A kirándulás keretében bemutatjuk a "Matula kunyhót", valamint a "Berek" írója, Fekete István és a természettudós Vönöczky Schenk Jakab emlékszobáját. Diák- és óvodás csoportok számára rövid foglalkozásokat is tartunk a halászatról és a terület halairól, megvizsgáljuk a Zala-folyó makrogerinctelen lakóit, továbbá a Kis-Balaton"kincsesládájába" pillantva is igazi érdekességeket lelhetünk. Megújult a Fekete István Emlékház - YouTube. A kiránduláson való részvétel saját gépkocsival történik. A Kutatóháztól indulva kb. 3 km megtétele után szállunk ki az autóból, innen egy rövid séta megtételével jutunk be a Diás-szigetre. Csak szakvezetővel látogatható! Kutyát bevinni csak pórázon lehetséges!
Köszönjük! A Kis-Balaton Facebook oldala | megtekintés
Az előzéklapon és néhány lapon ragasztásnyomok láthatók. Állapotfotók Védőborító nélküli példány.
A kötet három kisregényt tartalmaz: a Glóriá -t, a Macskajáték -ot és a Tóték -at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is hehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Örkény István: Időrendben - Regények (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972) - antikvarium.hu. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Örkény istván home.php. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
vagy ez: "Még senki se szökött meg azért, mert szájában (kizárólag elővigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott. "