Gyermek, Ifjúsági és Film Főszerkesztőség főszerkesztője a bejelentés során kiemelte, hogy "a közmédia és a Kecskemétfilm kapcsolata régi múltra tekint vissza. Az együttműködés keretében a Duna Televízión lesz látható a műhely legutóbb elkészült darabja. A közmédiának küldetése, hogy szerepet vállaljon a kultúra közvetítésében, Arany János Toldija pedig egyértelműen magyar kultúrkincs. Az adaptáció hidat képez a nemzedékek között és generációkat köt össze, haladva a korral, de az eszmei értéket megőrizve. Emellett hozzátette, hogy a magyar rajzfilmgyártás új gyöngyszemének premierje alkalmából országos kampánnyal készül a közmédia. A közönség már szeptember elejétől találkozhat az animációs sorozattal az újságokban, online és social felületeken. Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) és a Kecskemétfilm Kft. igazgatója kiemelte: nagy ajándék a kecskeméti rajzfilmstúdiónak, hogy, az idei, ötvenéves évfordulójukra elkészült a Toldi animációs sorozat a közelmúltban elhunyt Jankovics Marcell rendezésében. "
melyik út megyen itt Budára? A Duna Televízió új animációs rajzfilmsorozatában megvan az újító szándék is. Igaz, hogy az idősebb nézőket nosztalgiával töltheti el Jankovics Marcell utolsó alkotása, de a produkció igenis nyit a fiatalabb korosztály felé. Toldi a magyar ugar Luke Skywalkereként álldogál a dögmelegben, petrencés rúddal a kezében, és amikor a mellette haladó vitézek lekezelően megkérdezik tőle, hogy ugyan, mutassa már meg, melyik út megyen Budára, a főhős prezentálja nekik, mire képes. Úgy dobálja a fából készült rudat, mintha pehelysúlyú lenne, eközben pedig fizikailag is megváltozik a mérges Toldi külseje. Ilyen az, amikor Toldi úgy igazán bedühödik / Fotó: Médiaklikk Ez a motívum, vagyis Toldi Miklós dühe és látványos átváltozása nem csak az első, hanem a második részben is visszaköszön. Kicsit olyan az egész, mint amikor He-Man magához ragadja az erő kardját, kimondja a varázsigét, és a csenevész herceg egy iszonyúan kigyúrt lovaggá válik, aki szembeszáll a gonosszal. Toldinak nincs szüksége hasonló "csalásra", benne alapból ott van az az elemi erő, ami miatt a magyar mondavilágban a mai napig megkérdőjelezhetetlen helye van az eposzi hősnek.
Jankovics Marcell – híven Arany Jánoshoz – egy tizenéves fiatalember karriertörténetét mutatja meg, kinek még legénytoll sem pelyhedzik állán. Megtalálta a humort is a költő szövegében, de még Petőfi is segítségére volt Arany személyének megjelenítésében " – tette hozzá. Az elbeszélő mű, amely ismertté tette a költőt, elmaradhatatlan eleme a hazai közoktatásnak. Az animációs technikának köszönhetően a magyar irodalom és kultúra egy darabja kel életre a 19. századi költemény modern feldolgozásában. A tévésorozat az Arany-eposz tizenkét fejezetének megfelelően előhangból és tizenkét részből áll. A nagyközönség a sorozatot hat vasárnap este követheti a Duna Televízión. A vetítéssel a közmédia célja az értékteremtés és a kultúra ápolása mellett többek között a magyar rajzfilmgyártás támogatása, továbbá lehetőség biztosítása az oktatási tartalmak színesítésére, ami remélhetőleg nem csak az általános iskolásoknak lesz szórakoztató élmény. Toldi – szeptember 19-től vasárnaponként 19:40-től a Dunán!
Az Arany János Toldi-trilógiáját feldolgozó rajzfilm Jankovics Marcell utolsó rendezése – e melte ki Medveczky Balázs, a Duna csatornaigazgatója korábban az M1 Ma reggel című műsorában. A rajzfilm a Toldit, mint művet igazán közel tudja hozni a mai fiatalokhoz, mivel egy olyan formanyelvet talált Jankovics Marcell, amely fogyasztható a fiatalok számára, miközben eredeti szövegrészleteket használ. Azért csak részleteket, mivel a teljes mű feldolgozása túl hosszúvá tette volna az egyes epizódokat, énekeket. Így a készítők úgy döntöttek, bizonyos részeket a képi világ segítségével tárnak majd a nézők elé. Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója korábban azt hangsúlyozta, hogy a magyar közmédia történetében mérföldkő a Toldi. Érdekes lehet számodra:
Az új Toldi sorozatban látványosan állnak össze a modernkori elemek a klasszikus rajzfilm elemeivel, csodálatos, gyönyörű munka született. A Toldi sorozatot szeptember elején kezdték vetíteni vasárnaponként a Duna TV-n, november másodikától az iskolák és a családok is lehetőséget kapnak arra, hogy az MTVA archívumából ingyenesen levetíthessék az egy filmmé összekapcsolt Toldi-sorozatot. Jankovics Marcell alkotásának bemutatásával a közmédia célja, hogy hozzájáruljon az oktatási tartalmak színesítéséhez, a kultúraközvetítéshez. A nagyszabású feldolgozás egyedülálló értéket képvisel, amely valamennyi korosztály számára az élményalapú tudás hordozója. Megosztás Címkék
Ez a korosztály már nem nagyon olvas, idegesíti a XIX. századi nyelvezet (tisztelet a kivételnek), segítség lehet számára a filmünk, éppúgy, ahogy a megfilmesített Tragédia, s ahogy a Toldi-illusztrációim is azok voltak. Általánosságban elmondható, hogy a film főleg a fiataloknak szóló művészet. Hősképre leginkább a kamaszoknak van szükségük, és ők is igénylik leginkább. Weöres Sándor, amikor felkértem a János vitézhez dalszövegek írására, ezzel utasított el: "Én nem szeretem a hősöket, a hősök mindig megütik a bokájukat. " A Toldi a János vitéz és a Fehérlófia aranyi változata. Többrétegű alak. Felismerhető benne a mitikus naphérosz (Sámson), a mesehős (Erős János, Kullervo), az üstökös pályát befutó történelmi hős. Küzdés a pályája, ebben Madách Ádámjának is rokona. Az különösen tetszik benne, s ez részben Ilosvainak, de főleg Arany nem közismert humorérzékének köszönhető, hogy történetét szeretetteljes irónia árnyalja. Divatos attól lehet, hogy a szüzséje az egyik legsikeresebb filmműfaj, a fantasy stílusban előadott, superman hős action thrillerének ősváltozata.
