ÜDVÖZLÖM A HONLAPOMON! Budapesti bíbic keringő, Budapesti rövidcsőrű(szívhátú) galambok. Szarka János vagyok, 1980-ban születtem, 14 éves koromtól Budapesti bíbic keringőket tenyé vagyok a B-21 csepeli egyesületnek és a écsényi István Rövidcsőrűgalamb Tenyésztők Klubjázdetekben csak kékszalagosok és feketék voltak, de később sikerült kitenyészteni a kékkovácsolt színt(néhai Kis Sándor ecsegfalvi tenyésztőtársammal közösen). Nem karikatúra: tényleg így néz ki a budapesti rövidcsőrű galamb - Hírnavigátor. Jelenleg csak a sárga, vörös és fekete színváltozatot tenyésztem, céljaim között szerepel a vörös és sárga szín jobb minőségre javítása. 2013-tól elkeztem a Budapesti rövidcsőrű tenyésztést(szívhátú rajzváltozatban), állományom Dr. Czeglédy Páltól és Granyák Antaltól származik. Jó böngészést!
A Budapest Short Faced Tumbler, vagyis budapesti rövidcsőrű galamb egy ritka galamb fajta, amely különös, már-már idegenszerű megjelenéséről híres, kidülledt szemekkel, apró csőrrel és háromszögletű fejjel. Amikor az 1900-as éve... Kezdőoldal Bulvár Nem karikatúra: tényleg így néz ki a budapesti rövidcsőrű galamb
A fejtető előre lejt. A tarkó meredek. Budai kék Az ősök Mint számos fajtának, ennek a kialakulása is a régmúltba nyúlik vissza, ám a "kiindulási fajták teljesen ismeretlenek", illetve egy fajta ismert, az Indus, amely a mai "groteszk" fej kialakulásában döntően közrejátszott. Dr. Szécsényi István szerint "a mai budapesti rövidcsőrű őse három fajta, a pesti gólyás, a budai kék és a bécsi rövidcsőrű". Ezzel kapcsolatban Dr. Teremi Gábor 1956-ban kiadott könyvében a következőket írja a Budai kékek származásáról: "Ősét egyes feltevések szerint a törökök hozták Budára. " Ez a galamb azonban eltűnt az idők folyamán. A mai Budai kék keringőt egyesek szerint a múlt században az Egri kék keringő, a Budapesti gólyás és a Prágai kék rövidcsőrű keresztezése útján állították elő. Egy másik elképzelés szerint pedig a Berlini kék ó-törzsű, a Kék egyiptomi sirályka és a Kék bécsi rövidcsőrű keresztezése révén született. (megjegyzés: azóta az egyes fajták neve megváltozott. Nem karikatúra: tényleg így néz ki a budapesti rövidcsőrű galamb - 5perc.hu - Legfrissebb hírek. ) A származást illetően további támpontot ad az 1965-ben kiadott Galambtenyésztés című kötet (Dr. Szűcs Lajos és Dr. Szécsényi István szerkesztésében).
Gólyásoknál a kifejezett tarkaság, a szívhátúaknál az előírástól eltérő rajz. Enyhe hibának kell tekinteni az egyszínűeknél a nem eléggé intenzív színt (különösen a vöröseknél), a szívhátúak kisebb rajzhibáit a piros árnyalatú szembőrt, a nem élesen markírozott fejet és a talpon állást. Budapesti rövidcsőrű galamb hungaria. Még egy megjegyzés:a külföldi tenyésztők forszírozzák, hogy a gólyás változat farktollai ne csak fehérek legyenek. Budapest, eptember 15. Tisztelettel: Srebro Miroslav Silver bíráló
Az orrdudor kicsi, a csőrhöz simul. Nyak: Hosszú, karcsú, enyhén ívelt. Mell: Közepesen széles, kissé előredomborodó. Hát: Mérsékelten keskenyedő, megnyúlt. Szárnyak: Feszes tartásúak, nyúlánkak, kissé előreállók. Az evezőtollak jól zártak, a farkon fekszenek. Farok: Keskeny, jól zárt. A kormány tollak száma: 12. Lábak: Középhosszúak, simák. A combok szabadon állnak. A karmok kicsik, színük a csőrével azonos. Tollazat: Sűrű, feszes, színe kifejezett, azonos árnyalatú, a nyakon csillogó fényű. I. Sötétcsőrűek: a) egyszínű: fekete. b) szalagos szárnyúak: kék, (budai kék), kovácsolt-kék, deres. c) rajzos: gólyás fehér farokkal (budapesti díszgólyás). II. Világos csőrűek: a) egyszínűek: fekete, fehér, vörös, sárga, májszínű, ezüst. b) szalagos szárnyúak: kék, kovácsolt-kék, fakó, kovácsoltfakó (pacsirta), sárgafakó, vörösfakó, kékfakó. c) rajzosak: csapos, szívhátú. Budapesti rövidcsőrű galamb es. Rajz: A deres feje és nyaka sötétszürke, a nyak zöldes-lilás csillogású. A szárnypajzs világosszürke, fekete szalagokkal. A has és a combok fehérek, a farok szürke, fekete pánttal.
