Boldog V. Orbán pápa hatszázötven éve, 1367. szeptember 1-jén hagyta jóvá Nagy Lajos királynak a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. A rövid ideig fennálló első magyar egyetem létrejötte jelzi, hogy az akkori Magyar Királyságban éppúgy fel akarták karolni a művelt emberfők képzésének ügyét, mint bárhol másutt Európában. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga: Az első mai értelemben vett egyetemek a középkori Európában jöttek létre, a keresztény világban először Bologna, Párizs és Oxford városában alapítottak universitast. Az akkori jogrendben különleges státust kivívó intézmények számos privilégiummal és belső önkormányzattal is rendelkeztek. Az alsó szintű képzést az úgynevezett "szabad művészetek" jelentették, ezután következhetett a teológiai, a jogi vagy az orvostudományi kar valamelyikének látogatása. A 14. századtól kezdve Magyarországon is megfigyelhető volt az a királyi törekvés, hogy az állami és egyházi élet szervezéséhez, működtetéséhez magas szinten képezzenek szakembereket.
Azokhoz a középkori időkhöz kell visszatérnünk, amikor az állam és az egyház olyan szorosan fonódott össze, hogy utóbbi engedélye – no és pénze – nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar egyetem. Az első hazai egyetemet stílusosan szeptember elsején alapították meg hivatalosan, Pécsett. Ez azonban hosszadalmas és bonyolult folyamat eredménye volt: Nagy Lajos királyra éppúgy szükség volt hozzá, mint a gyerekeiket itthon taníttatni vágyó nemesekre és Boldog V. Orbán pápára. Sőt: az egyetem létezését valójában attól számítják, hogy 1367-ben a pápa kiadta az engedélyt megadó oklevelet. A világ első egyetemei Büszkén mondhatjuk el, hogy bár felsőfokon oktató intézmények keleten is működtek (gondoljunk csak a nalandai iskolára, ahol maga Buddha is megfordult), a világ első egyetemei szinte mind európaiak voltak. Ha szigorúan vesszük, akkor a legelső ilyen intézmény Platón filozófiai iskolája, az Akadémia volt az ókori Athénban. Itt természettudományokkal, matematikával, dialektikával foglalkozhattak a kiváltságosak, no és itt készítették fel őket az államférfiúi hivatásra is.
Kedves Érdeklődők! Örömmel ajánljuk figyelmükbe a lenti, hagyományteremtő szándékkal 2021. szeptember 18-án, Budapesten a Károlyi–Csekonics-palotában megrendezésre kerülő első Magyar Jogi Könyvszalont, amelyen a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar számos kiadványa is megismerhető A szakmai és tudományos vitákhoz, a szellemi gyarapodáshoz jogászi és nem jogászi világban egyaránt nélkülözhetetlen a szakirodalom ismerete és a megfelelő fórumok megteremtése. A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság ehhez kíván hozzájárulni azzal, hogy hagyományteremtő szándékkal 2021. szeptember 18-án – a Károli Gáspár Református Egyetemmel kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően – a felújított Károlyi–Csekonics-palotában megtartja az első Magyar Jogi Könyvszalont. Kedvezményes könyvvásár, könyvbemutatók, exkluzív dedikálási lehetőségek, híres jogászok, színvonalas szakmai programok, díjátadók egy csodálatos helyszínen. A rendezvény díszvendége: Áder János köztársasági elnök. Az érdeklődőket tizennyolc magyar nyelvű jogi könyvkiadással foglalkozó kiadó várja az erre az alkalomra megjelenő friss kiadványaival, és könyvbemutatókkal.
A gyógyszerészet és gyógyszertudományok rangsorban ugyancsak javított az egyetem: a 301-350. pozícióban szerepel, ami a magyarok között második helyet jelent, és azt bizonyítja, hogy Magyarországon az egyik legjobb gyógyszerészképzés is a Szegedi Tudományegyetemen érhető el. Mindezek mellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szakterületet vizsgáló tematikus listán a 351-400. hellyel továbbra is őrzi pozícióját az SZTE. A fent említett négy szakterület az élet- és orvostudományok tágabb tudományterülethez tartozik a QS rangsorában: a szegedi universitas a tudományterületek között ebben teljesített a legerősebben azzal, hogy a 401-450. helyen végzett idén, amivel Magyarországon megosztott második helyet szerzett. A QS természettudományi listáin is remekül szerepelt az SZTE. Kémia szakterületen egy-egy kategóriával előrébb lépett mind a nemzetközi (501-550. ), mind a hazai listán (holtversenyes második hely). A fizika és csillagászat tematikus listában ugyancsak javított egy kategóriát, és az 501-550. helyen végzett idén a tavalyi 551-600. pozíciót követően.
