osztályos új történelemtankönyvekhez. Részlet a készülő atlaszból (Nagyításért kattintson a képre! ) Az OFI kérésére az atlaszok történeti kronológia és névmutató nélkül készültek el. Atlaszok 2015-ben és 2016-ban A térképek tervezését az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatói segítették. A 2015-ös kiadásban a középiskolai diákatlasz ( Történelmi atlasz középiskolásoknak. Budapest: OFI, 2015; ISBN 978-963-682-880-6) 56 térképoldalon 174 színes történelmi térképet, az általános iskolai diákatlasz ( Történelmi atlasz általános iskolásoknak. MS-4116 Történelmi atlasz középiskolásoknak. Budapest: OFI, 2015; ISBN 978-963-682-879-0) 33 térképoldalon 75 színes történelmi térképet tartalmaz. Az atlaszok 2015 szeptemberében kerültek a tanárok és diákok kezébe. Részlet a készülő atlaszból (Nagyításért kattintson a képre! ) A beérkezett javaslatok alapján 2016 tavaszán készült el a diákatlaszok 2., javított és bővített kiadása. Az új középiskolai diákatlasz ( Történelmi atlasz középiskolásoknak. Budapest: OFI, 2016; ISBN 978-963-436-002-5) már 64 térképoldalon 190 színes történelmi térképet, az általános iskolai diákatlasz ( Történelmi atlasz általános iskolásoknak.
Digitális történelmi atlaszok Digitális történelmi atlaszok listájának megtekintése
Budapest: OFI, 2016; ISBN 978-963-436-001-8) pedig 33 térképoldalon 85 színes történelmi térképet tartalmaz. Új szerkesztési koncepció Az új atlaszokat ért bírálatok nem a tartalomra vonatkoztak, hanem szinte kivétel nélkül a szerkesztési koncepciót érintették. Az OFI, mérlegelve az észrevételeket, úgy döntött, hogy a középiskolai történelmi diákatlasz 3. kiadása 80 oldalas lesz, 72 térképoldalon kb. 200 térképpel. A további 8 oldalon új témák bemutatására, illetve a már meglévők bővítésére (pl. az egyetemes történelemből az európai reformáció és katolikus megújulás, Amerika és Afrika történelme, a magyar történelemből a Hunyadiak kora, a 16. századi Habsburg Monarchia és Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség, az 1848/49-es szabadságharc, a dualizmus kora, választási térképek) lesz lehetőség. Részlet a készülő atlaszból (Nagyításért kattintson a képre! ) Valamennyi térkép kap keresőhálót is, ami eddig csak a világtörténeti térképek kiegészítője volt. Teljes szinkronba kerül a magyar és az egyetemes történelem bemutatása, az első két kiadásban ugyanis az atlasz szerkezete a tankönyv szerkezetéhez igazodott, és így több esetben a magyar és egyetemes történelem bemutatása "elcsúszott" egymáshoz képest.
A korábbi norvég álláspont változásában vélhetően jelentős szerepet játszott Diana Wallisnak, az Egyesült Királyság liberális parlamenti képviselőjének kijelentése. Wallis, aki egyben az Európai Parlamentnek Svájccal, Izlanddal és Norvégiával fenntartott kapcsolataiért felelős bizottsági alelnök, azt mondta, hogy szerinte 2004 után egy ciprusi vagy lengyel állampolgárnak több befolyása lesz a norvég törvények alakítására, mint amennyi maguknak a norvégoknak. Norvégia január 9-én egyeztetéseket kezd egy új EEA-megállapodásról, amely a várakozások szerint húszszorosára növeli majd Norvégia hozzájárulását az EU regionális és szociális alapjához.
A norvégok tehát – valószínűleg a jogérvényesítés nehézségeiről tudva – húztak egy merészet, és részükről lezártnak tekintik az ügyet, aminek következtében nem csupán a civileknek szánt majd 4 milliárd forint, hanem a magyar állam által elérhető 77 milliárd is a zsebükben maradt. Először is érdemes leszögezni, hogy államcsődtől nem kell tartani, ugyanis bármekkorának látszik is egy állampolgár szemében az összeg, a magyar költségvetés központi alrendszerének bevételi főösszege a 2021-es évben majd 22 ezer milliárd forint, amelynek a nem folyósított 77 milliárd csupán a 0, 35 százaléka. Az összeg azonban, ahogy az erről szóló kormányhatározat mellett a kormánypártisággal kevéssé vádolható Lattmann Tamás nemzetközi jogász is állítja, jár hazánknak. Norvégia eu tag board. A jogi érvényesítése viszont nem ígérkezik egyszerű feladatnak: a kormányhatározat is csak az igazságügy-minisztert hatalmazza fel, hogy keresse meg az igényérvényesítésre szolgáló eszközöket. Eddig nem történt hasonló eset Európában" A feladat több szempontból is nehéz: egyrészt a felek nem kötötték ki valamely bíróság joghatóságát, másrészt eddig nem történt hasonló eset Európában, azaz nincs kijárt út.
*** Ökopártnak Ökotárs A magyar kormány problémája az Ökotárs Alapítvánnyal többek között az volt, hogy az akkor még jóval jelentősebb súlyú LMP-vel meglehetősen közeli viszonyban állt, így például Schiffer András tagja volt a szervezet Valódi Civil Partnerségért díját odaítélő kuratóriumnak, s több vezető Ökotárs-tisztségviselő is szorosan kötődött a párthoz. Az ezt követő hat év tüzetes feltárása alighanem egy egész könyvnyi terjedelmet igényelne: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal sorozatos és rendszerszintű pályázati jogsértés miatt büntetőfeljelentésekkel élt, a NAV is nyomozást indított, ám végül megszűntek a jogi eljárások, s újra politikai síkon folyt az ügy. Svájc/Norvégia miért nem tagja az EU-nak?. Nyitóképen: Olajfúró torony Norvégia partjainál: a gazdagság forrása. Fotó: Shutterstock
Norvégiában eddig két népszavazás volt az EU-tagságról: 1972-ben a szavazók 53, 5 százaléka utasította el az uniós tagságot, 1994-ben pedig 52, 2 százalék szavazott nemmel az EU-csatlakozásra. Az észak-európai országok közül csak Norvégia és Izland nem tagja az EU-nak, utóbbi a múlt héten hagyta ott az uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokat.