A keresztény Magyar Királyság akkor már hét és fél évszázados történetében Mária Terézia volt a második nő, aki saját jogon uralkodhatott. Huszonhárom évesen lépett trónra 1740-ben. Bár a Habsburg családban papíron lehetőség volt a nőági öröklésre, Mária Teréziát nem nevelték uralkodónak: jó egészségnek örvendő édesapja haláláig bízott benne, fia születik. A hercegnő így felhőtlen gyermekkort élhetett át, tánccal, vadászattal, célbalövéssel, és persze az elme pallérozásával: matematika, történelem, latin, olasz, spanyol, francia volt a fő tantárgy. Ifjúkora is boldogan telt, hiszen a legfelsőbb körökben szokatlan módon szerelmi házasságot kötött: 1736-ban ment hozzá Lotharingiai Ferenc Istvánhoz. Házasságukból született a Habsburg-Lotharingiai-ház. Amikor 1740 őszén édesapja váratlanul meghalt, Mária Terézia már negyedik gyermekét várta, és ő maga sem tudhatta, meg tud-e felelni a hirtelen nyakába szakadt óriási kihívásnak. Hűség és áldozatkészség Európa pedig ellene fordult. A porosz király háborút robbantott ki Szilézia megszerzéséért, a bajorok és a spanyolok bejelentették igényüket a Habsburg örökségre.
A legendásan gazdag főúr fényűzéséről legendák keringtek, az egyik szerint például egy előkelő vendége tiszteletére ezerforintos bankók lángjánál főzetett teát (ezt egyébként az Esterházyakra is ráfogták). Hasonlóan vándortörténet az is, hogy amikor Mária Terézia 1751 nyarán meglátogatta kedvelt hívét, az Pesttől Gödöllőig sóval hintette fel az országutat, hogy a királynő a rázkódó hintó helyett szánkón tehesse meg az utat. Az viszont igaz, hogy Grassalkovich Antal hatalmas pompával fogadta az uralkodót, de a komoly és puritán asszony neheztelését fejezte ki az iszonyatos összeget felemésztő állatviadalok, tűzijátékok, bálok miatt. Nevét leginkább a gödöllői kastély tartotta fenn Grassalkovich Antal a főúr hatvani és gödöllői uradalmain mintagazdaságot alakított ki, kastélyt építtetett Bujákon, Gödöllőn, Hatvanban és Pozsonyban. Utóbbi ma a szlovák elnökök rezidenciája. Az ő nevéhez fűződik a máriabesnyői kegyhely megalapítása. Nevét leginkább a birtokai középpontjában felépített gödöllői kastély, a legnagyobb hazai barokk palota tartotta fenn.
Az 1735-ben kezdődött munkálatok Grassalkovich Antal egész életében folytatódtak és csak a 19. század közepére fejeződtek be. A család férfiágának kihalta után a Sina bankároké, majd egy belga bank tulajdona lett, második fénykorát a kiegyezés után élte, ez volt Erzsébet királyné, Sissi kedvenc pihenőhelye. Sisi és Ferenc József gyermekeikkel a gödöllői királyi kastély parkjában. Bal szélen a császár mellett a trónörökös, a gyermek Rudolf látható Forrás: Wikimedia Commons A második világháború után leromlott állagú kastély felújítása 1985-ben kezdődött meg, ma múzeum és jelentős rendezvényközpont. Grassalkovich Antal 1771. december 1-jén halt meg Gödöllőn. Hamvait a dinasztia- és vagyonalapítót kedvenc gödöllői kastélyához kapcsolódó besnyői templomban helyezték örök nyugalomra, sírja ma is ott található. A központi gödöllői uradalmat Ifjabb Grassalkovich Antal örökölte, aki folytatta apja munkáját és karrierjét, így egészen a hercegségig vitte. A család férfiága 1841-ben halt ki. ( MTVA Sajtóarchívum, Origó)
Két évre rá megérik az elhatározása: szerzetes akar lenni. Két tanítónő társával egyre nagyobb sikerrel tanítanak, és közben megkezdik szerzetesi életüket Wittmann irányításával, a Notre-Dame rend szabályai szerint. Karolina két társa azonban nem tudja vállalni a kemény életmódot, kezdeményezésük így kudarcba fullad, de Karolina mégsem adja fel tervét. Hamarosan két másik fiatal lány csatlakozik hozzá. Ez az új közösség 1833-ban hivatalosan is engedélyt kap a működésre. Kolostoruk és iskolájuk megnyitását I. Lajos bajor király trónra lépése teszi lehetővé. Az új uralkodó azt vallja, hogy a társadalom egészséges növekedéséhez nélkülözhetetlen a kereszténység. Újra behívja az országba a ferenceseket, irgalmas nővérekre bízza Münchenben a betegápolást, és szerzetesnőket keres a leányok nevelésére. Karolina és társai Neunburgban megnyitják az első szerzetesiskolájukat. A születőben lévő új szerzetesi közösség azonban ugyanebben az évben elveszíti lelki és szellemi támaszát, Wittmannt. Sebastian Job, Wittmann jó barátja veszi ekkor pártfogásba őket.
