Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az európai és a világ vezetőit, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni az orosz inváziót. "Nem Ukrajna választotta a háború útját, hanem Ukrajna azt javasolja, hogy térjen vissza a békéhez vezető útra" – mondta Zelenszkij. "Ha önök, kedves európai vezetők, tisztelt világvezetők, a szabad világ vezetői ma nem segítenek nekünk, nem segítenek erőteljesen Ukrajnának, akkor holnap a háború kopogtat az ajtónkon" – mondta az ukrán elnök. Elmondta, hogy a nap folyamán tárgyalásokat folytatott az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Törökország, Lengyelország, Svédország, az EU, Svédország, Franciaország, Németország, Ausztria és más országok vezetőivel. (Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatót tart Kijevben, 2022. Lezuhant egy magyar egy osztrák sífelvonóról | 168.hu. február 24-én. Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal/AFP)
Most, hogy ezek száma hétre emelkedett, Gillon úgy véli, több is lehet a Naprendszerhez hasonló bolygóhalmazban. Gillon kollégáival Chilében a Trappist teleszkópot kalibrálta soktucatnyi olyan törpecsillag vizsgálatára, amely vagy nem volt elég nagy, vagy elég meleg ahhoz, hogy optikai teleszkóppal figyeljék meg. Egy különösen ígéretes törpecsillag ra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának tizede, ám jóval hidegebb nála. A kutatók hónapokig figyelték, és észrevették, hogy az infrajele rendszeres időközönként elhalványult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte. Hét világ, egy bolygó 1. évad - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. A további elemzés megállapította, hogy a kérdéses égitestek exobolygók. A Trappist-1 körül keringő bolygók hasonlóak a Naprendszer belső bolygóihoz a Spitzer Space NASA-teleszkóp adatainak elemzése alapján – mondta Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem űr- és lakhatóság-kutatási központjának professzora szerdán. A törpecsillaghoz mind a hét bolygó igen közeli pályán mozog, így a Földről nézve gyakrabban haladnak el előtte, ami rengeteg lehetőséget biztosít a megfigyelésre és adatgyűjtésre.
Ami minden bizonnyal a legnagyobb hír az exobolygók utáni vadászat kezdete óta, a NASA bejelentette, hogy hét exobolygóból álló rendszert fedeztek fel, amely a közeli csillag körül kering. TRAPPIST-1. Csillagászokból álló csapat fedezte fel a chilei TRAPPIST távcső adatai alapján Spitzer űrteleszkóp, ez a lelet különösen izgalmas, mivel úgy gondolják, hogy ezek a bolygók mindegyike Föld méretű és földi (azaz sziklás). Hét világ egy bolygó. De a legizgalmasabb az a tény, hogy ezek közül a sziklás exobolygók közül három a csillag körül kering lakható zóna (más néven "Goldilocks Zone"). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek a bolygók képesek folyékony vizet tartani a felszínükön, és ezért támogathatják az életet. Ami a Naprendszeren kívüli bolygók felfedezését illeti, ez minden előzmény nélküli, és a felfedezés új korszakot hirdet a Naprendszerünkön túli élet keresésében. A felfedezés mögött álló csapatot Michael Gillon, az ország csillagásza vezette Liege-i Egyetem Belgiumban. Használni a Az Áthaladó bolygók és a Planetesimals kis teleszkóp (TRAPPIST) az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei La Silla Obszervatóriumában található távcsővel, kollégáival először vette észre három bolygó jelenlétét a TRAPPIST-1 rendszerben.
Az első újkori olimpián már versenyszám volt a kerékpározás, a harmincas évekre pedig ez lett a sportok királya, legalábbis Franciaországban, Marchand visszaemlékezései szerint, aki tizennégy évesen pattant nyeregbe először egy saját építésű bringa hátán. A híres Velodrome d'Hiverben gyakorolt, mely akkor még hatalmas tömegeket vonzott a versenyeivel, nem sokkal később azonban már annak a 13, 152 zsidó származású "elítéltnek" a börtönéül szolgált, akiket később Auschwitzba szállítottak. Marchand-nak is voltak rossz élményei a háború alatt, de a hadifogságból szerencsésen kiszabadulva (ahová azért került, mert nem volt hajlandó a nácikkal kollaborálók gyerekeinek testnevelési órákat adni) ott folytatta a hobbiját, ahol abbahagyta. Annak ellenére, hogy edzője nem jósolt neki nagy karriert, sőt, megpróbálta lebeszélni a versenyszerű sportolásról, mondván, ilyen termettel (Robert mindössze egy méter ötven centiméter magas és alig több, mint ötven kiló volt) sohasem fog nagy sikereket elérni, mégis benevezett több franciaországi megmérettetésre.
Az emberek természetüknél fogva kíváncsiak. Vágynak a tudásra, keresik a magyarázatot, a megoldást — sok esetben olyat is meg próbálnak fejteni, melynek kulcsa még nagyon messze van tőlünk. Ha egyáltalán az létezik. Stephen W. Hawking a kereső emberek közül az egyik, ha nem a legnagyobb. De talán azt még ő sem tudja megmagyarázni, honnan származik az az erő, amely lehetővé tette neki, hogy szinte minden képességétől megfosztva túl tudjon élni. Sőt, el tudja érni mindazt, amitől ma a világ egyik legnagyobb tudósának tartják. Ez az erő a szeretet ereje. Stephen Hawking szerepében Eddie Redmayne A lead utolsó mondata talán kissé demagógnak tűnhet — manapság kevés dolog értékét kezeljük a valódi helyén. Szerelem a valóságban: romantikus filmek, amik igaz történeteken alapulnak. Az angol kozmológus, elméleti fizikus élettörténetét bemutató " A mindenség elmélete" című könyv és film elsősorban nem arról szól, hogyan jutott el Hawking az Univerzum kezdetét leíró elméletéig, majd annak saját maga általi cáfolatáig. Hovatovább, több nyitott kérdés marad bennünk a film végére, mint amennyit lezárását vártuk volna attól.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!
2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak. Hawking számos kitüntetés birtokosa, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.