A karaktertáblákban ISO/IEC 8859-2: a közép-európai betűket és írásjeleket tartalmazó szabvány ASCII és 852-es kódlap m v sz Az et jel, és jel vagy ampersand (&) egy logogramma, ami az "és" kötőszót jelöli. A jel a latin et betűiből álló ligatúra. Eredete felismerhető a második képen. Az első – népszerűbb – változat későbbi korból származik. Története [ szerkesztés] Az et jel időszámításunk szerinti első századból származó ókori római forrásokban is megtalálható. Marcus Tullius Tirót, Cicero titkárát tartják számon a kidolgozójaként. [1] Ebben az időszakban a jel egy nagy E és T betűkből álló szögletes ligatúra volt. Az idők során ívesebbé és folyékonyabbá vált. És jel angolul magyar. A VIII. században a nyugati kalligráfia meglehetősen fejlett volt, főként az unciális, az inszuláris írásban és a Karoling-minuszkulában. A kódexmásolók széles körben használták az et jelet, mivel egy egész szót sűríthettek vele egy jelbe, ezzel könnyítve munkájukat. Ennek révén a jel tovább egyszerűsödött. A nyomtatás 1455 -ös feltalálása tovább növelte mindkétféle et jel elterjedtségét.
Az et jel közelebbi kapcsolatot is jelezhet. Az et cetera (és így tovább) kifejezést általában "etc. "-ként rövidítik az angolban. A XVIII–XIX. században az "&c" forma is használatban volt. Matematika [ szerkesztés] A huszadik században, a matematikai logika fejlődésével megjelent az et jel használata ÉS-ként. Magyar nyelven ezen használata sem jellemző. Programozási nyelvek [ szerkesztés] Az et jelnek két jellemző használata van: logikai ÉS, karakterláncok összefűzése. Sok C -hez hasonló szintaktikájú nyelv különbséget tesz két forma között: & bitenkénti ÉS-ként && logikai ÉS-ként Et jelet használnak az Ada és sok BASIC nyelven a karakterláncok összefűzésére. Az Ada megvalósításában egydimenziós tömbökkel is működik. Egyes BASIC-nyelvjárásokban az et jel egyoperandusú szuffixumként a hosszú vagy 32 bites változókat jelöli. A BBC BASIC az et jellel bevezetett kifejezéseket hexadecimálisként értelmezi. A MySQL -ben az et jel kettős szerepű. Jel jelentése angolul » DictZone Magyar-Angol szótár. A logikai ÉS funkció mellett elemek bitenkénti metszetét is jelöli.
szinte mindenhol kérik Azért ez nem teljesen igaz. ~9 éve dolgozom az IT-ban, főként üzemeltetésben. Voltam már System Administrator, System Engineer, Devops Engineer s most Solution Architect. Nincs diplomám és eddig nem okozott gondot. Most is olyan helyen dolgozom, ahol az álláshirdetésben szerepelt a diploma, de még is felvettek. A legtöbb esetben amúgy is oda van írva, hogy diplomával megegyező tapasztalat is oké, de csak adnak egy tesztet, ha az stimmel felvesznek, nem szoktak rajta problémázni. És jel angolul te. Ha motivált vagy és tanulásra kész, akkor nem lesz gond. Tény, hogy vannak cégek akiknél kell a diploma, de nagyon-nagyon sok van ahol nem. EDIT:Próbálkozni kell, küldd el mindenhová, mi lehet a legrosszabb? Maximum azt mondják, hogy köszi nem és ennyi. Ha találsz egy szimpatikus pozit, küldd el, nincs mit veszítened. EDIT2:A legfontosabbat kihagytam, mégpedig, hogy a cégek nagyon értékelik a különböző certeket. Érdemes meghatározni egy irányt, mondjuk cloud, s megcsinálni pár AWS, Azure, Kubernetes és egyéb certeket, tényleg.
Figyelt kérdés előre is köszönöm!!!! 1/3 Simon0211 válasza: 61% Uh de utálom mikor valaki olyat kérdezz érettségi előtti évemben amire tudnom kéne a választ és még rémlik is h volt róla szó, de azontúl fekete folt dereng előttem. Mindenesetre megpróbálok neked utánanézni! 2013. máj. 2. 18:51 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 Simon0211 válasza: 100% Kis kutakodás után: A társadalmi szerződés a felvilágosodás államelméletében a nép és a hatalmon lévők (uralkodó, kormányzat stb. Vélemény: Hankiss Elemér: Szedett-vedett ország? | hvg.hu. ), általában demokratikus alkotmányban rögzített megállapodása. Az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, az állam javára, de joguk van az állam irányítóinak ellenőrzésére közvetett (Montesquieu) vagy közvetlen módon (Rousseau). Ha vezetőik visszaélnek a rájuk ruházott hatalommal, jogukban áll, sőt kötelességük felbontani ezt az elméleti megállapodást, és új vezetőket választani. Saját szavaimmal: A nép lemond jogai egy részéről, amiért az állam próbálja a jóléti állapotot fenntartani! Ez a lényege, de itt a tejes cikk wikipediáról: [link] Középiskolában Montesquieau, Rousseau és John Lock elméletét kell csak tudnod!
