Kérjük, hogy mindig a hatályos jogszabályoknak és törvényeknek megfelelően járjon el, ha fémkeresőt használ, és az alábbiakat mindig tartsa szemelőtt: Mindig legyen tisztában a keresőzésre vonatkozó törvényekkel! Tartsa tiszteletben a magánterületre vonatkozó szabályokat, és kérje a tulajdonos engedélyét a keresőzéshez! Mindig temesse vissza a kiásott gödröket, és a megtalált szemetet vigye haza! Semmilyen formában ne károsítsa a természeti és az épített környezetet! Legjobb távdobó orson welles. Soha ne tegyen kárt történeti vagy régészeti leletekben, területekben! Lehet, hogy valaki minden fémkeresőst az Ön tevékenysége alapján fog megítélni!
Az is fontos, hogy jól működjön a zsinórvezető görgője. Ha csavarja a zsinórt, az bepödrődik, veszít a szakító szilárdságából, csökkenti a dobótávot, és gyorsan dobhatjuk a kukába. Bármilyen orsót is választunk, mindig szempont annak súlya, a csapágyak darabszáma, elhelyezése, az orsó futása, a hajtókar formája, markolata. Fontos, hogy véletlen se tapadjon le a fék, ezt ellenőrizzük gyakran, egy kis karbantartás minden télen ráfér az orsókra. A felkapókar nem csapódhat vissza és nem nyílhat ki fárasztás közben, sokan esnek abba a hibába, hogy a felkapókart az orsó hajtókarjának megtekerésével próbálják meg visszaváltani. Legjobb távdobó orsak . Ez helytelen és azt az orsót, amit így vissza lehet váltani, el kell felejteni a távdobáshoz, viszont ezt meg is kell fizetni, hogy ne lehessen így visszaváltani, jellemzően a Shimano távdobók úgy vannak kialakítva, hogy ne tudjuk őket csak kézzel visszaváltani. Kaphatók nyeletőfékes változatok is, itt a már jól beállított féket nem kell eltekerni, kényelmesebb, biztonságosabb horgászatot biztosít.
Ha versenyzésre adjuk a fejünket, akkor már nem lesz itt tanácsokra szükség...
Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében című kiállítás, valamint a Barcsay-teremben és az aulában kiállított poszterek megtekintésével zárul. 2021. november 13. Magyar Múzeumok - Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. (szombat) "Új utakon" – Az önkéntesekkel végzett régészeti kutatómunka eredményei A 9:00 órakor kezdődő szakmai előadássorozat a közösségi régészet aktuális kihívásairól való irányított pódiumbeszélgetéssel zárul. Helyszín: Városháza díszterem (2000 Szentendre, Városház tér 3. ) Az esemény regisztrációhoz kötött. Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az címen bármikor visszavonhatja. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják Borítókép fotója: Nagy Attila Károly
2021. november 9., 12:46 A Ferenczy Múzeumi Centrum és a Közösségi Régészeti Egyesület november 12-13-án rendezi meg az első országos közösségi régészeti konferenciát a Városháza dísztermében. A rendezvény társszervezői a Magyar Régész Szövetség és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat. A konferencia fórumot kíván biztosítani a közösségi régészet módszertani problémáinak kidolgozására, az önkéntesekkel közösen végzett kutatások bemutatására, szakmai értékelésére, az érdeklődő civilekkel való párbeszédre, a nemzetközi gyakorlat ismertetésére, illetve a civil és régész szféra közti együttműködések előmozdítására. Keresés - Közösségi Régészeti Egyesület. A kétnapos előadássorozatot Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója és Lang András önkormányzati képviselő köszöntő beszéde, valamint Wollák Katalin örökségvédelmi szakértő szakmai bevezetője nyitja meg. A könyvbemutatóval, tárlatvezetéssel, workshoppal gazdagított rendezvényen több mint negyven szakmai előadó vesz részt. 2021. november 12. (péntek) "Mindenki másképp csinálja" – A közösségi régészet modelljei, módszertani tanulságok A 9:00 órakor kezdődő program a Ferenczy Múzeum (Kossuth Lajos utca 5. )
19 10:00-11:00 Miniatűr ásatás, Múzeumpedagógiai foglalkozás Különleges helyek – ásatási nyílt nap 2021. 18 9. 00 Ásatáslátogatás, Közösségi feltárás, Lelőhelylátogatás, Miniatűr ásatás Séta a római kori Pécs (Sopianae) nyomában Világörökség Pécs 2021. 20 17:00 - 18:30. Tárlatvezetés Terepbejárások Tatán és környékén – Fémkereső műszerrel végzett lelőhely-felderítés legújabb eredményei 2021. 19 13:00-14:00 Légirégészet Heves megyében, modern távérzékelési módszerek az örökség- és műemlékvédelem szolgálatában 2021. 18 9:30-10:15; 10:30-11:15; 11:30-12:15 13:00-13:45; 14:00-14:45 Drónbemutató Régészeti séta a Margitszigeti domonkos kolostor romjainál Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum - Budapest 2021. 20 10:00 Barangolás a múltba – Geotúra a Tátika környékén Göcseji Múzeum - Zalaegerszeg 2021. 20 9:30 Családi nap római módra 2021. 19 10:00-22:00 Családi nap, Hagyományőrző bemutató Megyénk legértékesebb aranyleletei! Blogbejegyzések és minikiállítás a Hónap Műtárgya vitrinünknél! Egy különleges hely: a régészeti raktár 2021.
