A Járkálj csak, halálraítélt! 1936-ban keletkezett, Radnóti ötödik kötetének címadó verse. A kötet legvégén kapott helyet, ez is kiemeli jelentőségét. Mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő 1936-ban már tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. 1933-tól nem lehetett kétsége saját sorsa felől, mert tisztán látta a fasizmus természetét. Ebben a szörnyű korban a rémület és halál az úr. Járkálj Csak Halálraítélt. Radnóti bemutatja, ahogy a történelmi kortól, a körülményektől fenyegetett ember tehetetlenül szemléli az eseményeket. Feladata csak egy lehet: keménynek, tisztának maradni, nem megadni önmagát. Akár a többi váteszköltő (Petőfi, Ady és Babits) verseiben, a költőknek Radnótinál is kiemelt szerepet kell betölteniük. Az ő feladatuk felmutatni az erkölcsi tisztaságot, amelyet minden körülmények között meg kell őrizniük. Radnóti utal Petőfi A kutyák dala és A farkasok dala című híres párversére. Járkálj csak, halálraítélt! Járkálj csak, halálraitélt! bokrokba szél és macska bútt, a sötét fák sora eldől előtted; a rémülettől fehér és púpos lett az út.
Radnóti Miklós a nyugatosok harmadik nemzedékébe tartozott. Költő, műfordító és prózaíró volt. Az egyik legtragikusabb sorsú irodalmi alak. 1909. 05. 5-én született zsidó értelmiségi családba. A Radnóti egy felvett név, nagyapja Radnóton született, az ő tiszteletére vette fel. Születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére is. Apja korán megnősült, így apja új feleségét tartotta édesanyjának. Apja halálakor szembesült az igazsággal, mely után egész életében önvád gyötörte. '35-ben megnősült, diákkori szerelmét, gyarmati Fannit vette el. Tanári diplomát szerzett, ám zsidósága miatt nem kapott állást, így magánórákból, tiszteletdíjakból és műfordításokból éltek. '40-től háromszor hívják be munkaszolgálatra, az első kettőből még hazatért. Noha '43-ban áttért a katolikus hitre, attól még zsidónak számított, így '44-ben a szerbiai bori táborba vitték. A Lager Heidenau-ba. Szeptemberben elkezdték felszámolni a táborokat, a foglyokat, pedig erőltetett menetben Nyugatnak indították. Költészete két korszakra bontható.
Az őszi természet is ellenségessé lett, kipusztult belőle a szépség, a meghittség, az egykori idill: az égről nem a nap melege árad, a selymes fűszálak rozsdás tőrökké változtak át, menekülnek az állatok is. A költemény befejező része a borzasztó valóság, a zsugorodó emberség ellenében a lélek belső erkölcsi tartalékainak mozgósításáról vall: a halálraítéltnek tisztának és bűntelennek kell maradnia, ugyanakkor keménynek, hajlíthatatlannak is. A közmondásos egyszerűséggel megfogalmazott életmagatartást az újszerű, egyéni hasonlatok emelik a művészet magasába: "a széljárta havasok" hófehér érintetlensége, a "pöttömnyi gyermek Jézusok" ártatlan bája, "a sok sebtől vérző, nagy farkasok" kemény elhatározottsága. – A vers szövegösszefüggésében új értelmet kap a "farkas"-motívum. A Mint a bika címűben a "farkascsorda" a humánum értékeit pusztító erők jelképe volt, itt a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállásé. Az utolsó két sor egyben utalás Petőfi Sándor híres párversére (A kutyák dala; A farkasok dala).
Van-e egyáltalán bármiféle közös sajátsága a fent felsorolt kalácsoknak? – Talán mindegyik kelt tésztából készül? Vagy mindegyik kerek volna? – Lássuk, mit mondanak a szótárak a kalács -ról! Az Értelmező kéziszótár (ÉKSz. ) szerint a kalács "finomlisztből tejjel (vajjal, tojással) készített, tepsiben sütött kelt tészta". És végül is a fentiek közül a mézeskalács kivételével a többi kalácsfajta valóban kelt tésztából készül. A mézeskalács szintén az ÉKSz. szerint "lisztből készült tartós édesipari termék, amelyben a cukrot (részben) méz helyettesíti", illetve: "mézzel készült, rendsz. különféle alakokat ábrázoló színes cukormázzal díszített sütemény". Nem kelt tészta, mégis kalács. A mézeskalács tehát mindenképp kilóg a kalács- ok közül; vannak azonban olyan tésztafélék is, amelyeket nem nevezünk kalács -nak, mégis közük van a kalácshoz, illetve a kalácstésztához. Az ÉKSz. -t böngészve a következőkre bukkanhatunk: barchesz: 1. ünnepi fonott kalács. 2. Horváth Ilona - Szakácskönyv | PDF. fonott mákos kalács. briós: zsemle nagyságú kerek, fonott kalács alakú péksütemény.
