető, hogy Magyarországra is hamarosan ellátogat. A katolikus egyházfő arra nem tért ki, hogy mi volna újabb magyarországi látogatásának az apropója. Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy a december 3-5. közötti görögországi és ciprusi látogatás során elutazik-e a pápa Leszbosz szigetére, ahol 2016 áprilisában kitérőt tett egy menekülttáborba.
A konferencia költségvetését egyébként a halasztás előtt, 2019-ben számolta újra a HVG, a költségek már ekkor 30 milliárd forintra rúgtak a korábbi 17, 9 milliárdhoz képest: 2020 végén pedig újabb 1, 95 milliárd forintot különítettek el rá. Az 52. NEK a 2020-as tájékoztatás alapján a pénzért cserébe színes programokkal készül: a záró mise előtt terveznek nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisét, közös imádságot, körmeneteket is, az országból és külföldről is többen érkeznek rá egyházi személyek, zarándokok. A szakmai előadásoknak a Hungexpo ad majd otthont, lesz ifjúsági est és vacsora borkóstolóval, illetve valószínűleg koncert is, a konferencia himnuszának megírásában ugyanis maga Kovács Ákos segédkezik.
Németországban az RBB -n, Magyarországon az M2 -n mutatták be a televízióban. Cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Színész / Eredeti hang Magyar hang [1] Nils Holgersson Szalay Csongor Márton Széles Tamás Kákalaki Akka Kovács Nóra Szmöre Láng Balázs Åsa Berggren Pekár Adrienn Selma Lagerlöf Bencze Ilona Kobold Hanns Zischler Háda János Eduard Formula Kurt Krömer Kisfalusi Lehel Stina Holgersson Stefanie Japp Solecki Janka Ole Holgersson Hinnerk Schönemann Vári Attila Bataki Robert Missler? Gorgo Papucsek Vilmos Csavargó Johan Ulveson Kapácsy Miklós Johan Rheborg Juhász Zoltán Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Nils Holgersson csodálatos utazása az Internet Movie Database oldalon (angolul) Nils Holgersson csodálatos utazása a -n (magyarul) További információk [ szerkesztés] Nils Holgersson csodálatos utazása a (magyarul) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Nils Holgersson
Fontos tudnivaló, hogy egy törp két és fél almányi magasságú, és a képregénysorozat eredetileg a középkori Európában játszódik. Magyarországon is megjelentek ezek a sztorik, méghozzá Janó és Vili néven, és ha valakinek szerencséje van, antikváriumban vagy utcai árusnál még elcsíphet egy-egy darabot a nem egészen mai darabokból. A rajzolt változat akkor ért el kiemelkedő sikereket, mikor 1980-ban a Hanna-Barbera Produkció megfilmesítette. Magyarországon - a Nils Holgerssonhoz hasonlóan – 1988-ban kezdték sugározni. 3., Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Eszeveszett mese, eszelős szereplőkkel. Ez az a rajzfilm, melynek magyarításán vagy a térdét csapkodva hahotázott, aki nézte, vagy a fejét fogta a néha bizony favicc-szintű megjegyzéseken. Egy viszont biztos: szerette a közönség, és a mai napig is fel-felemlegeti. Frédi és Viiiiilmaaaa, valamint Béni és Irma felejthetetlen párosai megalapozták a sorozatot, Kőkobaki úr pedig, aki Frédi kőfejtőbeli főnöke volt, csak még egy lapáttal rátett minderre.
1., Nils Holgersson Nils, a neveletlen (és nevelhetetlen) svéd kisfiú, aki nem fogad szót a szüleinek, és direkt bántja a házuk körül élő állatokat, és akit ezért egy házimanó 20 centiméteresre zsugorít össze. Emlékeztek, ugye? Nos, Selma Lagerlof írónő tökéletesen megálmodta a figurát, a kis főhőst, aki köré a regényét felépítette. Nem titkolt célja az volt, hogy megismertesse és megszerettesse a svéd gyerekekkel Svédországot, azonban meséje világhírnévre tört, és több mint negyven nyelvre fordították le a könyvet, melynek első megjelenése idén lesz 110 éve. A regényből 1980-ban készült 52 részes koprodukciós rajzfilm, melyet Magyarországon csak nyolc évvel később mutattak be. Azóta viszont töretlen népszerűségnek örvend, hiszen a kisgyerekek nagyon könnyen beleélik magukat egy ilyen érdekes, izgalmas, és kalandos helyzetbe, melybe Nils is került. Ugyanis miután törpévé zsugorodott, megértette az állatok beszédét, majd Márton lúd hátán utazva - Pocokkal a vállán – bejárták Svédországot, és nyolc hónapos útjuk során egészen Lappföldig jutottak.
Az írói Cyril Tysz, Diane Morel, Hervé Benedetti és Nicolas Robin, a rendezői Xavier De Broucker és Pierre-Alain Chartier, a producere Katell France. A tévéfilmsorozat a Studio 100 Animation gyártásában készült. Műfaját tekintve fantasy filmsorozat és kalandfilmsorozat. Franciaországban 2017. május 1-jétől a France 3 vetíti, Magyarországon 2017. június 1-jétől a Minimax sugározza. Ismertető [ szerkesztés] A történet főhőse, egy fiú, akinek neve Nils. Nilsnek van egy hűséges barátja, aki egy gúnár, és a neve Márton. Nils gyakran bántja az állatokat, és foglyul ejt egy kis manót is, aki ezért őt is manó méretűvé változtatja. Nils megtanul az állatok nyelvén beszélni, és beáll a vadlibák közé. Nils és Márton különös kalandokba keverednek a vadludakkal együtt. Nils utazásai során megjavul, és a kis manó is visszaváltoztatja őt az eredeti méretére. Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Eredeti hang Magyar hang [2] Leírás Nils Holgersson? Markovics Tamás A történet főhőse, egy vakmerő és önfejű fiú.
A manó hiába rimánkodik, Nils nem engedi szabadon. Gonoszsága elnyeri méltó büntetését: a manó törpe-méretűvé varázsolja, és ettől kezdve megérti azt is, miről beszélnek az állatok. Márton, a házilúd elvágyik otthonról és egy vadlúd csapathoz csatlakozik, hogy eljusson Lappföldre. Nils visszaszeretné tartani az állatot, ehelyett maga is vele repül. Elkezdődik kalandos, egész nyáron át tartó útjuk Svédország felett. 1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett egy olyan ifjúsági olvasókönyv megírására, amelyből a gyermekek szórakoztató módon, mégis hitelesen ismerkedhetnek meg a környezettel, az állat- és növényvilág szépségeivel. Így született meg Nils Holgerson, a törpévé varázsolt kisfiú története, aki vándorútra kel a vadludakkal. 287 szavazatból 1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett egy olyan ifjúsági olvasókönyv megírására, amelyből a gyermekek szórakoztató módon, mégis hitelesen ismerkedhetnek meg a környezettel, az állat- és növényvilág szépségeivel. Így született meg Nils Holgerson, a törpévé varázsolt kisfiú története, aki vándorútra kel a vadludakkal.