Azonban az oldódás nem tökéletes, így a gyárkéményekből távozó nitrogén-dioxid a levegő víztartalmával reakcióba lépve salétromsavat, illetve salétromossavat (HNO 2) alkothat. Előfordulási területei [ szerkesztés] Savas esők jellemző területe az ipari vidékek környezete, a fejletlenebb technikák jelentősen nagyobb terheléssel járnak. Így a fő előfordulási terület a múlt században az USA és Nyugat-Európa volt. Az időjárási hatások miatt azonban nem korlátozódott csak e területekre, hanem távolabbi területekre is eljutott. Emiatt kellett Kanadának és a skandináv országoknak is megtapasztalni káros hatásait. Ezáltal egyfajta "export-import kapcsolat" alakult ki termelők és az elszenvedők közt. Nemzetközi összefogással (a kibocsátás mérséklésével) az első idők gyenge védekezési próbálkozásaival szemben (például Skandináviában meszezni próbálták a tavakat), érezhető eredményeket sikerült elérni. Így az óvintézkedések hatására már nem ezen területek a leginkább sújtottak, hanem Kína, a fejlődő országok, Kelet-Európa és a volt Szovjetunió államai.
A savas eső Bolygónk életterének jelentős gondja a savas esők és a felszíni környezet egyre erősödő savasodása. Régen az emberek összegyűjtötték az esővizet ivóvízként, mosásra, főzésre, öntözésre, állataik itatására használva az égi áldást. Ma már ez elképzelhetetlen, az esővíz is belépett az egészségre ártalmas anyagok népes táborába. Aki nem akar korán megkopaszodni, annak manapság nem tanácsos sűrűn megáznia az esőben. A savas esők megjelenése, az összes környezeti ártalommal együtt, az emberek ipari tevékenységének tudható be. Az ipari forradalomtól kezdve, azaz a XVIII. század közepétől a rohamosan fejlődő technika segítségével kialakultak a különféle iparágak és velük együtt az ipari környezetszennyezés. A gépek működtetéséhez kezdetben a gőz energiáját használták, a gőzgépek pedig rengeteg szén elégetését kívánták. A gyárak, és üzemek ontották magukból a füstöt a légkörbe. A légszennyezés addig soha nem látott mértékű lett, és a fejlődéssel párhuzamosan csak fokozódott. A legtöbb szennyező anyagot korunkban a légtérbe bocsátják ki, elsősorban gázokat és aeroszolokat, továbbá folyadékok gőzeit.
Savas eső... Ez a kifejezés a modern, különösen a városi életben közösvé vált. Gyakran a falusi lakosok panaszkodnak, hogy miután az ilyen kellemetlen csapadék növények kezdik elszáradni, és a pocsolyák megjelenik fehéres vagy sárgás plakett. Mi ez? A tudomány határozott választ ad a kérdésre, mi a savas eső. Ezek az ismert csapadékfajták, amelyek vízértéke (pH) normálérték alatt van. A pH-t a normának tekintjük, ha a vizsgálat alulbecsüli ezt a számot az üledékekben, savasnak tekintik. Az eső, a hó, a köd és a jégeső virágzó ipari fellendülésének feltételei a szokásosnál több százszor magasabbak. okok A savas eső újra és újra esik. Ennek okai az ipari létesítmények mérgező kibocsátása, az autók kipufogógázai, sokkal kisebb mértékben - a természetes elemek bomlása során. A légkör túl van töltve kénes és nitrogén-oxidokkal, hidrogén-kloriddal és más savképző vegyületekkel. Az eredmény a savas eső. Csapadék és lúgos tartalom van. Megjegyzik a kalciumionok vagy az ammónia jelenlétét. Számukra a "savas esők" fogalma is illik.
Úgy vélem, a játékvezetők is jobban engedhetnék a kemény küzdelmet, mert folyamatosabb lenne a játék. Én egyébként nem tartom magam túlzottan agresszív futballistának, inkább határozottnak, arra viszont szükség is van védőként, természetesen a szabályos játék keretein belül – magyarázta Baráth Botond, a Honvéd 11-szeres válogatott futballistája, aki ebben az idényben egyszer jutott a kiállítás sorsára. A szabálytalanságokat tekintve Európa élvonalához tartozunk 1. Szlovák bajnokság: 30, 7 szabálytalanság/14:38 perc játékmegszakítás meccsenként 2. Portugál bajnokság: 30, 1 szabálytalanság/16:06 perc játékmegszakítás meccsenként 3. Bolgár bajnokság: 29, 6 szabálytalanság/15:42 perc játékmegszakítás meccsenként 4. Ciprusi bajnokság: 29 szabálytalanság/15:32 perc játékmegszakítás meccsenként 5. Ukrán bajnokság: 28, 4 szabálytalanság/13:45 perc játékmegszakítás meccsenként 6. Magyar bajnokság: 27, 9 szabálytalanság/13:42 perc játékmegszakítás meccsenként 7. A magyar válogatott a negyedik kalapból várhatja az Eb-selejtező sorsolást | focimagazin.hu. Cseh bajnokság: 27, 4 szabálytalanság/14:17 perc játékmegszakítás meccsenként 8.
2016 óta nem került magyar az NB I-ből topligába – van másik út! – Amiben a magyar futball le van maradva, az a magyar fiatalok pályafutásának felépítése. Bolger bajnokság tabella. Ebben a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest az a nagy változás, hogy korábban a klubok rá voltak kényszerülve arra, hogy piaci bevételhez jussanak, mert tartozásaik voltak, finanszírozni kellett a napi kiadásokat. Most a háttér stabil, a Magyar Labdarúgó-szövetségtől érkező, televíziós és egyéb bevételekre fixen alapozhatnak, így viszont nem érdekeltek a játékosok eladásában, nem a futballisták értékesítésén múlik a klubok jövője, költségvetése. Ha pedig a klubok nem adnak el játékosokat külföldre, erősebb bajnokságokba, a fiatalok nem látják az előrelépés lehetőségét, egyre inkább elveszítik a motivációjukat, kiveszik belőlük a fejlődési vágy. Többek között a válogatott szélsőt, a 2020-ban Törökországba, majd azóta Svájcba szerződő Varga Kevint is Filipovics Vladan képviseli (Fotó: archív) – Tehát, ha van pénz, az a baj, ha nincs pénz, az a baj?