Kalácsreceptekben ez a szakácskönyv nem bővelkedik: a mandulás kalács tésztája azonos a kakaós csiga tésztájával – ami egyébként szintén kelt tészta. Horváth Ilona szakácskönyvében kalácsreceptet nem találtunk, van azonban bejgli, amit ő is patkó -nak nevez, és szintén élesztős a tésztája. Dús Ágnes szakácskönyve a kelt tészták között írja le a kalács receptjét, de ez nem a klasszikus, töltött, tekercs alakú sütemény. Annak a leírását nála is a (diós és mákos) bejglinél találjuk: ez a tészta is tartalmaz élesztőt. Bajgli / kalács (Forrás:) Az élesztő megléte vagy hiánya alapján tehát nem tudunk különbséget tenni bejgli és kalács között. Valóban vannak különböző elkészítési módjai a karácsonyi süteménynek, de az elnevezés nem utal az összetevőkre. Horváth Ilona: Szakácskönyv (Vince Kiadó Kft., 2001) - antikvarium.hu. Inkább úgy tűnik, hogy egyesek bejgli -nek nevezik, mások pedig kalács -nak, esetleg patkó -nak vagy tekercs -nek. Mi kerekedik ki ebből? A kalácsnak még egy érdekes tulajdonságára bukkanhatunk, ha a szó etimológiáját is megnézzük. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz. )
Derűs bölcsességgel tanít bennünket több mint hetven év után is arra, hogy az otthon békességének kulcsa az asszony ke- zében van, és csak rajta áll, hogy a családi asztalon "minden tál étel egy szerelmi vallomás vagy ellenkezője, egy csöndes válóper" legyen. Manapság már ritka az olyan asszony, aki egész életét csak a háztartásnak szenteli. Sokkal gyakoribb az olyan, aki "második műszakban", a napi munka után végzi el az otthoni teendőket. Fontos tehát, hogy tisztában legyünk a háztartás minden csín- já va l- bí nj áv al, ism er jü k azokat a fogásokat, ötl et ek et, me lye k segítségével lerövidíthetjük ezt a munkát, anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Horváth Ilona: Szakácskönyv | bookline. Korunk egyik legdivatosabb szakmája a munkaszervezés. Nagy gyárak, üzemek, gazdaságok előzetesen felmérik az igé- nyeket, a lehetőségeket, hogy a lehető legkisebb anyagi és mun- karáfordítással a kínálkozó legnagyobb eredményt érjék el. Ugyanezt kell tennünk kicsiben is: először ismerjük meg szer- vezetünk szükségleteit, lehetőségeinket, és ehhez igazítsuk min- dennapi életünk ritmusát, napi étkezéseink tartalmát, formáját.
349 Mit kell tudnunk a mélyhűtött zöldségekről, főzelékekről? 351 Mit kell tudnunk a gyorsfagyasztott húsokról, halakról? 353 Hogyan készítsük el a gyorsfagyasztott köreteket, tésztákat? 354 Hogyan készítsük el a gyorsfagyasztott készételeket? 356 Mit kell tudnunk a fagylaltokról, parfékról? 357 Félkész ételek - por és pehely alakban 358 Tudnivalók a konzervekről 361 Főzés-sütés a szabadban 363 Hogyan alakítsuk ki a kertben a főzés-sütés helyét? 363 Mit főzhetünk a szabadban? 364 Mit süssünk a szabadban? 365 Rostonsültek 365 Nyársonsültek 369 Rostonsültek, nyársonsültek tálalása 369 Alufóliában sültek 370 Krémek - tubusban, üvegben, dobozban 372 Alapanyagok 373 Ízesítők 374 Különféle tanácsok 377 Mit készíthetünk el 30 perc alatt? 377 Egyéb tanácsok 377 Elrontott ételek helyrehozása 379 Maradék ételek felhasználása 381 Mit kell tudni a beteg élelmezéséről? 381 Tárgymutató 384 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Előjegyzem