Úgy látszik, mintha az Isten-félő emberek, akik tartanak attól, hogy rossz cselekedeteket kövessenek el, állandóan szenvednének és a rossz embereknek, akik mindenféle hamis cselekedetet hajtanak végre, semmilyen problémáik nincsenek. Amikor látjuk ezt a helyzetet, vádoljuk Istent az ilyen igazságtalanságért. De Isten nem avatkozik bele a karma törvényeibe. Ő átadja a bölcsességet és az erőt, hogy a különböző szituációkkal szembe tudjunk nézni. Minden cselekedetben fontos a tudás. A mag csak akkor tud jól nőni, ha a föld megvan munkálva. Vajon előkészítjük arra a földet, hogy jó magvakat ültessünk vagy elvetjük a magvakat a köves földbe és várjuk a jó gyümölcsöket? Vagy jó cselekedeteket végzünk és várjuk az azonnali gyümölcsöt? Türelemre, bölcsességre és állandó figyelemre van szükség ahhoz, hogy jó gyümölcsöket kapjunk. A megértéssel és a tisztaság, a béke és pozitivitás erejével végzett cselekedetek a jó karma. A tudás azt jelenti, hogy megértéssel cselekszem és látom a tettek következményeit az énre és másokra.
Kimondja, hogy minden cselekedetnek, gondolatnak vagy szónak van következménye. Áldásként vagy teherként visszatér hozzánk, mint egy bumeráng, még ebben az életben vagy a következőkben. A bölcs önmagában keresi szenvedésének okát, mert a világban rendet lát. A harmóniában pedig semmi sem történhet véletlenül vagy igazságtalanul. A karma mélyebb megértéséhez összeszedünk néhány ideillő idézetet a hindu irodalomból: Karma idézetek Mi a karma törvénye? A karma törvénye szerint, ami köti az embert, az nem a tőle független és megváltozhatatlan sors, hanem a múltbéli tettek hatásai. Mindig döntéshelyzetben van, élhet azzal a szabad akaratával, amit önmaga által előidézett helyzete lehetővé tesz. Cselekedhet helyesen vagy helytelenül. A helyes tett az, amivel sem önmagának, sem környezetének nem okoz szenvedést. Az okozott szenvedés lehet szóbeli, mentális és fizikai. Az erőszakmentesség útján egyik sem elfogadható. A helyes tett elégedetté teszi a cselekvőt és annak környezetét is. A helytelen tett aggodalmat szül.
Hindu és buddhista megközelítés A karma fogalma a hindu és a buddhista világszemléletben is jelen van, de nem tökéletesen fedi egymást a két tanítás megközelítése. A hinduknál minden cselekedet számításba veendő, nemcsak a szándékosak, míg a buddhizmusban lényeges, hogy egy bizonyos tett szándékosan esik-e meg, vagy sem. Az utóbbi a hinduizmussal ellentétben nem a sors kiszámíthatatlanságát vizsgálja, hanem etikai megközelítésből nézi a tetteket, vagyis, hogy jó vagy rossz szándékkal történt-e, ami történt. A buddhista megközelítés szerint a karma befolyásolja, hogy egy ember milyen formában születik újjá, mégpedig a jó és rossz szándékú tettek által. A cikk az ajánló után folytatódik Ezért figyelj, mit teszel A karma törvénye tehát arra figyelmeztet, legyél mindig megfontolt, és igyekezz jó szándékkal cselekedni, hogy a jövőben pozitív okozatot vonzzanak be a tetteid, vagyis azok okai. Ha erre odafigyelsz, életed jó irányba mehet előre. Amennyiben azonban rossz szándékkal cselekszel, az megbosszulhatja magát a jövőben.