A népszuverenitás egy olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra. A népszuverenitás fogalma a 17. századból származik. A felvilágosodás új elképzelése volt, hogy a hatalom nem Istentől való, hanem valamiképpen az emberek világának terméke. Az egyik ilyen világi elképzelés szerint a kormányhatalom a polgárok közötti társadalmi szerződés révén jön létre. A társadalmi szerződés lehet hallgatólagos, elfelejtett, vagy írott alkotmány formáját öltheti. A népszuverenitás eszméje szerint nincsen szükség uralkodóra (szuverén), hanem az uralkodó feladatát a nép maga is elláthatja. Társadalmi szerződés fogalma wikipedia. Ennek a gondolatnak a legnagyobb hatású teoretikusai Thomas Hobbes (1588–1679), John Locke (1632–1704), és Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) voltak. Az első népszuverenitásra épülő alkotmánya az amerikai Connecticut államnak volt. A népszuverenitás pontos fogalmáról, és a demokráciához fűződő viszonyáról a mai napig tartó filozófiai viták zajlanak.
Thomas Hobbes népszerűsíti a Homo Homini Lupus kifejezést, amelyet "ember farkas embernek fordít", az eredeti szövetség vagy társadalmi szerződés hallgatólagos megállapodásának alapjait leírva. Hobbes megcáfolja a klasszikus gondolatot, amely a politikai rendet a természetes rend következményeként határozza meg. Ehelyett kijelenti, hogy a politikai rendet a polgári hatalom alapjai határozzák meg a szerződésekben tükrözve, és hogy az egyetlen természetes rend, amely fennmarad, a megőrzés ösztöne. Népszuverenitás – Wikipédia. Ez az önmegőrzési ösztön vezet az egymás közötti háborúkhoz vezető konzerválási joghoz, mivel "az ember farkas embernek". Ez az oka annak, hogy a polgárok feláldozzák a jogokat, hogy egy magasabb hatóságnak adják át maguk túlélésének biztosítása érdekében a társadalmi szerződés révén. Ezt az eredeti paktumot nem önként jelentik, hanem attól tartanak, hogy attól tartanak, amit a társadalom képes. Hobbes meghatározza, hogy a paktum eredete a kollektív egoizmusban rejlik.
A kérdéskör állami, államközi vagy nemzetközi szintű jogi szabályozása, politikai vagy tudományos megítélése során azonban nem egyszerűen felcserélt, vagy esetlegesen használt kifejezésekkel van dolgunk, hanem sokkal inkább egyfajta sajátos gondolkodás- és szemléletmóddal, amelynek a szóhasználat csupán hű és következetes kifejezője. (Természetesen a lényeget nem kizárólagosan a szóhasználat fejezi ki, hanem sokkal inkább a gondolkodás- és szemléletmód, valamint a nemzetiségpolitikai gyakorlat. ) A nemzetiség fogalomhasználata arra utal, hogy nem a nemzetben, vagy a nemzetben és az államban történő egyidejű gondolkodásról, hanem mindenekelőtt az államban, illetve az államot alkotó "uralkodó" nemzetben történő gondolkodásról van szó. Társadalmi szerződés | zanza.tv. Pontosabban arról a 19. században gyökerező, de a 20. század második felében minden korábbinál jobban megerősödő szemléletről, amelyben vagy az állam és a nemzet kapcsolatát illetően rendelődött az állam a nemzet fölé, vagy fordítva. Ez a fajta megközelítés az állam elsőbbségéből kiindulva, csak az "uralkodó" nemzetet ismerte el nemzetnek, a kisebbségben élőket viszont csak állampolgárokként kezelte, így tulajdonképpen nem tekintette őket saját "anyanemzetük" szerves részének.
Eközben a szerződések azonban homályossá, maszatossá váltak; azzal az előnnyel, hogy – épp a sokelvűség miatt – eltérő, konfliktusos célokat és érdekeket is képesek befogadni, amelyek alkalmasint a gyengébb szerződő fél érdekeit is szolgálhatják. A neoliberális közelítés a társadalmi védelem többelvű és többcélú intézményeinek hitelét próbálja aláásni. Az 5. fejezet írja le azokat az alternatívákat, amelyekkel az új ideológia a maszatos szerződéseket helyettesítené. A fontosabbak ezek közül a tradicionális egyelvű tranzakciók, mindenekelőtt a tiszta karitász (a végzetesen szegények számára javallt biztonsági háló), és a tiszta piaci megoldások (például a versenyző magánbiztosítás) Az ajánlások között új homályos szerződések is szerepelnek, ezekben azonban többnyire az állampolgárok jogait egy tekintélyelvű hatalom gyengíti. Az utolsó, 6. fejezet csak összefoglalja az érvelést. Nyitva hagyom azt a kérdést, hogy átalakíthatók-e, az új körülményekhez igazíthatók-e a régi homályos szerződések, vagy helyettük radikálisan új megoldásokat kell keresni.