Gyula legnépszerűbb látnivalója kétségkívül a Gyulai vár, ahol állandó kiállítás keretében 24 kiállító terem mutatja be, milyen volt egykor a várbörtön, a fegyvertár, a fazekasműhely, vagy éppen a várúrnői lakosztály. A vár ostromának történetét egy interaktív terepasztal szemlélteti. A vár tornyába vezető lépcsősor megmászása után 360 fokos gyulai körpanoráma tárul a szemünk elé, a másik nagy élmény egyértelműen a ma is működő kovácsműhely felkeresése. Gyulai vár Kilátás a vár tornyából Kastély Kávézó Várbörtön Kovácsműhely A vár előtt fekszik a Gyulai vár-tó, amely a várral együtt látványában a tatai várra és az Öreg-tóra emlékeztet azzal a különbséggel, hogy az Öreg-tó nyilvánvalóan sokkal nagyobb területen fekszik. A Gyulai vár-tó csónakázásra és vízibiciklizésre csábít, ezeket az élményeket nem szabad kihagyni. Ha csak egy kicsit üldögélnél a tóparton, arra is van lehetőség a kihelyezett padoknál. (Innen csupán 3 perces sétára van a Gyulai Várfürdő, hosszabb gyulai tartózkodás esetén érdemes beilleszteni a programba! Hol van a viharsarok 10. )
Innentől egyre inkább Békés megyét kezdték el Viharsarok néven illetni, főleg déli részeinek Orosháza, Battonya, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza környékét. Mindezek ellenére a térség fővárosa vitathatatlanul a megyeszékhely Békéscsaba, amelyet sűrűn emlegetnek Viharsarok fővárosa ként. Nevének eredete [ szerkesztés] Nevét Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című szociográfiája terjesztette el, írásában egy helyen így ír a vidék népéről: " Ha beteg valakijük, nem hívnak orvost hozzá. Az ő tagadásuk nem ismer megalkuvást. Igy azután a déli Tiszavidéken érdekes szektaszerű »népegészségügyi« mozgalom keletkezett, a »kuncizmus«. E titokzatos fővárosi ember »minden betegséget« meggyógyító csodaszérumot árult s művelt, kitűnő parasztemberek karján is láttam az ijesztő hegeket, oltásainak a nyomát. Azt állítja mindenki, hogy meggyógyult tőle. Ez is csak azt bizonyítja, hogy szörnyű népi összeomlás történt a hajdan nem közönséges szociológiai kultúrával rendelkező viharsarokban. A nép immár öntudatlan énjébe menekül, teljesen ösztöneire bízza magát, homályos sejtéseire, különös sugallataira hallgat. Hol van a viharsarok 2020. "
Jól hangzik, ugye? Hajdú Serház A Hajdúböszörményben működő Hajdú Serház célja egyszerű, mégis nagyszerű: friss, helyi sörrel ellátni Hajdúböszörményt és környékét. Készítenek stoutot, bitter ale-t, és szűretlen lágert is. Teljes arculatváltás után Viharsarok néven folytatja a sörfőzést a Beer Corner – Viharsarki Sernevelde - Gyulai szállások, programok, wellness - Gyula, a történelmi fürdőváros. Szombaton, a Nyitott Főzdék Napján már 10 órakor kinyitnak, és egészen 17 óráig várják a vendégeket főzdelátogatással és kóstolóval. A látogatás időtartama alatt pedig akár az "all you can tap" kóstolópohár is választható majd, amely tetszőlegesen újratölthető friss sörökkel a főzdetúra közben!
Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Pannon Agrártudományi Egyetem (Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Pannon Agrártudományi Egyetem) Alapítva 1962. szeptember 1. Bezárva 1999. december 31. Hely Magyarország, Keszthely Típus egyetem Rektor Horn Péter ( – 1999. ) A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem önálló intézményként ezen a néven 1970 és 1989 között működött Keszthelyen. Jogelődje a Georgikon volt, jogutóda a Pannon Egyetem, illetve azon belül a Pannon Egyetem Georgikon Kar lett. [1] Története [ szerkesztés] Az egyetem időben távoli elődje a Festetics György által 1797-ben alapított Georgikon, közvetlenül azonban a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiából 1962-ben egyetemi jellegű főiskolává alakított Keszthelyi Agrártudományi Főiskola volt. [2] A főiskolát 1970. augusztus 7-én vonták össze a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolával, s lett Keszthelyi Agrártudományi Egyetem. A hivatalos neve Agrártudományi Egyetem, Keszthely volt, ezt azonban gyakran még hivatalos iratokban, jogszabályokban is Keszthelyi Agrártudományi Egyetem formában használták.
A soha nem látott fejlődés következtében adták át 1912-ben az akadémia új, valamint a következő évben az Országos Növénynemesítő Intézet épületét is, amelyet még Cserháti Sándor alapított 1909-ben, illetve a szintén kiváló tudós, Grabner Emil vezetett hosszú időn át (A mai "B" és "C" épületek). Magyaróvár tudományos téren betöltött vezető szerepét illusztrálja a századfordulón megrendezett párizsi világkiállítás is, ahonnét az ún. "Óvári Nagy Tanári Kar" tagjai – Cserháti, Kosutány, Linhart és Thallmayer – hét aranyéremmel tértek haza, nem beszélve a további elismerésekről. A trianoni békediktátum, illetve az I. világháborút követő vészterhes időszak alatt az intézménynek lehetőségeihez mérten sikerült megőrizni vezető pozícióját és presztízsét. 1919-ben, ugyan csak átmeneti jelleggel, még Főiskola elnevezést is kapott az amúgy is felsőfokú szakképesítést adó Gazdasági Akadémia. A kisváros életében érdekes színfoltként tűntek fel az 1920-as években a török nemzetiségű hallgatók, mivel Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja, a török agrárium korszerűsítéséhez itt képeztetett szakembereket országa mezőgazdaságának vezetésére.