A Dharma mellett megjelenik a ~, mint a tett és a cselekvés. A létezők között létrejövő kölcsönhatások ok-okozati láncolata a karma. Éppen természetéből, kialakulásából és működéséből következően megváltoztatható. A ~ valójában egy nagyon világos és egyszerű alapelv: minden tettnek következménye van. Tehát bármit teszünk is, az egy ok, aminek meglesz az okozata. A fizikában ezt a hatás-ellenhatás törvénye írja le. Te sem vagy kivétel a ~ i alól, mint azt talán már meg is tapasztaltad. De eljön az idő, hogy rájössz, semmi sincs véletlenül, és minden hullámvölgyből vezet felfelé út. A hűség első számú számodra, de hajlamos vagy gyanúsítgatásra is. Ez hiba, és ebből kell tanulnod a ~ szerint. Disznó... A bűnre bűnhődés vár. A ~, mely szerint minden tettünk, sőt minden gondolatunk visszavonhatatlan következménnyel jár, még akkor is, ha ez csak nemzedékekkel később következik be. Tetteink következményei elől soha nem menekülhetünk. Morgána... Szó volt arról, hogy a ~ (az Ok-Okozat Törvénye) intelligensen választja meg azt az Állatövi Jegy et, ami létezés ünket fogja vezetni: így ebban az Állatövi Jegyben születünk, ami 30 napig uralkodik egy évben.
Végül az embernek eszébe jutott a negyedik felesége, akit elhanyagolt, szolgaként bánt vele, nem is érdekelte túlzottan. A magány és a kétségbeesés, a szenvedés eluralkodott rajta. Félve hívatta már ennyi visszautasítás és csalódás után: mondd te követnél engem a másvilágra? A negyedik asszony azonnal ott termett: kedves férjem, bármi is történjen, én veled maradok, hiszen nem lehet elválasztani minket soha. Gautama Buddha befejezte a történetet és megmagyarázta a jelentését: minden férfinak és nőnek van négy felesége, illetve férje. Mit is jelent ez pontosan? Az első "feleség" a testünk. Szeretjük éjjel-nappal, mindig velünk van. reggelente megmossuk, szép ruhába bújtatjuk, finom ételekkel tápláljuk, ám életünk végén el kell válni tőle, nem követ minket. Arca pírja elhalványul, sugárzó szeme lecsukódik, beszéde nem szólal meg többé. Itt marad a földön és porrá, hamuvá lesz. A második "feleség" a pénz, a vagyon, a szerencse, az anyagi javak. Félünk, hogy elveszítjük, ám erre a világra mindenki üres kézzel jön és puszta illúzió, hogy vagyonosak vagyunk.
6. Az összefüggés törvénye Még a legkisebb, legjelentéktelenebb események is azért történnek meg, mert az Univerzumban minden kapcsolatban áll egymással. Minden lépes egy következőhöz vezet, ami visz tovább és tovább. Az első és az utolsó lépés is ugyanolyan fontos, mindkettőre szükség van a feladat befejezéséhez. A múlt, a jelen és a jövő összefüggenek egymással. 7. Az összpontosítás törvénye Nem gondolhatsz egyszerre két dologra. Amikor a lelki értékeinkre összpontosítunk, akkor nem jelenhetnek meg olyan alacsonyabb szintű gondolatok, mint például a harag vagy a kapzsiság. 8. A nagylelkűség törvénye Ha tudod, hogy valami igaz, akkor ezt valamikor be kell bizonyítanod. Ha erre sor kerül, fel kell használnod a gyakorlatban azt, amit tanultál. 9. Az Itt és Most törvénye Nem élheted meg az Itt és a Most pillanatát, ha a múltba tekintesz, ha nem tudsz elszakadni attól, ami volt, vagy pont az ellenkezőjét teszed: folyamatosann a jövő miatt aggódsz. A régi szokások, a régi álmok és a régi viselkedések akadályozzák meg, hogy új élmények, vágyak, tapasztalások szülessenek.
Bársony János: Cigány mesék (Móra Könyvkiadó, 2007) - Népmesék és más történetek Szerkesztő Grafikus Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2007 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 110 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 978-9-631183-85-6 Megjegyzés: Színes és fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Mi közük a cigányoknak az ágyúöntéshez? Hát a gyógyításhoz és a bokszhoz? Bársony János: Cigány mesék új - Jelenlegi ára: 1 200 Ft. Ha kinyitod ezt a könyvet, népmesék és mai mesék adnak választ ezekre az izgalmas kérdésekre. Azt is megtudhatod, hogy történelmünk számos hőse és híres embere a cigány nép soraiból származik, akik közül Czinka Pannáról már biztosan te is hallottál. Történeteink között olvashatsz a cigányok vándorlásáról, jellegzetes mesterségeikről, szokásaikról és a régmúltban gyökerező, de sok helyen máig élő hagyományaik eredetéről. A Cigány mesék gyönyörű rajzai pedig a történelmi múltat, a mondák világát és a mai kort is eléd varázsolják.
Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Cigány mesék Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Találatok: 1 - 8 / 8 Ebben a kategóriában · Összes listázása Valamikor régen, amikor még tűzokádó, arany patájú lovakat fogtak a Göncölszekér elé, élt egyszer egy furcsa cigányfiú, akit Kartunak hívtak. Kartu egy reggel azzal állt a cigánytábor elé, hogy azt álmodta: ő lesz a cigányok királya. Kinevették érte. Még... Élt egyszer valamikor régen, amikor még nem tudták az emberek, hogy a felhők esőcseppekből épített palotában laknak, egy árva, cigány kisfiú, akit Szalizátinak hívtak. Szalizáti mágikus kisfiú volt, mert belelátott az emberek gondolataiba. Amikor megszül... Élt egyszer valamikor régen, amikor még a felhők komor sziklák sötét gyomrában várták, hogy az égre szállhassanak kíváncsiskodni, egy Jasorkorig nevű király. Cigány mesék gyerekeknek online. Úgy ált sóhajokból épített palotájában, mint magányos szellő a vad viharokat kavaró felnőtt szele... Élt egyszer valamikor régen, amikor még azt hitték az emberek, hogy az eső a szomorkodó napocska könnye, egy szép cigány tündér, akit Dojának hívtak. Doja egy hatalmas felhőpalotában élt, és onnan figyelte népe vándorlását.
[Total: 1 Average: 5/5] Élt egyszer valamikor régen, amikor még a szekerek kereke négyszögletű volt, egy gazdag kereskedő. Olyan gazdag volt, hogy néha még a király is tőle kért kölcsön, ha megszorult. Tisztelték is nagyon az emberek, ám de nem szerették, mert amerre csak járt, ott könny hullt, és szomorúság költözött a szívekbe. A kereskedőknek volt egy csodaszép lánya, akit Rebekának hívtak. Földig érő, fekete hajában igazgyöngyök csillogtak, kék szemében hideg fények Iobbantak. Gyönyörű volt, de szíve, mint a jég. Rebeka boldogtalan volt, nem örült soha semminek, hiába tettek eléje aranyat, rubintot, gyémántot, és a Föld minden ritkaságát. Csak ült és nézte magát aranytükrében. Szolgálói féltek tőle, mert indulatában nem egynek levágta fülét, orrát, ha nem az történt, amit ő akart. Cigány mesék gyerekeknek ingyen. – Én vagyok a világon a legszebb, a leggazdagabb – mondogatta a tükrének, amivel igen gyengéden bánt. Csak előtte sírdogált, csak neki panaszkodott, hogy mennyire unatkozik. A kereskedő is búslakodott. Hiába volt tele a kincseskamrája, mégsem tudta felvidítani a lányát semmivel.
A királyfit sem tudod megfizetni, mert nem becsüli az aranyat és nem szereti a drágaságokat! Egyszerűen él és szabadon. Neki nem parancsolhat senki. Trebla Fátyolkát szereti, aki fényesre mosdatja a csillagokat. – Akkor kérni fogom őt, hogy segítsen. A lányom boldogsága miatt mindenre hajlandó vagyok – jelentette ki a kereskedő. Levelet írt hát Trebla királyfinak, melyben leírta kívánságát, és egy fehér tollú sassal elküldte Pirkadat királynő birodalmába. Telt-múlt az idő, de válasz nem érkezett. Egy jó év elmúltával azonban egy gyönyörűségesen szép ifjú repült be a kereskedő gyémántokkal kirakott ablakán. – Trebla vagyok, azért jöttem, hogy segítsek. Messzi csillagokon jártam, de siettem hozzád, ahogy csak tudtam. A kereskedő kerek szemekkel bámulta a királyfit. Cigány mesék gyerekeknek magyarul. Volt is min csodálkoznia, mert Trebla fekete hajával, kék szemével, sudár termetével a megszólalásig hasonlított Rebekára. Megdörzsölte a szemét egyszer-kétszer, de semmi kétség, ébren van, és ez a szép ifjú itt előtte nem a lánya, hanem a Szél király fia, a Szárnyakkal Született.