Sütött minden nagyobb ünnepre, családi eseményre, munkahelyi rendezvényre, sőt még lakodalmakra is. A Bács-Kiskun megyei faluban sokan tudják, hogy Julika néni sajtos pogácsájához nincs fogható. Amellett, hogy nagyszerű az ízvilága, a nagyszerűsége még abban is rejlett, hogy több napig puha maradt a fehér damaszt konyharuha alatt a hűvös spejzben. Miután nem sütött több pogácsát, sokat beszélt róla. Így egy napon lediktálta anyukámnak a receptet, aztán pedig nekem is. Viszont nem a teljes receptet. Mindkettőnknek ugyanazt a két hozzávalót felejtette el elmondani. Tavaly a konyhámban meséltem neki arról, hogy hiába próbálkoztunk elkészíteni, sohasem sikerül olyanra, mint az övé. Csodálkozott rajta. Majd másnap nekiláttam abban a reményben, hogy hátha sikerül mindenre ugyanúgy emlékeznie és úgy is lett. Íme, a tökéletes sajtos pogácsa, a nagyi kézzel írott receptje szerint - Ripost. Hozzáláttam a méricskéléshez és mama megszólalt, hogy tegyek hozzá egy másfél dl fehér bort, mert akkor jobban kel a tészta... micsoda??? Sőt megtudtam a kelesztés mikéntjét is és azt, hogy a mamapor igazából a fehérbors a főztjeiben.
Rögtön felmerül a kérdés az olvasóban, hogy miért is TITKOS? Ezt nehéz lenne egy mondatban kifejtenem. Talán azért, mert 15 év kellett mire a recepthez hozzáférhettem. Hiába kértem mamámat a 20-as éveim elején, hogy írja le a receptet, nem tette meg, de utólag csak azt mondja, mert nem is volt igazán bevált receptje. Igazából sok évbe telt, mire leírhatóvá vált a recept. Gyermekként sokszor végignéztem, ahogy készíti, még segíthettem is a munkálatok során. Sokszor elsorolta az összetevőket, de hiába készítette el bárki is a családban, sosem sikerült olyan finomra, mint az övé. Tudtuk, hogy valami hiányzik a pogácsából, amiről nem tudunk... Táncoló fakanál: Nagymama sajtos pogácsája-zsírral. Talán egy titkos összetevő. Mint minden nagyszerű fogásánál - amivel az ünnepek idején örvendeztetett meg minket - az unokák kérdezgették tőle, hogy mama mitől ilyen finom, mit raktál az ételbe, mindig azt válaszolta, hogy "mamaport". Ez a titokzatosság átszőtte az egész főzési tudományát és még most is, ha jól látna és főzhetne. A pogácsája nem csak titkos volt akkoriban, hanem híres is.
Sajtos pogácsa ahogy mi szeretjük, amit még Nagyimtól tanultam és szerintem világbajnok. Vigyázat még meleg!! 🙂 Hozzávalók 1 kg liszt 25 dkg zsír 25 dkg margarin 3 tojás 1 nagy poharas tejföl /375 gr. / 5 dkg élesztő pici sütőpor 1 e. k. só 30 dkg trappista sajt Elkészítése A lisztet átszitáljuk, majd szárazon belekeverjük a sütőpor és a sót, majd a zsírt, margarint és a tojássárgáját elmorzsoljuk, közben a tejfölben felfuttatjuk az élesztőt, majd azt is hozzáadjuk. Amikor már jól összedolgoztuk a tésztát hozzáadunk 15 dkg reszelt sajtot és hűtőbe pihentetjük kb. fél órát. Ezután lisztezett deszkán még átgyúrjuk, kinyújtjuk kb 2 cm vastagságúra a tetejét bevagdossuk és megkenjük a tojásfehérjével, majd a maradék reszelt sajttal meghintjük, végül pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk. 180 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Nagyon finom omlós pogácsát kapunk, ami még másnap is isteni. Erika Mészáros receptje Ágnes Paragi: Megsütöttem. Nagymama pogácsa recept nagymama. Finom lett😃 Mit süssünk? Süssünk házi sütit együtt »»»