Bakonyi Péter, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Gyermek, Ifjúsági és Film Főszerkesztőségének vezetője (b) és Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a Kecskemétfilm Kft. igazgatója Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben tartott sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)
GYULAI HÍRLAP • Szávai Krisztina • KULTÚRA • 2010. Békés Megyei Turisztikai Iroda. október 21. 15:00 Békés megyei kastélyok, kúriák Szelekovszky László előadása a gyulavári Almássy kastélyban A gyulavári Almássy kastély A Gyulaváriban példaértékű gondossággal felújított, gyönyörű Almássy kastély Himnusz terme tökéletes miliőt teremtett Szelekovszky László előadásának, amely a hajdan volt, s a még ma is létező Békés megyei kastélyok, kúriák történetén túl azokat a nevezetes embereket is bemutatta, akik vidékünkhöz, s ezen épületekhez kötődnek. Az 1800-as évek második felétől egészen 1945-ig ível az az időszak, mely alatt e kastélyok legnagyobb része megépült, s a folyószabályozások, a vasút- és iskolaépítések kora oly mértékű lendületet adott Magyarország fejlődésének, melyhez hasonlót azóta sem tapasztalhattunk, s amelynek eredményei még ma is meghatározzák mindennapjainkat. – Hallatlan kincsét és gazdagságát jelentették e kastélyok egykor az országnak, de főleg az Alföldnek, hiszen az első tudatos, és ma is a mintának számító földművelés, tájépítés, vízrendezés központjai voltak.
Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen). A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze. A személyzeti- és a konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak. Öt kastély, amit érdemes útba ejteni, ha Békés megyében járunk. A kert bejáratától vezető kocsi út a kastélyt a kiszolgálóépülettel összekötő árkád alatt halad át A kastélypark A kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. A kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén.
A lebontott, elhordott nagyszénási Károlyi birtok híres "Cifra" kastélyának helyén ma sem nő az erdő, ellenben a Csabaszabadiban álló Beliczay kastély felújítását, parkjának rendezését példaértékű módon folytatja új tulajdonosa. A kastély utolsó urát, bajcay Beliczey Miklóst rendkívül megviselte, hogy a háború miatt szeretett otthonának elhagyására kényszerül, még gyermekeivel is megígértette: míg ő él, addig nem jönnek ide vissza. Békés megyei kastélyok. Halála után, a nyolcvanas évek elején gyermekei visszatértek Magyarországra, s bár szerették volna megvásárolni hajdani birtokukat, az elképzelést nem sikerült megvalósítaniuk. Romantikus vadászkastélyt építetett Kondoros határában Batthyány László Ybl Miklós és Pollach Ágoston tervei alapján, melyez agárház, hatalmas park, neoreneszánsz kupolás kápolna s romantikus intézői lak is csatlakozik. A birtokot később a gyulai gyertyagyáros, majd sertéskereskedő Geist Gáspár vásárolta meg építtetőjétől, akinek Petőfi Sándor öccse, István volt az intézője húsz esztendőn át.
A "sokat látott" épület számos történelmi esemény színhelye volt, többek között itt "vendégeskedett" 1849-ben Damjanich János, a magyarok szabadságharcának egyik vezetője, a 13 aradi vértanú egyike. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics c. operát. Ennek emlékét őrzi az egykori kastély parkban létesült Gyulai Várfürdö területén a lombját vesztett mezei juhar, az Erkel-fa. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy Mihály rajzolgatott festőinasként a kastély földszintjén, az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festö mellett. A kastély lovardája ma a Gyulai Várfürdő medencéinek ad otthont. Hosszú Csipkerózsika-álom után, 2015-től a kastély látogatóközpontként működik. A tárlatok a főúri világot, királylátogatások emlékét és a cselédség sorsát mutatják be. 5700 Gyula – Várkert E-mail: Gyulavári Gyulavári kastély A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak.
A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. Meseszép területen fekszik a kastély (Forrás:) Szálláshely A szállás a Wenckheim-kastély kollégiumában található. A szobák jelenleg turisták, diákcsoportok fogadására, táborok lebonyolítására alkalmasak elsősorban, kihasználva a festői környezet adottságait. A kollégiumi szálláshely-szolgáltatás az iskolai szorgalmi időszakon kívül, illetve hétvégenként üzemel. Forrás: A szálláshely megrendelhető a oldalon. -ba- Szóljon hozzá a fórumon! További termek hírek: