A balatonfűzfői Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola felső tagozatos és középiskolás tanulói április 23-28. között Erdélyben egy múltat és jövőt összekötő "időhíd" pillérjeit erősítették meg látogatásukkal. Anselmo fogadó Az utazás a húsvéti ünnepeket követő kedden vette kezdetét, célja az volt, hogy kapcsolatokat építsen ki az iskola a határainkon kívül élő magyar emberekkel, valamint az Apród Programban résztvevő tanulók ismerkedjenek a hadisír gondozás alapjaival. Az utazás első szakaszában Balatonfűzfő, Budapest és Csíkszereda érintésével a program résztvevőinek összegyűjtése és Makfalván a fűzfői iskola névadója által alapított magyar iskola meglátogatásának közbeiktatásával, az Ojtozban található bázishely elérése volt a cél. Báró wesselényi miklós isola java. Ahol a késői érkezés ellenére is vendéglátónk Jeney Istváné, Janka asszony nagy szeretettel és gazdagon terített asztallal várta a hosszú utazástól fáradt csapatot. A tábor első napján, szerdán, a Bálványos hegyen emlékparkhoz facsemetéket ültettünk és táblát helyeztünk el.
Azoknak a családoknak, akik otthon, vagy magántanulói kisközösségben szeretnék tanítani, oktatni a gyermeküket. Azoknak a családoknak, akik a családi harmónia szocializációs erejében hisznek. Báró wesselenyi miklós iskola . Azoknak a szülőknek, akik a szülői feladataikat nem nyűgnek, hanem szinte hivatásuknak tekintik. Azoknak, akik otthonoktató családként már megküzdöttek néhány nem kooperatív iskolával. A program különlegessége A program abban különleges, hogy már az általános iskola első osztálytól lehet csatlakozni. A virtuális távoktatás már évek óta jelen van hazánkban, de szinte kizárólag csak a középiskolások körében az elterjedt, hiszen ők már egyrészt magas szinten állnak a számítógép felhasználásban, másrészt pedig már tudnak egyedül, önállóan is tanulni. A kisiskolások esetében a szülőnek még nagyon sok energiát kell befektetnie, ha otthon szeretné oktatni a gyermekét, hiszen a gyermek még nem tud olvasni, a számítógépen még nem igazodik úgy ki, mint 10 évvel idősebb társai, és hacsak teheti, nem a tanulnivaló fölött akarja az ideje nagy részét eldönteni.
Látható, hogyan alakult évről évre az egyes évfolyamok létszáma. Az új osztályok létszáma közvetlenül nem olvasható ki az adatokból. Pl. ha egyik évben 2, a másikban 3 osztály indul az évfolyamon, akkor az látszik a grafikonokon, de nem biztos, hogy a következő évben is ez alapján fog alakulni a létszám. Kompetenciamérések eredményei Kompetenciamérések eredményei az országos eredmények átlagai alapján. Grafikonon skáláján a 100% mutatja az országos átlagot, a vonalak pedig az ehhez képest elért jobb vagy rosszabb eredményeket évről évre. Az iskolaválasztásnál nem javasoljuk, hogy csak ezeket az eredményeket vegyétek figyelembe, legyen ez az egyik szempont a sok közül a komplex döntéshez. Ha a grafikon vonalai eltűnnek a mélyben, akkor az adott évben nincs adat a kompetenciamérésben. Útinapló a Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola erdélyi hagyományőrző-hadisírgondozó túrájáról – Magyar Tartalékosok Szövetsége. Ha csak egy év adata van, akkor vonal helyett csak egy pont látszik. Versenyeredmények Különböző országos és körzeti versenyeken elért eredmények; társadalmi, helyi közösség számára fontos díjak. Még nem töltöttek fel adatot
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. aug 12. 15:38 Órákkal élte túl Szulejmánt Szigetvár hőse / Fotó: Wikipédia Szigetvár — Bár sorsuk haláluk ideje és helyszíne miatt teljesen összefonódott, a legújabb kutatások szerint Zrínyi Miklós és I. Szulejmán végzete egy kicsit mégis különbözött – a magyar hadvezér néhány órával túlélte a hírhedt török szultánt. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős emlékére (1508-1566). Bár lőtt sebeket kapott, pár órával még így is túlélte a rettegett szultánt, I. Szulejmánt Szigetvár hős védője, Zrínyi Miklós Az oszmán seregek 1566-ban vonultak Szigetvár falai alá. Itt hunyt el Szulejmán szeptember 7-én egy és két óra között, míg Zrínyi ugyanazon a napon délben vesztette életét.. Az ostrom már a korstársak között is nagy port kavart, így Magyarország mellett nagy érdeklődéssel figyelték az összecsapást a Habsburg Monarchia területein és Itáliában is. A kutatás eredményeiről írt rövidebb összeállítást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a honlapján, amelyben Fodor Pál és Varga Szabolcs történész ismerteti a két legendás férfi halálának rejtélyes körülményeit.
A védhetetlen újváros két nap alatt esett el, az óváros és a mellette álló magaslaton fekvő vár azonban ellenállt, ágyúik súlyos veszteségeket okoztak a török táborban. A szerb származású Ahmed Sokolovic nagyvezír ekkor a megadásért cserébe felajánlotta Zrínyinek Horvátországot és Szlovéniát. Zrínyi nemleges válasza után a török négy nap és éjszaka lövette a várat, miközben az aknászok alagutak fúrását kísérelték meg. A falak védelmére kevés volt az ember, ám a lelkesedés és hősiesség megtette a magáét. Az ostromlók mind súlyosabb veszteségeket szenvedtek, élelemhiány és vérhas tizedelte őket. Az időből is egyre jobban kifutottak, bár augusztus 21-én elesett az óváros és a védők a várba szorultak vissza. A várárok vízének lecsapolása, az ostromépítmények elkészülte alatt négy napig halálos csönd telepedett a környékre. Zrínyi miklós szigetvári veszedelem. A török augusztus 26-án támadott, ám a védők kitartottak, a csatamezőn holtan maradt Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is. A tomboló Szulejmán augusztus 29-én, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján személyesen irányította az újabb általános rohamot, ám hiába: az ostromlók több ezer halottat vesztettek és fogságba esett a janicsáraga is.
Szulejmán ezért nemsokára átkelt a folyón, és augusztus első napjaiban megérkezett Szigetvár alá. Zrínyi, miután I. Miksa királytól (ur. 1564-1576) nem számíthatott segítségre, mindössze 2300 fős – horvát és magyar végvári vitézekből toborzott – védősereggel készült a szultán ellen. Sziget ebben az időszakban korszerű erődítménynek számított, mely, bár nem épült jelentős magaslatra, a környező mocsarak és fejlett védelmi rendszere révén mégis komoly feladat elé állította az ostromlókat. Szulejmán a Trivium Könyvkiadótól - Zrínyi Miklós és Szigetvár ostroma. Szulejmán seregei már az ostrom első napján, augusztus 6-án megpróbálkoztak egy általános rohammal, a kísérletet azonban Zrínyi és katonái eredményesen visszaverték. A következő hetek hadi eseményei aztán a törököknél "megszokott módon" alakultak: a török ágyúk több napon át tűzárral borították el a védőket, aknákat ástak, és augusztus során lassan elfoglalták az ó- és újváros erődítményét. Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször próbálta megadásra kényszeríteni Zrínyit – nem kevesebbet ígért neki, mint Horvátország koronáját –, ám a kapitány a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit.
Reméljük, hogy N. urasszonyom megtenné ezt csupán személyünk iránt való tekintetből és barátságból még akkor is, hogyha sem java, sem veszedelme nem függene Szigettől. Isten tartsa meg sokáig egészségben, boldogságban. Várjuk az óhajtott tudósítást és ajánljuk kész szolgálatunkat. Kelt csáktornyai várunkban, 1566 április 19-én., Miklós, Zriny örökös grófja. " Érdemes alaposan megfigyelnünk e levél minden sorát. Nem szoktam ugyan ilyesmire – történeti oldalon anakronizmusokra, azaz történelmietlen dolgokra – hivatkozni, de most e levél tartalmának bemutatásával is könnyen belátható, hogy az a manapság gyakran hangoztatott és hallatott nézet, mi szerint Zrínyinek a törökkel szövetségben, azzal összefogva etc. Bécs (értsd: az egész Nyugat? ) ellen kellett volna mennie, s nem védekezni a szultán ellen, nos ez anakronizmus. Ennek semmiféle történeti alapja nincs. A korabeli nemesi-nemzeti "szittya" öntudat (Kézai Simontól Antonio Bonfiniig átívelő történetszemlélet és genezis) nem "keleti nyitást" jelentett.