Ráadásul mindenhonnan azt hallották, hogy a középszintű érettségi is elég a felsőoktatásba való bekerüléshez. Magyar nyelv és irodalomból például kilencvenezren érettségiztek, de csak háromezren emelt szinten. Csikesz Tamásnak meggyőződése, hogy a slágerszakokat a korábban érettségizettek töltik fel. Index - Belföld - Drámaian magas felvételi ponthatárok. Miközben a most végzettek alig-alig kerülhettek be, sok felsőoktatási intézményben emelkedett a keretszám, amire azért volt szükség, mert ugyanakkora pontszámmal jelentkező aspiránsok közül kellett volna szortírozniuk. "Csak egyet tanácsolhatok azoknak az idén érettségizetteknek, akik pórul jártak a felvételin: jövőre mindenképpen válasszák az emelt szintűt, és nyelvvizsgázzanak, mert így kétszer hét pluszpontot szerezhetnek. És semmiképp se gondolják, hogy az idei eredményükkel jövőre újra nekirugaszkodnak a felvételinek. Ne higgyék, hogy jövőre ők lesznek a korábban érettségizettek, nekik fognak kedvezni az idei előnyök" - mondta Csikesz. Slágerszakok 2005-ben a felvételizők száma alapján a legnépszerűbb szak a közgazdász szak volt (4165 jelentkező), második a jogász képesítés, harmadik az idegenforgalmi és szálloda szak, negyedik a pszichológia, ötödik a gazdálkodási, hatodik a főiskolai kommunikáció, hetedik az egyetemi kommunikáció, nyolcadik a mérnök informatikus, kilencedik legnépszerűbb a művelődésszervező szak volt, tizedik a magyar nyelv és irodalom (2423 jelentkező).
Nem a BGF az egyetlen, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán például kommunikáció és médiatudomány szakon 411 pont kellett szerezni az állami támogatott helyhez, míg költségtérítésesként elég volt a minimum 160 pont. Régi nagypresztízsű szakok és a nagy egyetemek Az intézmények által bonyolított felvételik idején a jogi vagy építészmérnöki képzésre csak a legjobb eredményű felvételizők nyerhettek felvételt. Eduline.hu - Érettségi-felvételi: Pontszámítás 2021-ben: minden amit tudni kell az érettségiről, fellebbezésről, szóbeliről és a pontokról. Idén a győri Széchenyi István egyetem építészmérnöki képzésére 232 pont elegendő volt a 480-ból, a Debreceni Egyetemen jogász szakra államilag támogatottként 384 pontot kellett elérni, de fizetős képzésre mindössze 164-et. A legmagasabb ponthatárt az ELTE-n – amely a legnépszerűbb intézmény volt az idei jelentkezők körében is – a pszichológia szakon és az alkalmazott közgazdaságtan szakon kellett elérni, 456 pontot, de magasak voltak a keleti nyelvek szakokon előírt ponthatárok is, valamit a kommunikáció és médiatudomány szakon is (451). Alacsonyabbak voltak az informatikai és természettudományos képzésben meghirdetett szakok ponthatárai, ez azonban országos jelenség.
Idén 150 ezer tanuló érettségizett Magyarországon. Az emelt szintű vizsgákon sikerrel teljesítettek a diákok: tantárgyanként a tanulók 70-85 százaléka elérte a legalább 60 százalékos teljesítményt, azaz az érettségi ötöst, ami a felvételin 24 + 7 pontot jelentett. Az emelt szinten érettségizőknek több mint egy jeggyel lett jobb az érettségi átlaguk a középszintet tevő társaiknál: 4, 69-es eredményük túlszárnyalja a 3, 52-es középszintet. Középszintű angol érettségi pontozás? (11125223. kérdés). 2005-ben egyébként igen kevés, 16 ezer emelt szintű vizsgát tettek a diákok. Szak Intézmény (székhely) Ponthatár 2004 Ponthatár 2005 közgazdász-gazdálkodási BCE-GTK (Budapest) 101 136 BME-GTK (Budapest) 124 140 DE-KTK (Debrecen) 92 128 ME-GTK (Miskolc) 117 120 NYME-KTK (Sopron) 104 112 PTE-KTK (Pécs) 91 127 SZE-JGK (Győr) 118 SZIE-GTK (Gödöllő) 132 SZTE-GTK (Szeged) 94 135 VE-GTK (Veszprém) jogász DE-ÁJK (Debrecen) 87 ELTE-ÁJK (Budapest) 99 KRE-ÁJK (Budapest) 83 126 ME-ÁJK (Miskolc) 80 123 PPKE-JÁK (Budapest) 86 PTE-ÁJK (Pécs) 119 125 SZTE-ÁJK (Szeged) 88 kommunikáció (ktsgtérítéses) BKF (Budapest) 108 magyar-komm.
A 2008. februári felvételi eljárásig érvényes régi pontszámítási rendszerben a maximálisan elérhető pontszámot 144 pontban, a minimális teljesítményt 78 pontban határozták meg, eszerint februárig több mint ötven százalékot kellett teljesíteniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy egyáltalán gondolkozhassanak felsőoktatási tanulmányokban. Az új pontrendszer kialakításakor az volt a cél, hogy jobban differenciálni lehessen a felvételizők által elért eredményeket, ami egyrészt a jelentkezők, másrészt az intézmények érdekeit szolgálja. 91 százalék bekerülhet Idén kivételesen magas szám született, az idei jelentkezők 83 százaléka már felvételt nyert valamelyik intézménybe, a pótjelentkezések lezárultával pedig 91 százalékra számítanak az oktatási szakemberek. Ez az arány tavaly 74 százalék volt, az elmúlt években pedig még kevesebb. Az eredmény kialakulhatott a csökkenő számú felvételiző, a stagnáló, sőt növekvő számú felsőoktatási intézmények (idén indult a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola) továbbra is magas kapacitásszámai miatt is.
Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Így az ELTE BTK kommunikáció-német szakán 141 pont volt a minimum, amit el kellett érnie egy felvételizőnek, de ugyanennyi volt a kommunikáció-skandinavisztika szakon vagy a szegedi bölcsészkar kommunikáció-orosz szakán. Az Oktatási Minisztérium szerint a magas számok természetesnek számítanak, mert az emelt szintű érettségi miatt több pontot lehetett elérni, mint az elmúlt években. 'Öt percig rossz volt, de most már mindegy' Bár a pécsi szociológia szakon csak 127 pontot kellett elérni, ez a szám elég figyelemreméltó a tavalyi 72-höz képest. A legtöbb pszichológia szakon szintén a 140-et verdesi a ponthatár. A jogász szakokon is általánosnak mondható a 30-40 pontos emelkedés a tavalyi értékekhez képest. "Nem vettek fel egyik szakra sem"- mondta az Indexnek egy most felvételiző fiatal, Piroch Rudolf. "Több szakot is megpróbáltam, történész, régész, kulturális antropológia, de egyik sem sikerült, pedig 133 pontom volt. A Németh László Gimnáziumban érettségiztem, ami Budapesten egy jó iskolának számít, de ez sem volt elég.
» Felvételiről Az elérhető maximális pontszám: 500 pont Emellett segítségére lehet a oldalon található pontszámító kalkulátor. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 érettségi többletpontot (a jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná), egyéb többletteljesítményért többletpontokat, szerezhet. Sem államilag támogatott, sem költségtérítéses képzésre nem vehető fel az a jelentkező, aki az alkalmazott pontszámítási rendszerben többletpontok nélkül nem éri el a minimum pontszámot. Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, valamint az OKJ-s bizonyítványért adható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a jogszabályban előírt minimum ponthatárt, azaz a 280 pont ot.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Mint kitért rá, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése alulról fogja felhajtani a béreket, így a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése jóval jelentősebb mértékű lesz a szokásosnál, emiatt aztán aki 2023-ban megy nyugdíjba, az élvezni fogja a valorizációs szorzókban beálló pozitív változást, viszont újra lemaradhatnak a nyugdíjasok az olló nyílása miatt. "Az elszegényedési csúszda meredeksége most sokkal enyhébb lett a 13. havi nyugdíjnak is köszönhetően, de igazán mindaddig nem lehet zárni ezt az ollót, amíg a nyugdíjemelés módszere nem változik meg, és kizárólag az inflációt követi" – tette hozzá. Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik. És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj. "Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András. Vagyis 13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.