Az ultrahang tervezett időpontja előtt javasolt kb. 1 liter víz (kerüljük a teát, cukros üdítőket és a rostos leveket) fogyasztása, azonban 1-2 órával a vizsgálat előtt már ne menjünk el WC-re, ugyanis a telt hólyag pontosabb eredményt mutat. Hogyan zajlik a vizsgálat? A vizsgálat teljesen fájdalommentes és nem jár mellékhatással, csupán akkor járhat kisebb kellemetlenséggel, ha valamilyen (egyébként is) fájdalmas hasüregi elváltozást vizsgálnak. Hasi ultrahang azonnal tv. Ebben az esetben az enyhe nyomás is kiválthat érzékenységet, kisebb fájdalmat. A vizsgálat minden esetben fekvő testhelyzetben történik, előtte a hasi részt szabaddá kell tenni. A pontosabb kép érdekében kontakt gélt használnak, amelyet a hasra kennek (ez először általában hideg). Bizonyos szervek vizsgálatánál előfordulhat, hogy pár másodpercig vissza kell tartanunk a lélegzetünket, vagy át kell fordulnunk valamelyik oldalunkra, azonban az ultrahang során fontos, hogy mozdulatlanul feküdjünk. A vizsgálat teljesen biztonságot, hiszen nem éri sugárzás a testünket, ezért várandósoknál is nyugodtan alkalmazható, nem lesz hatással a magzat fejlődésére.
Ám szűrésre rendkívül jó és kíméletes a 3D ultrahang. Bélgyulladások vizsgálata ideál: A belek esetében milyen betegségnél lehet fontos szerepe a 3D ultrahangvizsgálatnak? • A vakbélgyulladás gyakran súlyos állapothoz vezethet, diagnózisában a tünetek és a laborleletek mellett nagyon fontos szerepe van az ultrahangnak. • A vékony- és a vastagbélgyulladás általában fiatal korban kezdődik, és többnyire végigkíséri a beteg életét, ezért állandó, rendszeres kontrollt igényel. Így ennél a betegségnél nagy jelentősége van a 3D ultrahangnak, egyrészt mert akut stádiumban elég gyakran kell kontrollvizsgálatot végezni, és nem lehet ennyiszer tükrözni vagy CT-be fektetni a beteget, valamint a 3D ultrahang segítségével a vastagbél állapota kitűnően követhető. A 3D további jelentősége, hogy az elváltozás környezetét is jól tudja vizsgálni, ezért képes megmutatni, hogy az milyen irányban terjed, és mely egyéb szerveket érint, illetve veszélyeztet. Daganatszűrésre is jó ideál: A gyomor-bél rendszeri daganatok milyen esetekben vizsgálhatók 3D ultrahanggal?
Ez azt jelenti, hogy bár a betegség fönnáll, de nincs olyan előrehaladott állapotban, melyet már az ultrahang kimutatna. Tehát inkább funkcionális és szabályozási zavar okozza, nem strukturális károsodás. ideál: Milyen jellegű és mértékű az az emésztőszervi elváltozás, melyet már kimutat az ultrahang? – A májon, az epehólyagon és a hasnyálmirigyen kívül a gyomor és a belek falát is jól lehet vizsgálni. Amennyiben ezen a területen megvastagodás vagy vizenyősség látszik, az már komoly jele a betegségnek – gyulladásnak, fekélynek. Sok esetben csak a szervek környezetében látható eltérések, indirekt jelek látszanak, melyek arra utalnak, hogy hol keressük tovább a bajt. Amíg ilyen elváltozás nem mutatkozik, addig a betegnek nem extrémen súlyos az állapota. Persze ettől kezelés, pl. emésztésserkentők, enzimek, székletrendezők szükségesek lehetnek. A gyomorfekély is ábrázolható ideál: A gyomorfekély, mint gyakori betegség, vizsgálható-e ultrahanggal? – Maga a fekély nem látható ultrahanggal, mert a gyomor belső felszínén felületesen van jelen.
A közpénz fogalmának alkotmányban történő rögzítésével egységes gyakorlatot akarnak kialakítani az alkotmányos szerveknél. A közpénzfogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed. A hatályos alaptörvény a különleges jogrend hat esetét határozza meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet. A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. Mit jelent a különleges jogrend és a vészhelyzet kihirdetése?. A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve. Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A különleges jogrend állapotában az államok olyan szintű alapjog korlátozást tesznek lehetővé, amelyet más esetben, "békeidőben" nem. Az embereknek a szabadságuk egy részét fel kell áldozniuk a biztonság oltárán. Ezt a Moszad korábbi igazgatója – Efraim Halevy – a terrorfenyegettség kapcsán egy interjúban úgy interpretálta, hogy a közvéleményt fel kell készíteni – a terror miatt – egy más életformára, legalábbis addig amíg a veszély fennáll. "Az embereknek választaniuk kell – így folytatta – a terrortámadások vagy az adatvédelmi és szabadságjogok érvényesülése között. " Azonban a különleges jogrendi szabályok alkalamzásának fontos feltétele, hogy a jelenség, körülmény, amely miatt bevezetésre került, valamilyen védett célt – az életet, a vagyont, az államot, az alkotmányos rendet – sértsen vagy veszélyeztessen, és azt a normál keretek között nem, vagy nem a megfelelő gyorsasággal lehet kezelni, ezért van szükség az állami beavatkozásra ( Csink). A különleges állapotok jogának alapvető célja az, hogy visszataláljunk a normális alkotmányos helyzetbe ( Jakab András).
Ugyancsak kétharmaddal dönt az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetéséről. Szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény történik. Ez a különleges jogrend harminc napra hirdethető ki, ha a kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, harminc nappal meghosszabbíthatja a parlament. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvénnyel. Az eltérés annyi, hogy a normaszövegben az "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" fordulatot használják, így lehetővé válik a veszélyhelyzet kihirdetése előre nem jelezhető esetekben is. A hatályos szöveg ugyanis "az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség" esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését. A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az harminc napra szól.