Időpont változás! A Józsai Szüretinap a tervezettől egy héttel korábban 2018 szeptember 29-én (szombaton) kerül megrendezésre. MEGHÍVÓ A Debreceni Galamb-és Kisállattenyésztők Egyesülete (Székhelye: Debrecen-Józsa, Barakonyi u. ) taggyűlésére. A taggyűlés helye: Józsapark- Józsai Közösségi Ház 4225 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi út 9. sz. A taggyűlés időpontja: 2018. szeptember 01. szombat 10. 00 óra A taggyűlés napirendi pontjai: 1. A taggyűléssel kapcsolatos tisztségviselők megválasztása (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők) 2. 2019. Budapesti rövidcsőrű galamb 1. évi gyűrűrendelés és tagdíj befizetés 3. Részvétel a Józsai Szüreti napon Galamb- és kisállat kiállítás megbeszélése 4. Az MGKSZ-nél történt változásokról tájékoztatás 5. Egyebek Amennyiben a napirendi pontokkal, illetve az Egyesület működésével kapcsolatban kérdésed, vagy észrevételed van, úgy azokat a taggyűlést megelőzően a e-mail címre eljuttatni szíveskedj. A taggyűlés eredményessége érdekében megjelenésedre feltétlenül számítunk.
Egy korábbi írásomban foglalkoztam az Egri kék galambokkal, most viszont egy igazi fővárosi fajtát szeretnék alaposabban bemutatni, a Budai kéket, tekintettel arra, hogy nincs még egy fajta, amelynek a neve budai kitenyésztésre utalna. "Egyes fajták kialakulása nagyon bonyolult, összetett folyamat eredménye, ezért többnyire csak nehezen követhető" – hangsúlyozza Dr. Szécsényi István állatorvos, és kijelentése a Budai kékre hatványozottan érvényes. Ez a fajta a rövidcsőrűek nagy családjába tartozik, mely igen szerteágazó, nagyon sok fajta képviseli ezt a csoportot. Fő jellemzőjük és a karakterük a fej megítélésében érhető tetten. V-37-es Debreceni Galamb és Kisállat Tenyésztők Egyesülete - G-Portál. A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége által a 2011-ben kiadott Fajtaleíró könyvben a Budai kék fejével kapcsolatban így írnak. Fej: széles. A fejtető szélességi és hosszúsági mérete azonos, hátulsó része keskenyebb és magasan kiemelkedik. A szemboltok párhuzamosak, ugyancsak kiemelkedők, a fejtető középen bemélyedt. A homlok meredek, de a fejtető hátulsó, kiemelkedő részénél alacsonyabb.
Ahogy azonban újabb és újabb részletek derülnek ki, úgy inog meg mindez: a nő története egyre változik, az állítólagos erőszaktevő egy rendesnek tűnő tanár, és a rendőrség álláspontja szerint a nő szavain kívül semmi bizonyíték nincsen az esetre, ezzel párhuzamosan kezd kételkedni Dénes abban az egyetlen dologban, amiben nem szabadna: a felesége igazmondásában. Ez érthető módon tovább ront a helyzeten, és éket ver a közé a két ember közé, akiknek most minden eddiginél jobban össze kéne tartaniuk. A Legjobb tudomásom szerint egyben párkapcsolati dráma, ahol épp az egyik legsúlyosabb trauma szolgáltatja a konfliktus gyújtópontját, az erőszak tényétől elvonatkoztatva is rámutat Dénesék kívülről harmonikusnak tűnő, ám belülről kiüresedett kapcsolatára: a bizalmatlanságra és az egymással kommunikálás teljes csődjére. Nóra az esetről nem tud beszélni férjével, Dénesnek viszont fogalma sincs, hogy az önjelölt nyomozáson túl hogyan segíthet a feleségén: egyikük kezében sincsen ott az iránytű a traumához, fogalmuk sincsen, miként találják meg közösen a kiutat a helyzetből.