A Szegedi Tudományegyetem, ahogy a mostani eredményeiből is látszik, a QS felsőoktatási rangsoraiban évről-évre rangos pozíciókat foglal el. A frissen megjelent listák mellett az SZTE kiemelkedő teljesítményét bizonyítja az is, hogy a QS összegyetemi világrangsorán – ahogyan arról már korábban is hírt adtunk – a Tisza-parti universitas az 551-560. helyen szerepel, e szerint pedig Magyarországon az SZTE a legjobb egyetem. Forrás: SZTE Sajtó
Ezek mellett új listába is bekerült az SZTE: a matematika szakterületen a 401-450. helyre került, amely magyar viszonylatban szintén dobogós, harmadik hely. Először került fel idén a Szegedi Tudományegyetem – a mérnöki és műszaki tudományokon belül – a számítástudományok és informatika szakterületi rangsorra is: a 651-670. helyezést érte el nemzetközi összehasonlításban, és dobogós harmadik helyet a hazai mezőnyben. A világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége az idei felmérésében 5 tudományterületen és 51 szakterületen belül 1543 felsőoktatási intézményt rangsorolt, miközben 15200 képzési programot, több mint 14. 7 millió tudományos munkát és mintegy 96 millió idézettséget vizsgált át. A listák összeállításakor figyelembe vették – szakterületenként eltérő súlyozással – az akadémiai szféra és a munkáltatók értékeléseit, valamint a tudományos munkák idézettségét jellemző két mutatót: az egy műre eső idézetek számát és a Hirsch-indexet. A tudományterületi rangsoroknál az idei évben a kutatási együttműködések nemzetközi diverzitását mérő "International Research Network" mutató is bekerült az indikátorok közé.
Énekes rigó (Turdus philomelos) Testhossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-36 centiméter, testtömege 65-100 gramm. Háta sötétes olajbarna, hasa és a torka fehéres, a mellen rozsda sárga, szív- és csepp alakú sötét foltozattal. A szeme fölött világosodó szemöldökvonás látható, szárnya belül rozsdasárgás. Csőre és lába sárgásbarna. Egész Európában, Ázsia egy részen, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában él, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő március-október hónapokban, de néha áttelel. Betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra. Sikertelenek voltak a betelepítési kísérletek, melyekkel meg akarták honosítani e fajt az Egyesült Államok, a Dél-afrikai Köztársaság és Szent Ilona területén. Hernyókat, csigákat, gilisztákat zsákmányol, de elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Énekes rigó. Nevét onnan kapta, hogy nagyon szépen énekel. Jellegzetes szokása, hogy az apróbb házas csigákat gyűjti és azokat a csőrében egy arra alkalmas helyre (kőhöz, köves úthoz pl. ) viszi és ott magasra emelve hozzáverdesi kopogva, feltöri és úgy fogyasztja el.
Ilyenkor nagyon éles rikácsoló, kellemetlen hangot hallatnak, amiről sokan nem is tudják, hogy tőlük származik. A két említett flótát ismerik inkább az emberek. Ha a "kell-e fiú dió" flótát mostanság halljuk, az már az igazi sárgarigó. Ha viszont márciusban üti meg fülünket, akkor mindig a seregély a ludas, hiszen kiváló imitátor, a kedvenc hangjai közé tartozik a sárgarigó dala. Ekkor a sárgarigó még Afrikában jár, csak május elején érkezik haza. Sárgarigó (Fotó: AFP) Főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat is pusztítja. Trópusi rokonai között vannak nektárivók. Az óvatos, nyugtalan madár művészien építi fészkét a faágakra, ehhez műanyagzsinórt, fóliát és tejeszacskó-csíkot is felhasznál. A szakember szerint fészke igen jellegzetes, magasan, kinyúló ág végére helyezi, olyan helyre, ahol V-alakban, mintegy 45 fokos szögben ágazik el. Az ágvillába rakja a fészket, felülről rácsomózza az ágakra, alul pedig függ. Viszonylag vékony, de erősen megépített fészek.