Szerkesztők: Gróf Péter, Horváth Ferenc, Kulcsár Valéria, F. Romhányi Beatrix, Tari Edit, T. Biró Katalin Főszerkesztő: Müller Róbert Szaklektorok: Biczó Piroska, Gábler Dénes Technikai szerkesztő: Kisfaludi Júlia Kiadja a Magyar Régész Szövetség Felelős kiadó: Jankovich-Bésán Dénes elnök Budapest 2011 Előszó 1. Előzetes terepmunkák és távérzékelési módszerek 1. 1. Jankovich-Bésán Dénes: Régészeti megfigyelés 1. 2. Jankovich-Bésán Dénes: Helyszíni szemle 1. 3. Jankovich-Bésán Dénes: Terepbejárás 1. 4. Heilig Balázs – Kovács Péter – Pattantyús Á. Miklós: Geofizikai mérések 1. 5. Miklós Zsuzsa: Légi fényképezés (Bödőcs András, Czajlik Zoltán, Szabó Máté, Visy Zsolt közreműködésével) 2. Pusztai Tamás – Tari Edi: Mentő, próba és megelőző régészeti feltárás 2. Vályi Katalin: Tervásatás 2. Zsidi Paula: Városi feltárás 2. Temetőásatás 2. Kulcsár Valéria – Lőrinczy Gábor – Makkay János – Mráv Zsolt – Szőnyi Eszter – Tóth Endre: Temetőfeltárás 2. Ilon Gábor: Halmok feltárása 2. Ritoók Ágnes: Templom körüli temetők feltárása 2.
A területről eddig ismert legkorábbi középkori leleteink a 12. századra datálható II. Béla és III. Béla pénzek voltak. Feltételezhetjük, hogy a mérlegeket nagy becs- ben tartották, egy–egy darabot akár hosszú év- tizedekig is használhattak. A középkori pénz- váltás és mérés jellegéből adódóan a kézi mér- leg és a hozzá tartozó mérlegsúlyok, ha nem is az átlagember, de egy-egy nagy összegek- (4) kel dolgozó kereskedő, fémeket megmunkáló ötvösmester munkájához elengedhetetlen volt (Tóth – V. Székely 2017). A mérlegek különleges, ritka leletcsoportot alkotnak, ré- gészeti gyűjteményünk leltárkönyveibe a 20. század elején több esetben vas szerszám ként vagy fém eszközként kerültek bejegyzésre ezek a tárgyak. A kézi mérleg kifejezetten olyan tárgytípus, mely valószínűleg drága eszköznek számított, nagyon vigyáztak rá, szükség esetén megjavították (Rosta 2017, 148). 2. kép. A mérleg nyitott állapota (fotó: Horváth Orsolya) Az Esztergom területén előkerült mérle- gek további kutatása és feldolgozása hosszabb távon jelentős új eredményeket hozhat a témá- ban.
Esztergom és a dorogi járás. Komárom megye régészeti topográfiája. Budapest 1979, 190. Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regesz- ták (1301–1387). Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 2. Budapest 1953, 23. reg., 23–24. Méri István: Árpád-kori pénzváltó mérleg. Folia Archeologica 6 (1954), 106–114. RostaSzabolcs: Árpád-kori kézi mérlegek Pé- termonostorán. In: Hatalom, adó, jog. Gaz- daságtörténeti tanulmányok a magyar közép- korról. MTA Bölcsészettudományi Kutatóköz- pont Történettudományi Intézet, Budapest 2017, 125–153. Steuer, Heiko: Waagen und Gewichte aus dem mittelalterlichen Schleswig. Funde des 11. bis 13. Jahrhunderts aus Europa als Qu- ellen zur Handels- und Währungs geschich- te. Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters. Beiheft 10 (1997), 27–29. Tóth Csaba – V. Székely György: A mér- leg nyelve 2017. lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/ havi-szines/