Tény, hogy máshova futott volna ki a történet, de megmaradtak volna a kételyek és a misztikum, melyek a mű legerősebb pontjai. A befejezés kicsit keserű szájízt hagyott maga után, de ez nem nyomta rá annyira a bélyegét az élményre, hogy a végeredmény ne működjön. A Legjobb tudomásom szerint aktuális, fontos és erőteljes film, mely párkapcsolati drámaként és feszült thrillerként is megállja a helyét. Olyan témákat vet fel, melyek vitaalapnak is tökéletesek, illetve elgondolkodtatnak. Egy kicsit talán hosszabb a kelleténél és időnként döcög, de van annyira érdekes, hogy végig lekössön és a megtekintés után is velünk maradjon. Elsőre ez több mint korrekt Lőrincz Nándortól és Nagy Bálinttól, akikre érdemes lesz odafigyelni a jövőben. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
2021. 12. 16. A történet főszereplője Nóra és Dénes, egy fiatal házaspár. Dénes feleségét egy éjszaka nemi erőszak éri. Az ellentmondásos tanúvallomások miatt és a bizonyítékok híján a rendőrség nem tud igazságot tenni az ügyben. A férj először felesége mellé áll, támogatja, személyesen próbál meg utánajárni, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, a későbbiekben azonban az eset feldolgozása próbára teszi a kapcsolatukat. A pár különösen nehéz helyzetbe kerül, mert mindez épp egy örökbefogadási folyamat végén történik, és a történtek befolyásolják a döntés kimenetelét. KRITIKA Izgalmas vállalás a #MeToo-érában egy nemi erőszakot középpontba állító film esetében az eset elszenvedőjének férjét megtenni főszereplőnek, de a Legjobb tudomásom szerint nemcsak emiatt különleges mozi. Tóth Csaba A rape and revenge műfaj a filmekben sokáig arra épült, hogy egy filmben megerőszakoltak valakit, majd jött az illető férje, szerelme vagy épp édesapja, aki aztán véres bosszút állt a történtekért.
A film végére viszont már az válik a kérdéssé: lehetséges-e, hogy nem kizárólag anatómiailag képtelenek ketten együtt elérni, amire vágynak? Lehet-e, hogy nem csak a sejtjeik nem kompatibilisek egymással? De a film szimbolikus rétege amúgy is végig erős: a főhősök piackutatóként dolgoznak, így a fókuszcsoportokon mintegy mellesleg elhangzó mondatokat – például férfi és női szerepekről – is lehet értelmezni a sztori tükrében, és az örökbefogadáshoz kötelező körök alatt elhangzó dolgok sem csak a gyerekvállalásra vonatkoznak, ahogy más, a szavakon túli jeleket is serényen használnak az alkotók, például a pár két tagjának hozzáállását a gyerekvállalás olyan praktikus kérdéseihez, mint a babakocsi-vásárlás vagy a gyerekszoba kialakítása. Ugyanakkor talán épp a film ennyire jól felépített intellektusa az, ami miatt érzelmileg kevésbé tud működni, na nem mintha a kettő feltétlenül ki kellene, hogy zárja egymást – mindenesetre a Legjobb tudomásom szerint agyban sokkal erősebben tud hatni, mint zsigerileg.
A férfi unszolására a rendőrséghez fordulnak, de ahelyett, hogy bárki is együtt érezne velük vagy támogatná őket, lekezelően, jobb esetben közönnyel fordulnak feléjük. Dénes maga kutatja fel az elkövetőt és ahogy egyre több részletre derül fény, úgy lesz benne egyre több a kétely és meginog a bizalma Nóra irányába. Az örökbefogadás menetére is hatással van az ügy, hiszen a leendő szülőket trauma érte. Kedélyállapotuk hullámzó, ennek megfelelően hol összeszedetten, hol pedig meggondolatlanul cselekednek, ami hatással van az egymással, illetve szűkebb-tágabb környezetükkel való kapcsolatukra is. Ez a film attól lesz más, hogy – a kezdettől fogva – a férfi, a férj szemszögéből ábrázolja a helyzetet, aki közvetett módon ugyan, de szintén szenvedő alanya az esetnek és tétlenségre van ítélve. Nem volt ott, nem látta mi történt és amilyen kimért és visszafogott a hétköznapokban, olyan elánnal veti bele magát a nyomozásba, mert szeretne mielőbb pontot tenni az ügy végére. Ha nem történik sürgősen valami, egyszerűen szét fog esni mindaz, amit eddig felépítettek közösen.
Filmdráma 16 Szereplők: Bodolai Balázs, Borbély Alexandra, Gáspár Tibor, Hámori Gabriella, Menszátor Herész Attila, Máhr Ágnes, Tar Renáta Rendező: Lőrincz Nándor, Nagy Bálint Játékidő: 123 perc A történet főszereplője Nóra és Dénes, egy fiatal házaspár. Dénes feleségét egy éjszaka nemi erőszak éri. Az ellentmondásos tanúvallomások miatt és a bizonyítékok híján a rendőrség nem tud igazságot tenni az ügyben. A férj először felesége mellé áll, támogatja, személyesen próbál meg utánajárni, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, a későbbiekben azonban az eset feldolgozása próbára teszi a kapcsolatukat. A pár különösen nehéz helyzetbe kerül, mert mindez épp egy örökbefogadási folyamat végén történik, és a történtek befolyásolják a döntés kimenetelét. Előadások