A pályaudvarok fogadóépületein korábban rengeteg molnárfecske költött, de mára eltűntek a madarak. Most ez próbálják orvosolni. Régebben olyan vasútállomás is volt, ahol 100-200 molnárfecske-pár telepedett meg egyszerre, a fészkek egymás hegyén-hátán sorakoztak a peronok falazatain. Itt a tavasz, lassan visszatérnek a fecskék, amelyek száma az utóbbi húsz évben drasztikusan lecsökkent, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportja összefogott a MÁV-val, hogy együtt visszacsábítsák a fecskéket régi, megszokott helyükre. Illusztráció - Füstifecske-műfészkek telepesen kihelyezve Sormáson (Zala megye) Fotó: MME "A modernizálás, az állomások felújítása, átépítése oda vezetett, hogy számos helyről teljesen eltűntek a fecskék, és ahol még maradtak fészeképítésre alkalmas részek, ott is kevesebb pár talált magának költőhelyet" – írja a. Már meg is kezdték a pécsi területi igazgatósághoz tartozó állomásokon a műfészkek kihelyezését: Baranyában négy, Somogyban és Tolnában öt állomáson, ahol első körben 180 kerámiából készített fecskebölcsőt, azaz műfészket helyeznek ki.
Kategória: IQ100+ 2019-01-31 10:48 6670 olvasó Kevesebb mint a felére csökkent a szántóföldi madarak száma Európában. A jelenség fő oka a területek intenzív mezőgazdasági felhasználása, a madárfajok csökkenő egyedszáma ugyanis azt jelzi, hogy a mezők és a szántóföldek sivárrá váltak. Az Európai Unió országaiban 1980 és 2016 között az összes szántóföldi madárfaj - mint például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély - állományának mintegy 56 százaléka eltűnt - derült ki az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) statisztikáiból. A Német Természetvédelmi Szövetség (Nabu) szerint Németországban 1980 óta a szántóföldi madárfajok egyedszáma több mint 40 százalékkal fogyatkozott meg, Ausztriában a BirdLife madárvédelmi szervezet pedig szintén mintegy 40 százalékos csökkenésről számolt be az 1998-as évhez képest. A Nabu felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a számok azért is riasztóak, mert a madarak jelenléte megmutatja, mennyire egészséges egy-egy terület. Az állomány nagyságának visszaesése pedig azt jelzi, hogy sivárrá váltak a mezők és szántóföldek, ahol sok madár nem talál többé költő- és élőhelyet, illetve táplálékot.
A baranyai helyszíneken már kinn is vannak a fészkek, márciusban pedig tovább folytatják a munkát. Hogyan óvhatod te is a fecskéket? Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta, aminek több oka is van. A klímaváltozás feladja a leckét a madaraknak: nem elég, hogy önmagában a vándorút is veszélyekkel jár, de a megváltozó környezet, a szárazság és ennek nyomán a táplálékhiány rontja a fecskék túlélési esélyeit. A másik nagy probléma, hogy még ma is vannak, akik leverik a fészkeket – pedig akár fecskepelenkát is rakhatnának alá. A molnár- és a füstifecskék egyre kevésbé találnak fészekanyagot, azaz sarat, ahogy egyre több lesz a beton, az aszfalt és a térburkolattal borított terület. Sárgyűjtő helyet akár te is kialakíthatsz, ahogy műfészket is lehet venni vagy készíteni, ha segíteni szeretnél a madarakon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján további hasznos információkat találsz, itt a műfészkekről, ide kattintva a fecskepelenkákról. Az MME-nek fecske- és gyurgyalagfigyelő adatbázisa is van, ahová fészkelési információkat és egyéb érdekes megfigyeléseket várnak.
"Így míg eddig koncentráltan voltak jelen a madarak, ilyenkor szétszélednek az országban. Ilyenkor még a lakott területen élő madarak is inkább kihúzódnak a külterületekre. Ezért ürülnek ki a kertek, az utcák, a parkok, emiatt tűnik úgy, hogy hiányoznak a madarak" - magyarázta Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, a közhiedelemmel ellentétben a madárvonulás nem egy néhány nap alatt, egy-két hét alatt lezajló jelenség. Mivel ősszel már a madarakat nem hajtja a költési időszak, sokkal jobban elhúzódik a vonulás, mint tavasszal, amikor a telelő területről hajtja a madarakat a szaporodási vágy. Tavasszal harmadannyi idő alatt repülnek vissza a fészkelőhelyre. "Ebből következően az őszi vonulás nagyon elhúzódó jelenség: augusztustól október végéig, novemberig tart" - mondta Orbán Zoltán.