A margarint felszeletelve tesszük a tálba. Sót szórunk bele. Elmorzsoljuk a lisztet a margarinnal. Beletesszük az összes többi hozzávalót és jól összedolgozzuk. Gyúrjuk néhány percen át, ha kell, lisztezzük a deszkát, tésztát, kezünket, míg végül egy olyan tésztát kapunk, ami puha és nem ragad sem a deszkához, sem a kezünkhöz. Aztán egy lisztezett tálba tesszük a bucinkat, konyharuhával letakarjuk és meleg helyen egy órát pihentetjük. Az óra leteltével egy edényből kidagadó tészta vár ránk. Nagymama pogácsa recept magyarul. Kivesszük, átgyúrjuk és kinyújtjuk a deszkán úgy másfél - két centiméter vastagságúra. A pogácsa szaggatóval, ahogy mamám mondaná:"megpaskoljuk" a tetejét, azaz köröket nyomkodunk a tetejére, de sokat úgy egymásba vágjanak (de nem mélyen, csak annyira, hogy nyomott hagyjon), ez ahelyett van, hogy késsel vonalakat húznánk. Enélkűl felpúposodik a teteje és az már úgy nem az igazi. Megkenjük a villával felvert, kissé habos tojásfehérjével és az újabb titok: a tojásfehérjébe egy fél kiskanál fehérborsot keverünk, ami a kiváltságos ízt kölcsönzi neki és még egy fél kiskanál sót is.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az alábbi lista Paál László festményeit sorolja fel. Kép Festmény címe készítés éve technika méret tulajdonos Birkanyáj 1869 Olaj, vászon 84 × 68. 5 cm Magángyűjtemény Tájkép Fatanulmány (Teljesen elégett) 1870 50 × 50 cm Lappang Kertben 37 × 26. 5 cm Mocsaras táj 112 × 70 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Dél 53. 5 × 36. 5 cm Naplemente 73 × 123 cm Magángyűjtemény (lappang) Szénaboglyák 1870 körül 55 × 46. 5 cm Tájkép házakkal 1871 79 × 44. 5 cm Borús idő 81 × 61 cm Faluszéle Beileni szélmalom 1870-71 43. Paul lászló festményei . 5 × 55. 5 cm Faluszéle (Faluvége) 85. 5 × 50. 5 cm Szélfútta fák 90 × 52. 5 cm Naplemente az erdőben (Tavaszi este Aaperwaldban) 78 × 127. 5 cm Berzovai utca 121 × 93 cm Hazafelé 1871 körül 43 × 63 cm Vihar után (Beileni táj) 65 × 51 cm 50 × 75 cm Erdő tehenekkel (Nagyon megsérült) 1872 200 × 100 cm Füzes (Nagyon megsérült) Halászó fiú (Teljesen elégett) 100 × 50 cm - Erdő mélye (Teljesen elégett) Vízpart (Teljesen elégett) Juhaklok (Kazlak) 94.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Békák mocsara, 1875. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A reggel, 1875. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Viharos táj, 1875. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Barbizoni táj, 1875 körül Magángyűjtemény Erdőben, 1875 körül Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Erdei út, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Út a fontainebleau-i erdőben, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Őszi hangulat, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Erdő széle (Nyárfák), 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Októberi szél, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nyírfa tanulmány, 1876 körül Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Erdő belseje, 1876. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 664–665. o. Bényi László, Paál László [album], 2. átdolg. Budapest: Képzőművészeti, 1983. ISBN 963-336-320-9 Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). BAON - Paál László festményeit hetven év után láthatja a közönség. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon.
Rá isnagy hatással volt Munkácsy, jóllehet ő kialakította a maga összetéveszthetetlen, egyéni stílusát. Erdőrészlet című képét sejtelmes fény sugározza be, ami valahonnan az erdő fái és zöldessárga levelei közül árad szét a kora reggeli napsütésben. Mednyánszky valóban egyedülálló a magyar művészetben a tájképfestés terén. Képeinek kiindulópontja a természet, ám ezek a tájak így, ebben a formában semmiképpen sem léteztek. Látomások, víziók ezek, amelyek egy művész legmélyebb érzéseit közvetítik a látogató felé. Móricz Zsigmond 1910-ben írt egy kis könyvet Munkácsy festői pályájáról egy munkásoknak szánt népszerű sorozatban. Többek között ez is szerepel benne: "A munkácsi kis árva, elhagyatva, száz baj között, semmi nélkül indult el a világon. És a nagy-nagy művész az egész emberiség gyásza mellett szállott a koporsóba. És ez a kettő ugyanaz az egy személy volt. Ez a mai világ mesehőse! És ez az út nyitva minden ifjú előtt. " Persze a teljesség igénye nélkül vázoltuk fel ennek az újrarendezett kiállításnak az anyagát; nem is tehetnénk mást, hiszen annyi a látnivaló.